Megszűnik a foglalkoztatási alap önállósága, miközben a válság hatásaként százezrek kerülhetnek utcára

Heteken belül érkezik a 2021-es költségvetés, aminek keretében az Orbán-kabinet éppen most látta elérkezettnek az időt a foglalkoztatási alap önállóságának megszűntetésére.

Miközben a kormány még azt sem tudja, miként alakul idén a gazdaság, már a 2021-es költségvetést tervezi. Sőt arra készülnek, hogy május 19-én be is nyújtják azt – derül ki a dokumentum tervezési köriratából. A kormány a tavaszi elfogadást az átláthatósággal és a tervezhetőséggel indokolja. Ám ha még a 2020-es év számai is bizonytalanok, a 2021-es költségvetés mondhatni még inkább homokvárra épül.

A tervezési köriratból sok érdemi részlet nem derül ki – erre mindig nagyon vigyáz a Pénzügyminisztérium. A politikai cél, „hogy biztos alapot teremtsen a kormányzati programok megvalósításához, az intézményrendszer fenntartásához, a szükséges ellátások finanszírozásához, a családvédelmi és otthonteremtési intézkedések vívmányainak megőrzéséhez, miközben garantálja hazánk pénzügyi és fiskális stabilitásának megőrzését”. „A kormányzati intézkedések és célok teljesíthetőségének záloga a fegyelmezett költségvetési politika folytatása” - írják. Kétségtelen: a kormány a vírusválság közepette is ügyel az államháztartási hiány tartására.

A 18 oldalas anyag talán az egyetlen kézzel fogható eleme, hogy a kormány véglegesen felszámolja a Nemzeti Foglalkoztatási Alap önállóságát, ami a rendeleti kormányzás jegyében létrehozott Gazdaságvédelmi Alapba egyik előirányzatává válik. A munkáltatók és a foglalkoztatók befizetéseiből álló, NER-előtti nevén munkaerőpiacinak nevezett biztosítási alapból 2010 előtt 9 hónapig járt munkanélküli ellátás. Az Orbán-kormány aztán a forrást átkeresztelte „nemzetire”, a munkanélküli ellátást 3 hónapra csökkentette, a fennmaradó összeget pedig átcsoportosította a közmunkákra.

Szakértők legalábbis furcsállják, hogy az Orbán-kabinet akkor látta elérkezettenek az időt az alap önállóságának megszüntetésére, amikor a válság hatásaként százezrek kerülhetnek utcára, a munkanélküliség pedig az eddigi három százalékról akár tíz százalékra is ugorhat.