Előfizetés

Veszélyes űrszemétté válhat a harci szatellit

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.05.04. 10:00

Fotó: SPACEFORCE.MIL/ANDREW BERTAIN/UNITED STATES SPACE FOCE
A nagyhatalmak olyan műholdelhárító-rendszereket fejlesztenek, amelyek közül egyik-másik akár az emberiség űrambícióinak is keresztbe tehet.
Az amerikai fegyveres erők hatodik haderőneme, az önálló űrhaderő nemrég megkapta történelme első fegyverét: egy műholdak zavarására kifejlesztett eszközt (satellite jammer), hivatalos nevén az Ellenkommunikációs Rendszert (Counter Communications System, CCS). A CCS is képes támadó műveletre, mégpedig az ellenséges műholdak semlegesítésére.   Az űrkutatás hajnala óta már nemcsak a művészek és tudósok pillantanak fel inspiráció után kutatva a csillagos égre, hanem a katonai stratégák is. Az első műhold, az 1957-ben felbocsátott szovjet Szputnyik új területet nyitott meg a hadviselésben. A szatellitek áttörést hoztak a felderítésben: kamerák és szenzorok révén felülről betekintést engedtek a legszigorúbban őrzött titkos bázisokra is. Érzéklik a rakétakilövéseket, így az esetleges atomtámadásokra is figyelmeztetnek. Megkönnyítik a hadműveletek távoli irányítását, hiszen a Föld legtávolabbi szegletei között is lehetővé teszik a kommunikációt. A műholdas helyzetmeghatározás pedig fokozza a fegyveres erők precíziós csapásmérő képességeit. Habár semmilyen nemzetközi egyezmény nem tiltja az űreszközök felfegyverzését (kizárólag a tömegpusztító fegyverek űrbe telepítését), hivatalosan eddig egyetlen ország sem állított Föld körüli pályára “harci szatellitet.” A műholdak mindenesetre megjelenésük óta egyre kiemeltebb szerepet töltenek be a hadviselésben, ahogyan növekszik jelentőségük, úgy válik egyre fontosabb kérdéssé, hogy miként lehetne az ellenséget megfosztani az űreszközök biztosította előnyöktől. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió már az 1950-es évek végén elkezdett komolyan foglalkozni a műhold-elhárító eszközökkel; mostanra pedig nemcsak a nagyhatalommá váló Kína, hanem az Egyesült Királyság, Franciaország, India, Japán, Irán, Izrael és Észak-Korea is csatlakozott hozzájuk. Noha mindegyik ország igyekszik titokban tartani eszközeit, a szakértők biztosak benne, hogy a technológiákban az amerikaiak, a kínaiak és az oroszok járnak az élen, csak az nem egyértelmű, hogy milyen sorrendben. A három űrnagyhatalom valószínűleg széles eszköztárral rendelkezik a szatellitek elleni fegyvertípusokból. A leginkább költséghatékonynak a földi irányítóközpontok elleni kibertámadás számít, amellyel le lehet hallgatni, működésképtelenné lehet tenni az űreszközöket vagy akár átvenni az uralmat felettük. Az sem kizárt, hogy az állami hekkerek közvetlenül a műholdakat próbálják meg feltörni. Komoly lehetőségeket rejt az elektronikus hadviselés is, melynek részeként a rádiójelek megzavarásával bénítják meg átmenetileg a szateliteket. Szintén régi elképzelés, hogy “irányított energiájú fegyverrel”, például nagy teljesítményű lézerrel vagy mikrohullámú rendszerrel támadják meg a szateliteket. Az ilyen eszközök nem robbantják szét az űreszközt, csak tönkreteszik a létfontosságú berendezéseit. A legegyszerűbb megoldás persze egyszerűen megsemmisíteni a műholdakat; földről kilőtt rakétával, titokban felfegyverzett szatellitekkel vagy szándékosan társainak ütköző “öngyilkos” űreszközökkel. Mindez azonban kockázatos lépés, mivel a műholdak találat esetén apró darabokra hullhatnak szét, amelyek a Föld körül rendkívüli gyorsasággal keringő, veszélyes űrszemétté válnak, s aztán akár baráti műholdaknak is nekicsapódhatnak. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ez akár visszafordíthatatlan láncreakcióhoz, az úgynevezett “Kessler-szindrómához” is vezethet: minden egyes szatellit megsemmisülésével törmelék keletkezik, amely újabb és újabb űreszközöket roncsol szét, végül az összes műhold működésképtelen lesz, lehetetlenné válik továbbiak pályára állítása és az űrrepülés is. A szatellitek megsemmisítése azonban hiába jelent fenyegetést az egész emberiség ambícióira nézve, az elmúlt években Kína és India is élesben tesztelte elhárító rakétáit saját űreszközein. A kísérletek jelentős nemzetközi felháborodást keltettek. Valószínűleg részben ez is volt a cél, az erődemonstráció. Ahogyan a hidegháborúban a kölcsönösen biztosított megsemmisítés elve miatt a nagyhatalmak tartózkodtak az atomfegyverek használatától, úgy akadályozhatja meg az űrhadviselést a Kessler-szindróma veszélye.  

