Előfizetés

Boris Johnson: a járvány túljutott a csúcspontján

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.30. 19:17

Fotó: ANDREW PARSONS / 10 DOWNING STREET / AFP
A kormány a jövő héten átfogó tervet ismertet arról, hogy miként lehet újraindítani a gazdaságot, az életet.
Johnson maga is átesett a Covid-19 betegségen, a hónap elején egy hétig kórházban ápolták és három napig intenzív kezelésre is szorult. A konzervatív párti kormányfő, aki március végén kezdődött betegsége óta csütörtök este tartotta először a kormány szokásos napi sajtótájékoztatóját a Downing Streeten, hangsúlyozta: most első ízben jelentheti ki, hogy a nagy-britanniai Covid-19 járvány már túljutott csúcspontján, és lefelé tartó pályára került. Hozzátette: a kormány a jövő héten átfogó tervet ismertet arról, hogy miként lehet újraindítani a gazdaságot, a gyerekek milyen módon térhetnek vissza az iskolákba, hogyan lehet majd ismét munkába utazni és hogy lehet a munkahelyeket biztonságosabbá tenni, úgy, hogy közben folytatódhasson a járvány visszaszorítása. Nagy-Britanniában több mint egy hónapja csak az alapvető szükségleti cikkek, főleg élelmiszerek és gyógyszerek beszerzése, valamint napi egy testedzés céljából lehet kimenni az utcára, és kettőnél több, nem egy háztartásban élő ember nem tartózkodhat együtt közterületen. Kivételt jelent a korlátozások alól, ha valakinek orvosi segítségre van szüksége, ha más, rászoruló emberről kell gondoskodnia, vagy ha munkába utazik, de ez utóbbi is csak akkor, ha feltétlenül szükséges, és ha az adott munkát otthonról nem lehet elvégezni. A londoni tömegközlekedési hálózat napi utasforgalma a korlátozások bejelentése óta 95 százalékkal zuhant. A csütörtöki esti sajtótájékoztatón Boris Johnson felidézte: voltak olyan modellszámítások, amelyek szerint e korlátozó intézkedések nélkül a Covid-19 járvány nagy-britanniai halálos áldozatainak száma elérhette volna a félmilliót, de ezt a katasztrófát sikerült elkerülni. A kormányfő által ismertetett legújabb adatok szerint a megelőző 24 órában 674-en haltak meg a koronavírus okozta betegségben, így a nagy-britanniai halálos áldozatok eddigi száma 26 711. Ezek az adatok immár tartalmazzák az összes, hivatalosan regisztrált halálesetet, függetlenül attól, hogy a halálozások hol következtek be. Nagy-Britanniában szerdáig csak a kórházakban elhunytak számáról tettek közzé napi statisztikákat, de ezt kiterjesztették minden egyéb olyan helyszínre, ahol koronavírus-fertőzéshez kötődő haláleseteket regisztrálnak a hatóságok, így az idősotthonokra és a betegek saját otthonaira is. Boris Johnson elmondta: Nagy-Britanniában csütörtökig 901 905 szűrővizsgálatot végeztek és 171 253 emberről állapították meg, hogy megfertőződött az új koronavírussal. A szűréssel újonnan azonosított koronavírus-fertőzöttek száma egy nap alatt 6032-vel emelkedett. Az egy nap alatt kiszűrt új esetek száma valamelyest növekedett, de messze nem annyival, mint amilyen ütemben a szűrések száma növekszik. A kormányfő által csütörtökön ismertetett adatok szerint előző nap 81 611 koronavírus-szűrést végeztek országszerte az egy nappal korábbi 52 429 szűrés után. Az elmúlt hetekben 15-25 ezer között mozgott a napi szűrések száma, de a kormány célkitűzése szerint már csütörtöktől el kell érni a napi százezer, később pedig a napi negyedmillió szűrési számot. Sir Patrick Vallance, a kormány tudományos főtanácsadója a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: a modellszámítások alapján az "R" fertőződési ráta országosan jelenleg 0,6-0,9 között van, vagyis 1 alatt jár. Ez azt jelenti, hogy minden egyes koronavírus-fertőzött átlagosan egynél kevesebb embernek adja át a vírusfertőzést, vagyis a járvány nagy-britanniai terjedése lassul. Márciusban az "R" járványterjedési faktor még 3 felett volt, vagyis minden fertőzött több mint három másik embert fertőzött meg. Boris Johnson a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy az AstraZeneca gyógyszeripari csoport és az Oxfordi Egyetem együttműködési megállapodást kötött az egyetem által kidolgozott és már emberi tesztelés alatt álló oltóanyag gyártásáról, ha a vakcina hatékonynak bizonyul. Az oltóanyag tesztelése a múlt héten kezdődött Angliában, 1100 önkéntes felnőtt részvételével. 

