Nincs gazdasági érv amellett, hogy lemondjon telt házas, nyereséges vitorláskikötőiről a Balatoni Hajózási Zrt. – derül ki a többségi állami tulajdonban lévő cég gazdálkodási adataiból és szakértők nyilatkozatából. Forrásaink szerint az idén úgy 300 millió, de akár közel 500 millió forint is lehet a kiszervezés előtt álló ágazat nyeresége.
A Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt.-ben tőkeemelés nyomán tavaly nyáron lett többségi tulajdonos az állam, s bár akkor határozottan cáfolták, hogy feldarabolnák a társaságot, vagy privatizálnák egyes elemeit, a nemrég készült reorganizációs tervben épp ezt tervezik. Mint arról a Népszava elsőként beszámolt, a járvány gazdasági hatásaira is hivatkozva több kikötőt, hajót, telket, nyereséges hotelt, kempinget értékesítenének, 11 vitorláskikötőt pedig bérbe adnának. Mindezt ellenzik a részvényes balatoni települési önkormányzatok, csakhogy az állami tőkeemelés nyomán kisebbségi tulajdonosi szerepbe szorultak. A reorganizációs tervről május 6-ig, azaz szerdáig szavazhatnak a részvényesek, de a döntés a többségi állami tulajdonoson múlik.
A tiltakozás nem véletlenül nagy, a vitorláskikötők pénzügyi adatai alapján ugyanis van olyan, a cég működésére rálátó forrásunk, aki egyenesen úgy fogalmazott: „Az aranytojást tojó tyúktól nem szokás megválni”. A számok alapján cseppet sem túlzott.
A tizenegy vitorláskikötő az idén 88 millió forintos amortizáció mellett 967 milliós bevételt hoz a Bahartnak. Ezt persze még sok költség terheli, így például 385 milliós, a vitorláskikötőkhöz kapcsolódó közvetlen kiadás. A kikötők költségvetésénél szerepel még egy 205 milliós tétel is központi költségként, ami a Bahart működtetéséből – azaz többek között a vezetők, irodisták, s más, nem kikötői alkalmazottak fizetése, az épületek, járművek fenntartási költsége, rezsije, s minden egyéb, a napi munkához szükséges költség – esik a vitorláskikötő-ágazatra. Informátoraink szerint azonban ez csak könyveléstechnikai tétel, azaz vezetői döntés, melyik ágazathoz mekkora összeget társítanak. Ezt a tételt nem számítva majd 500 millió, de figyelembe véve is mintegy 300 millió forint lehet a haszon.
Tudható az is, hogy a társaság a reorganizációs tervében megfogalmazottak szerint 2023-ig 2,2-2,8 milliárd forintot remél a kikötők bérleti jogainak értékesítéséből. Csakhogy ennyi a jelenlegi, amortizációtól megtisztított bevételből is összejön három év alatt – vagyis pluszbevétel nélkül mondana le évekre a telt házas kikötőiről a Zrt.. „Olyan ez, mintha az állam átadná a személyi jövedelemadó beszedési jogát valakinek hosszú évekre kétévi szja-ért” – jegyezte meg egy szakember az egyik kikötőben.
Mindez egyébként azért is különös mert a cég beszámolójából kiderül, hogy egyre javul a vitorláskikötői üzletág teljesítménye. 2016-ban 663 millió, 2017-ben 701 millió, 2018-ban 815 millió, idén pedig 967 millió forint bérleti díjat kasszírozott a cég. Az, hogy az ágazat hosszú évek óta nyereséges, jelzi azt is: lett volna pénz a kikötők fejlesztésére. Vagyis különös, hogy a társaság épp arra hivatkozva kívánja üzemeltetésbe adni a kikötőket, hogy azok többsége „az elmaradt karbantartási munkák következtében felújításra, fejlesztésre szorul”. Több forrásunk is úgy fogalmazott: a vitorláskikötők profitjából nem a létesítményeket fejlesztették, hanem a veszteséges személyhajózást dotálták. Itt érdemes megemlíteni: a vitorláskikötők révén befolyó összeg a Bahart éves bevételének 27 százaléka volt, vagyis nagyobb, mint a személyhajózás részesedése.