A NATO is komolyan veszi a fenyegetést

Az Észak-Atlanti Szövetség tavaly decemberi, londoni csúcstalálkozóján ötödik műveleti területeként ismerte el a világűrt, a szárazföld, a levegő, a tengerek és a kibertér után. A döntésnek szimbolikus jelentősége mellett gyakorlati haszna is van: ha bármelyik NATO-tagállamot az űrben támadás éri, akkor aktiválhatja a kollektív védelemről szóló ötödik cikkelyt az agresszorral szemben. A szövetség tehát lényegében kiterjesztette védőernyőjét a Föld körül keringő műholdakra is.

A világon a 3,5 milliót is meghaladja a koronavírus-fertőzöttek száma, harmadannyi a meggyógyultaké

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.05.04. 09:38

Fotó: Hiroto Sekiguchi / AFP/Yomiuri
A járvány a világon összesen csaknem 250 ezer ember életét követelte.
Világszerte 3 507 265-an fertőződtek meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 247 491, a gyógyultaké pedig 1 125 308 volt – összesítette az adatokat a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint hétfő reggel 8 órakor. A fertőzés jelenleg 187 országban van jelen. A diagnosztizált esetek száma ugyanakkor nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, valamint a számontartás kritériumai is különböznek. A legtöbb halálos áldozata a SARS-CoV-2-vírus okozta Covid-19 megbetegedésnek az Egyesült Államokban van, ahol jóval meghaladta az 1,1 milliót az igazolt fertőzöttek száma, és több mint 67 ezer halálos áldozatot, valamint és 180 ezer gyógyultat tartanak nyilván.   Spanyolországban több mint 217 ezer fertőzöttről, 25 ezer halálos áldozatról és 118 ezer gyógyultról tudnak a hatóságok. Olaszországban 210 ezer fölött jár a koronavírus fertőzöttjeinek száma, 28 ezernél is többen haltak meg, míg összesen 81 654-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Az Egyesült Királyságban összesen 187 842 a fertőzöttek száma, 28 520-an haltak bele a betegségbe, és 901-en gyógyultak ki belőle. Franciaországban csaknem 168 925 fertőzött, 25 ezerhez közelítő halálos áldozat és több mint 50 ezer gyógyult ismert. Németországban túllépte a fertőzöttek száma a 165 ezret,  a halottaké 6800-at, míg a gyógyultaké a 130 ezret.       Oroszországban pontosan 134 687 a fertőzöttek száma, a 1280-an meghaltak, 16 639-en viszont meggyógyultak.      Törökországban 126 045 fertőzést jegyeztek fel, 3397 a halálos áldozatok száma és 63 151 a gyógyultaké. Brazíliában több mint 101 ezer ember fertőződött meg, 7051 a halottak, 42 991 pedig a gyógyultak száma. Iránban 97 ezret meghaladó fertőzöttről, 6 ezernél is több halálesetről és 78 ezer fölötti gyógyultról tudni. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) még mindig 83 964 esetet tartanak nyilván hétfőn reggel. A vírus okozta betegségnek nem volt új halálos áldozata, a halottak száma továbbra is 4637, a gyógyultaké pedig 78 684. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.