Nem pusztán visszatér az Ibiza-videóba belebukott Strache, de főpolgármester akar lenni

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.04.30. 17:46

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
A korrupció-gyanús ügyekbe belebukó és a kormánykoalíciót is magával rántó politikus a „szabad és bátor polgárok” számára kínál alternatívát.
Heinz-Christian Strache volt osztrák alkancellár, jelenleg a Szövetség Ausztriáért (Die Allianz für Österreich - DAÖ) nevű párt listavezetője csütörtökön bejelentette, hogy május 15-én mutatja be új pártjának programját. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnöke úgy fogalmazott, örül annak, hogy visszatér a politikába. Hozzátette, hogy szerinte egy új politikai alternatívára, egy ellenzéki politikát folytató polgári mozgalomra van szükség. Bejelentette, hogy új pártja indul az őszre tervezett helyhatósági választásokon is. 
Ő maga mint listavezető Bécs polgármesteri tisztségéért indul majd, ami egyben azt jelenti, hogy győzelme esetén az ország vezetésében is részt vehet, Bécs ugyanis egyben Ausztria kilenc tartományának egyike.

A politikus kifejtette, hogy a DAÖ polgári mozgalomból fejlődött párttá, így a „szabad és bátor polgárok” számára kínál alternatívát. Bécsben már több mint ezer támogatója van. A jövő hónap közepén bemutatandó programjuk a Szabadság és Igazság címet viseli. Strache kritikusan fogalmazott a koronavírus-járvány okozta válság nyomán kialakult ausztriai helyzetről. Szerinte „ég a tető a fejük felett”; az országban ugyanis elmondása szerint több mint 650 ezer a munkanélküli, több mint egymillióan tértek át a részmunkaidős foglalkoztatásra, és a gyárak, üzemek jelentős része is a csőd szélén áll. Az embereket nem kompenzálták az őket ért anyagi veszteség miatt, a korlátozások enyhítése - így az éttermek, szállodák megnyitása - pedig nem jelenti azt, hogy automatikusan újra munkába állhatnak azok, akik a válság idején elveszítették munkájukat. A volt kancellár arra tett javaslatot, hogy módosítsák a csődtörvényt és az 1950-ben elfogadott járványtörvényt, dolgozzanak ki konkrét javaslatot a munkanélküliség csökkentésére, a vállalkozásoknak pedig az adó- és járulékterhek csökkentése jelentene valódi segítséget, szemben a jelenlegi hitelekkel, amelyek eladósodáshoz vezetnek. A DAÖ tavaly decemberben alakult meg, alapítói a bevándorlásellenes szabadságpárt (FPÖ) frakciójának egykori tagjai. Strache február végén jelentette be, hogy csatlakozik a párthoz. Az 50 éves politikus fél éve vonult ki a közéletből, miután belebukott az Ibiza-botrány néven elhíresült ügybe. Utóbbi azzal kezdődött, hogy 2019 májusában két német lap nyilvánosságra hozott egy videót, amelyen az akkori FPÖ-elnök és Johann Gudenus, a párt akkori frakcióvezetője látható, amint egy - magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó - nővel tárgyalnak. Strache a videó tanúsága szerint a nőnek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért. Az MTI tudósításából kimaradt, de itt emlékeztetünk arra, hogy a videón az akkori alkancellár arról beszélt, hogy Orbán Viktoréhoz hasonló médiabirodalmat szeretne kiépíteni Ausztriában. Ennek kapcsán merült fel Heinrich Pecina neve. Ahogy Strache fogalmazott, ő egy „befektető, aki minden magyar médiát felvásárolt Orbánnak az utóbbi 15 évben és előkészítette neki őket”. A botrány kirobbanása után Strache villámgyorsan lemondott alkancellári posztjáról és pártelnöki tisztségéről. Később maga a néppárt-szabadságpárti kormány is megbukott, előrehozott általános választásokat írtak ki szeptember végére, amelynek végén a Néppárt a Zöldekkel alakított kormánykoalíciót. A voksolás előtti utolsó napokban derült ki, hogy Strache nem csupán végzetes politikai hibát követett el, de hosszú évekig anyagilag fosztogatta pártját, hamis költségszámlákkal jutott sok tízezer euró extra jövedelemhez legálisan is 20 ezer eurós jövedelmén túl. Az FPÖ ezután igen gyengén szerepelt a választásokon, és csak ezt követően zárták ki a pártból korábbi elnöküket. 