Informátoraink arra is felhívták a figyelmet: a jachtkikötői ágazat az egyetlen terület, ahol a teljes, tervezett éves bevétel hamar rendelkezésre áll, hiszen a hajótulajdonosoknak április elejéig be kellett fizetniük a bérleti díjakat. Vagyis a Bahart jelenleg is épp ebből tud gazdálkodni.
– Hallani mindenfélét, többek között azt is, hogy ugyan ki lesz írva a pályázat, de már megvannak a nyertesek – mondta egyik informátorunk. Vitorlástulajdonosokkal beszélve pedig kiderült, többségük attól tart, az új üzemeltetők megemelik majd a bérleti díjakat.
A vitorláskikötők bérbe adása miatt azok a vállalkozók is aggódnak, akik valamelyik kikötőben dolgoznak.
– Bízunk benne, hogy ha bérbe adják a kikötőt, akkor majd meg tudunk állapodni vele. Érvényes szerződésünk van ugyanis még több évre – mondta az egyik kikötő éttermének üzemeltetője. – Igaz, azt is tudjuk, ez nem akadálya, ha el akarnak küldeni bennünket. Komoly a bizonytalanság a kikötői éttermek üzemeltetői között, senki sem tudja, mi lesz jövőre. Nekem elvileg mindegy, kinek fizetek, csak hagyjanak dolgozni, de sajnos benne van a pakliban, hogy a vitorláskikötők bérbe adásával azt mondják, nem érvényes a szerződésünk.
Kincses Sziget és az összefonódások
A Bahart viszonyaira rálátó forrásaink szerint nagy kérdés az is, hogy mi lesz a sorsa a cég központi telepének, a csak Szigetként emlegetett, Siófok szívében lévő értékes területnek. Ez a sziget ugyanis fekvése miatt a Balaton egyik legértékesebb területének számít, nem véletlen, hogy korábban már többször hallani lehetett arról: befektetők vetettek rá szemet, többek között kaszinót vagy éppen zárt luxuslakóparkot álmodva a külvilág elől fekvése miatt teljesen elzárható területre. A tervezet szerint, mivel 30 éve nem történt jelentősebb felújítás a központi telephelyen, annak műszaki állapota elavult, így adottságai nem biztosítják a Bahart hatékony működését. A Sziget felújítása cirka 5,7 milliárdba kerülne, egy új központi telephely kialakítása az úgynevezett Halászati-telken pedig 6,1 milliárdba, ám jelenleg egyikre sincs forrása a hajázási társaságnak.
A reorganizációs tervezet szerint, ha a Halászati-telken épülne meg az új központ, akkor a mintegy 20 ezer négyzetméteres Szigetet értékesíthetné – vagy hasznosíthatná – a cég. Forrásaink szerint a terület csak négyzetméter áron akár 20 milliárd forintot ér.
A hajózási cég aktuális ügyei kapcsán figyelemre méltó az is: a Bahart reorganizációs tervezetét az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán küldte el a részvényes önkormányzatoknak. Szabadics Zoltán február óta tölti be ezt a tisztségét, s elvileg az a feladata, hogy a hajózási cég minél sikeresebben működjön. Szabadics cége, az SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft. 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a Kisfaludy 2030 programtól egy balatonfüredi hotelhez, mely a Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez tartozó Balatontourist helyi kempingjének területén épülne meg. Ugyanitt épít vitorláskikötőt a Magyar Vitorlás Szövetség, vagyis Szabadics hoteljét akár jachton is meg lehet majd közelíteni. Ami viszont érdekes etikai problémát vet fel: a Bahart igazgatósági elnökeként ugyanis Szabadics érdekei nem feltétlenül egyeznek a szállodatulajdonos Szabadicséval. A Bahart füredi kikötőjét szintén bérbe akarja adni a hajózási cég, ez alig kőhajításnyira található az épülő szállótól.
Egy másik a szállodaépítés és a Bahart közötti érdekes párhuzamra az Mfor bukkant rá: a hajózási cég februári tisztújító közgyűlésén, amikor Szabadicsot az igazgatóság elnökének választották, bekerült a Bahart igazgatóságába Horváth Péter, a Kisfaludy 2030 vezérigazgatója. Vagyis annak a programnak a vezetője, amelynek illetékesei megítélték Szabadicsnak az 1,7 milliárdos, vissza nem térítendő támogatást, emellett nekik kell ellenőrizniük a pénz szabályos felhasználását is. - V. A.