Újabb enyhítéseket terveznek a Nyugat-Balkánon

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.04. 09:23

Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
Szerbiában várhatóan csütörtöktől visszavonják a szükségállapotot, a montenegrói minszterelnök pedig közölte: ha továbbra sem lesz új eset, a tervezettnél hamarabb is meghozhatják az enyhítő lépéseket.
Napról napra egyre kevesebb új koronavírus-fertőzöttet regisztrálnak a nyugat-balkáni országokban, így az illetékesek a korlátozó intézkedések további enyhítését tervezik. Szerbiában egy nap alatt 9362-ről 9464-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. A szerb elnök vasárnap este bejelentette, hogy várhatóan csütörtöktől visszavonják a szükségállapotot, és ezzel a kijárási tilalmat is eltörlik. Újraindul a korábban április 26-ra tervezett választások előkészítése is, a voksolást feltételezhetően június közepén vagy végén tartják meg, erről a köztársasági elnök hétfő este tárgyal a pártok vezetőivel. Koszovóban az utóbbi 24 órában 823-ról 834-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Albin Kurti miniszterelnök a bizalmi szavazáson megbukott kormányának utóbbi három hónapját értékelve közölte, azért kellett megbuknia, mert változást akart, az pedig lassú és fájdalmas folyamat, amire a többi párt nem volt felkészülve. Mint mondta, egyelőre nem a politikával kell foglalkozni, hanem le kell győzni a koronavírus-járványt: ha annak vége, akkor pedig előrehozott választást kell tartani, hogy újra az emberek dönthessenek arról, ki vezesse az országot a jövőben. Észak-Macedóniában vasárnapról hétfőre 1506-ról 1511-re emelkedett a nyilvántartásba vett fertőzöttek száma. Az alkotmánybíróság szerdán dönt arról, hogy milyen lépésekkel lehet feloszlatni a parlamentet anélkül, hogy az összeülne, és kiírni a korábban április 12-re tervezett választás új időpontját. A választás kérdése azért lehet ismét időszerű, mert látványosan csökken az új fertőzöttek, és nő a gyógyultak száma a nyugat-balkáni országban. Montenegróban májusban nem regisztráltak új fertőzöttet, így az igazolt fertőzöttek száma továbbra is 322. A miniszterelnök szerint az, hogy nincs új fertőzött, azt bizonyítja, hogy a montenegrói állampolgárok fegyelmezettek, az állam pedig megfelelően lépett fel a járvány ellen. Mint mondta, eredetileg május 18-tól tervezték, hogy a korlátozó intézkedéseken jelentősen enyhítenek, de ha továbbra sem lesz új eset, már hamarabb is meghozhatják az enyhítő lépéseket. Hétfőtől egyébként újra lehet múzeumba, könyvtárba, edzőterembe, de fogorvoshoz is járni az Adria-parti államban. Bosznia-Hercegovinában az utóbbi 24 órában 1839-ről 1857-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Az új fertőzöttek számának csökkenésével Boszniában is lassan visszatér az élet a rendes kerékvágásba. Hétfőtől több helyen is – hétvégi menetrend szerint ugyan, de – újraindul a városi közösségi közlekedés, és egyre több üzlethelyiség nyílik meg, és a bejelentések szerint hamarosan a kávézók és éttermek is újra fogadhatnak vendégeket.