Sikeres a kínai dezinformáció az EU-ban

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.04.30. 08:30

Fotó: GEORG HOCHMUTH / AFP
Pekingi diplomaták mindent elkövetnek azért, hogy az országnak a járvánnyal kapcsolatos válságkezelését megszépítsék az Unióban. A fellépés nem is eredménytelen.
Kína megpróbálja kihasználni azt a hatalmi űrt, amit a Donald Trump féle adminisztráció hagy maga mögött. Azt követően, hogy januárban aggasztó képek szivárogtak a koronavírus-járvány első gócpontjából, Vuhanból, Kína ellentámadásba lendült, beindult a propaganda. A politikai vezetés arra intette az állami médiumokat, hogy járassák csúcsra a dezinformációs kampányt. Az egészségügyi felszerelések Európába szállítását is saját imázsának javítására használja fel. Peking fellépése egyre hatásosabb Európában. Az uniós tagországok eleve megosztottak a Kínával szembeni politika ügyében. A járvány által különösen sújtott Olaszország kormánya sokkal megengedőbb Kína szerepét illetően. A római kabinet egyik pártja, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) hagyományosan orosz- és Kína-barát politikát folytat. A politikai erő egyik parlamenti képviselője, Alessandro Di Battista például nem tartja kétségesnek a nyugati világ hanyatlását, ahogy fogalmazott, Peking úgy nyeri meg a harmadik világháborút, hogy egyetlen lövés sem dördül el, ezért is teszi jól Róma azt, ha Hszi Csin-ping elnökkel baráti viszonyt alakít ki. Hogy a kínai kormánynak az Unióra gyakorolt nyomásgyakorlása hatékonyabb, mint gondolnánk, arra a New York Times és a Financial Times minap megjelent cikke mutatott rá. Pekingi hivatalnokok sikerrel érték el uniós tisztségviselőknél azt, hogy felvizezzenek egy a kínai dezinformációs kampánnyal kapcsolatos jelentést. A pekingi kabinet – mint a FT írta – legalább háromszor emelt panaszt az elmúlt hetekben a tervezet miatt és azzal fenyegetett, hogy amennyiben elfogadják az eredeti szöveget, annak hatása lesz a bilaterális kapcsolatokra. A szöveg publikálását eredetileg múlt hét keddjére tervezték, végül múlt péntek lett belőle, ám a végső változat távolról sem volt annyira kemény. Törölték például azt a részt, amelyben arról tettek említést, hogy Peking – saját nemzetközi imázsának javítása érdekében - világméretű dezinformációs kampányt folytat. Ettől függetlenül az sem állítható, hogy a szöveg elnéző lenne Kínával szemben, megemlíti egyebek mellett: a kínai média, valamint a kormányzati tisztségviselők lépéseket tettek azért, hogy a helyi tudósításokban ne tegyenek említést arról, a járvány valójában Vuhanból indult ki. Inkább azt próbálták híresztelni, hogy az amerikai hadsereg fejlesztette a vírust. Josip Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője, Peter Stano mindenesetre határozottan tagadta, hogy engedtek volna a kínai nyomásnak. Ám vélhetően nem marad ennyiben az ügy. Bart Groothuis liberális európai parlamenti képviselő állásfoglalást követelt Borelltől arra, miért enyhítettek a szövegen. Bármi legyen is az igazság az uniós jelentéssel kapcsolatban, nem egy példa igazolja, hogy Kína a színfalak mögött igenis nyomást gyakorol az európai partnerekre. Az év elején Peking prágai nagykövetsége válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a felsőház időközben elhunyt elnöke ellátogatna Tajvanra. Nem sokkal később Kína berlini nagykövete utalt arra, a német autógyárak láthatják kárát annak, ha a Huaweit kizárják az 5G mobilinternet-hálózat németországi kiépítéséből. A koronavírus-járvány kapcsán azonban Kína a korábbinál is kiterjedtebb és erőteljesebb kampányt folytat Európában. A napokban a német szövetségi belügyminisztérium képviselője kérdésre válaszolva megerősítette: kínai diplomaták felvették a kapcsolatot német kollégáikkal, hogy segédkezzenek annak az állításnak a terjesztésében, mely szerint Kína milyen kiválóan kezelte a járvány után kialakult válságot. A tárca közölte, nem tettek eleget Peking kérésének, mert a német kormány számára a transzparencia elsőbbséget élvez. Ezt pedig Kína számára is egyértelművé tették. A Welt am Sonntag azonban megjegyezte, a német kormány kezdetben tartózkodott Kína bírálatától és elismeréssel illette Pekingnek a járvány visszaszorítására tett lépéseit. A német parlamentben, a Bundestagban aggodalmat keltett a belügyminisztérium közlése, az ellenzéki Zöldek emberi jogi felelőse, Margarete Bause a Welt am Sonntagnak elmondta, ez a reakció csak azt támasztja alá, hogy a kormány túlságosan is hallgat a kínai dezinformációs kampányt illetően. A patinás Foreign Policy úgy véli, az európai kormányok túlmisztifikálják Kína szerepét. Az összes uniós kereskedelem mindössze 5,5 százalékát folytatták az országgal 2015-ben. Azt ugyanakkor a koronavírus-járvány is megmutatta, mennyire veszélyes tud lenni, ha a termelés túlságosan is Kínától függ.