A vírusszabályok leegyszerűsítették a Mol eddig se túl mozgalmas közgyűléseinek menetét: Magyarország legnagyobb vállalatának igazgatósága a tulajdonosi összejövetel helyett csütörtökön elfogadta saját, 2019-et lezáró javaslatait. A társaság a tavaly csoportszinten elért 228 milliárd forintos nettó eredményéből így a válság előtti ígéretek ellenére most nem fizet osztalékot. Ilyenre 2008-2010 óta, amikor az ellenséges szándékúnak minősített osztrák OMV, illetve orosz Szurgutnyeftyegáz jelentősebb csomagot birtokolt a cégből, nem akadt példa. Miután a magyar állam e részt megszerezve a Mol negyedének tulajdonosává vált, az osztalék rögtön évi 50-100 milliárdra ugrott. (Ezért is komoly érvágás a mostani váltás például a Corvinus Egyetemnek, amely az államtól tíz százaléknyi Mol-részhez jutva idén bízvást jelentős osztalékbevételre számíthatott.)
Dolgozunk tovább - fogalmazott az ülés utáni online sajtóbeszélgetésen Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató. A térségi ellátás biztonságát szem előtt tartó cégcsoportként folyamatosan alkalmazkodnak a koronavírus-válság alakította környezethez. Miközben 2019. sem számított zökkenőmentesnek (kissé a nyereség is lekonyult), azt a bekövetkezett összeomlásszerű változások miatt már visszasírják - tette hozzá. Miközben tavaly a legnagyobb fejtörést a számukra az üres állások feltöltése jelentette, ma már 25 ezres állományuk 40 százaléka részmunkaidőben dolgozik. Kérdésünkre leszögezte: a vírusválság nyomán elbocsátásokról nem döntöttek, de ezt a jövőre nézve nem zárta ki. 486 hazai töltőállomásukból viszont 28-at ideiglenesen bezárnak. Ratatics Péter, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója ugyanakkor hangsúlyozta: hazai kútjaikat vállalkozó-partnerek üzemeltetik, akik foglalkoztatási döntéseibe nem szólnak bele. Mindazonáltal számos enyhébb megoldás is ismert a reményeik szerint átmeneti időszak áthidalására. Úgy számolnak, hogy a nyáron kútjaik ismét teljes üzemre állhatnak vissza.
Hernádi Zsolt 2020-ra nem kívánt nyereségelőrejelzést adni, de emlékeztetett, hogy 2,5 milliárd dolláros ígéretüket visszavonták. (Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője korábban azt sem zárta ki, hogy a Mol idén lényegében egyáltalán nem termel profitot.) A csoport most egymilliárd dollárral csökkenti beruházási keretét. (Tavaly 2030-ig 4,5 milliárd dollár petrolkémiai-vegyipari beruházást ígértek 2030-ig.) Igaz, az érintett terveket nem nevesítették, miközben hangsúlyozták, hogy kiemelt fejlesztéseik - így a tiszaújvárosi poliolüzem vagy a fővárosi székház építése - zökkenőmentesen zajlik.
Noha már a tavalyi, hordónként 60 dollár környéki világpiaci olajárat is alacsonynak tartották, a kurzus csütörtökön 24 dollár körül állt és már járt lejjebb is. Miközben Hernádi Zsolt emiatt nem zárta ki bizonyos, drágán termelő kútjaik ideiglenes bezárását, Ratatics Péter kérdésünkre kifejtette, hogy Magyarországon csak öt kis olaj- és három gázmezőt állítottak le átmenetileg, amelyek a hazai kitermelés kevesebb mint egy százalékát képviselik. Bár a finomítást elvileg jól is érinthetné az alapanyagár összeomlása, az üzemanyagok iránti kereslet a Mol által ellátott térségben átlag 40 százalékkal visszaesett. Finomítóik kihasználtságát most mintegy 70 százalékra csökkentették. 60 százalék alatt viszont már részleges leállásokra lenne szükség, amit mindenképp elkerülendőnek tart. Petrolkémiai, műanyagipari üzletáguk viszont szinte egyáltalán nem mutat visszaesést. Emlékeztetett, hogy almásfüzitői üzemük átállt vírusölő fertőtlenítő gyártására. Kérdésünkre hozzáfűzte, hogy a Molnál is jelen lévő katonai törzs segített az ehhez szükséges alkohol-alapanyag felkutatásában, de a szállítmányozási akadályok elhárításában is közreműködtek. A töltőállomások egyre növekvő jelentőségű shopjainak forgalma bizonyos államokban - az ottani vírusszabályok miatt - még nőtt is.
A Molt felkészülten érte a visszaesés, bár a 2040-re várt fogyasztási adatokkal most kellett szembesülniük - fogalmazott az elnök-vezérigazgató. Ennek kapcsán a sokat bírált, azonnali hasznot nem feltétlenül mutató önellátás, tartalékolás és vezetéképítés hasznosságára figyelmeztetett. Bár a zöld átállás a Mol terveinek központi eleme, a politika által sokszor túl gyorsan sürgetett változtatások olykor már az ipar és a közellátás biztonságát is veszélyeztetik - vélekedett. Ennek kapcsán emlékeztetett, hogy a finomítók nem csak üzemanyag-, hanem vegy- és műanyagipari alapanyag-előállítók is. A válság után, illetve az elkövetkező hónapokban ezt is figyelembe vevő, új európai és térségi iparpolitikát sürgetett. Bár a Mol se tudja pontosan, mit hoz a jövő, minden változásra felkészült. Egy biztos: a járvány előtti világ sose tér vissza - fogalmazott Hernádi Zsolt.
