Előfizetés

Sosem volt még ennyi műanyag a Földközi-tenger alján

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.04. 08:50

Fotó: HO / AFP
Ruhákat, szintetikus textílszálakat és az évek során széttöredezett nagyobb tárgyak apró darabkáit is találtak a kutatók.
A műanyag mikroszemcsék minden eddiginél nagyobb koncentrációját mérték a Földközi-tenger fenekéből vett mintáiban – számolt be róla a BBC hírportálja. A Manchesteri Egyetem kutatói Olaszország közelében vettek üledékmintákat. Volt olyan, amelyben négyzetméterenként akár 1,9 millió műanyagdarabkát is találtak. Tanulmányuk a Science tudományos lap aktuális számában jelent meg. A darabok között ruházati vagy más szintetikus textíliák szálai, valamint az évek során széttöredező nagyobb tárgyak apró darabkái voltak.
A kutatók az eredmények alapján úgy vélik, a műanyag mikroszemcsék – vagyis az egy milliméternél kisebb darabkák – a tengerfenék egyes helyein koncentrálódnak, a mélytengeri áramlatok szállítják őket oda. „Az áramlatok építik az úgynevezett uszadékrétegeket, gondolunk csak a víz alatti dűnékre, amelyek akár több tíz kilométer hosszúak és több száz méter magasak is lehetnek, a Föld legnagyobb üledékhalmai között vannak. Döntően igen finom iszapból állnak, ezért sejtettük, hogy találunk bennük mikroszemcséket” – mondta Ian Kane, a nemzetközi kutatócsoport vezetője.
A kalkulációk alapján évente nagyjából négy-tizenkét millió tonna műanyag szemét ömlik az óceánokba, főként a folyókból. Gyakran lehet olvasni a víz színén úszó szeméttömegről, azonban a tudósok szerint ez a látható réteg mindössze az egy százalékát képviseli a tengerekben rejlő hulladéknak, a többi 99 százalékról nem tudni, merre lehet. Szinte biztosra veszik, hogy valamennyi a tengeri élőlények gyomrába jutott, de a nagyobb része összetört és egyszerűen elsüllyedt.
A kutatásban használt minták az Olaszország, Korzika és Szardínia közötti területről származnak. A tudósok szerint a világ számos más helyén működnek hasonló áramlatok a mélyben, tehát amit találtak, nem különlegesség. Aggasztónak találták, hogy ugyanezek az áramlatok szállítják az oxigént és a tápanyagokat a tengermélyi élővilágnak.

Fecsketelepeket létesítenek Esztergomban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.02. 10:14
Illusztráció
Fotó: Berndt Fischer/Biosphoto via AFP / AFP
Egy fészek akár 20-30 molnárfecskének is otthont adhat.
Egy gimnazista fiú kezdeményezésére mű fecskefészkeket helyeznek el Esztergomban, ezt Hernádi Ádám, a város polgármestere jelentette be a Facebook-oldalán. A bejegyzés szerint a Szentgyörgymezőn létesült telep az első, városszerte több is lesz a szakemberek szerint akár 20-30 molnárfecskének is otthont adó fészkekből.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint Magyarországról ma mintegy egymillió fecske hiányzik. Ez többek közt a rovarok túlszaporodását okozza, egy fecske ugyanis átlagosan 1 kg rovart fogyaszt el évente.

Közszolgálati zöldtartalom kormányfüggetlen podcast-ben

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2020.05.02. 09:22

A karantén a régóta érlelődő ötletek megvalósításának az ideje.
A szunnyadó ideák közül az egyik immár valóság: április 22-én, vagyis a Föld napján elindult a Greenfo – évtizedes távlatban és jelenleg is a legolvasottabb környezet- és természetvédelmi hírportál - podcast-adása, hogy visszacsempésszen valamit az éterbe az egykori közrádió hajdani zöldműsorainak szellemiségéből és tartalmából. A ma hírfogyasztóvá érő közönség nem emlékezhet rá, de a rendszerváltás után a közszolgálati médiában mainstream téma volt a fenntarthatóság: ha nem is a belpolitikával vagy a sporttal egy súlycsoportban, de mégis folyamatosan jelen volt, önálló műsorokkal, profikból álló szerkesztőségekkel és azzal a privilégiummal, hogy az aktuális kormányoknak is odamondogathattak, ha a regnáló hatalom – a szó szoros vagy átvitt értelmében – belegyalogolt valamelyik pótolhatatlan természeti értékünkbe. A NER és a zöld gondolat egymáshoz való viszonya alapján nem is az a csoda, hogy ez az ambivalens felállás megszűnt (jórészt a hozzá tartozó műsorokkal együtt), hanem az, hogy egészen 2013-ig fennmaradhatott. Sarkadi Péter tévésként illetve rádiósként az említett aranykor közszolgálati professzionalistái közé tartozott addig, amíg tehette, és átmenetileg a Jazzy hullámhosszára is átmentett valamit a múltból, közben pedig szerkesztette/szerkeszti a Greenfo-t, és várta a jobb időket. Várta, várta, de mivel nem akartak elérkezni, potenciális témából pedig több is volt az elegendőnél, gondolt egyet, és újra mikrofont ragadott, nem zavartatva magát attól, hogy egy olyan országban, ahol a rádiófrekvenciákat ugyanaz az állam osztja, amelyik fölszámolta az állami környezet- és természetvédelmet, aligha lesz olyan adó, amelyik műsorra tűzi a jelenkor környezetpolitikájával szemben kritikus (vagy egyáltalán, a természet törvényeit a politikától független, objektív valóságként kezelő) megnyilatkozásokat. A Greenfo podcast alapvetően interjúkkal operál, és jól teszi, hiszen a magyar elektronikus médiából bántóan hiányoznak a hazai zöld értékőrzés saját hangon megszólaló, releváns kérdésekre válaszoló szereplői. Az első adásban a Bagladi Erika – Mosonyi Szabolcs természetfilmes páros volt a vendég, de készült már felvétel Orbán Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjével, illetve hamarosan készül a kormányból kiebrudalt Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkárral, illetve Ácsné Évával, a beszántott Kishantos egyik vezetőjével is. Ezeknek a hanganyagoknak természetesen a közmédiában lenne a helyük, főműsoridőben. De tíz éve tanuljuk (bár megszokni még nem sikerült): a köz szolgálata nem a cégtáblától, hanem a tartalomtól függ. Mivel online műfajról van szó, a szerkesztés interaktív, azaz elfogadnak – sőt várnak – téma- és riportalany-javaslatokat a közönségtől, a támogatásokat pedig, mint mindenki ezekben a napokban az internetes sajtóban, ők is köszönettel veszik.