Kossuth tér;tüntetés;vádemelés;

- A 2018-as Kossuth téri tüntetés újabb résztvevői ellen emeltek vádat

Három ember ellen nyújtottak be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az ügyészség tárgyalás nélkül, büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban hozatna döntést.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt ma három személy ellen nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

Az ügyészség közleményében az áll: a vádirat szerint a 2018 decemberi Kossuth téri tömegdemonstrációkon – az egymástól elkülönülten – részt vevő vádlottak a Parlament épületének védelmére felsorakozott rendőri sorfalba különböző tárgyakat – köztük üveget és pirotechnikai eszközt – dobtak, amelyekkel eltalálták a rendőröket, illetve azért, hogy a sorfalat áttörjék, testükkel meglökték a rendőröket, akik ettől hátratántorodtak.

„A vádlottak ezen erőszakos magatartásukkal jogszerű eljárásukban akadályozták a rendőröket, akik a biztosítási intézkedés körében előírt feladataikat emiatt csak megnehezítve tudták ellátni” – teszik hozzá.

A közleményben emlékeztetnek arra, hogy a nyomozó ügyészség hasonló ügyekben korábban több személy ellen emelt vádat, amelyek közül a bíróság eddig négy ügyben hozott ítéletet. „Az előkészítő üléseken a vádlottak beismerték bűnösségüket és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról. A bíróság két esetben egy év alatti börtön fokozatú, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre, míg egy esetben pénzbüntetésre ítélte a vádlottakat, amely ítéletek ellen az ügyész súlyosabb büntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. A bíróság egy vádlottat – az ügyészi indítványnak megfelelően – egy év börtön fokozatú, végrehajtásában kettő év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélte, amely a kihirdetés napján jogerőre emelkedett” – írják.

Az ügyészség a ma benyújtott vádirataiban azt indítványozta, hogy a bíróság a vádlottakkal szemben – figyelemmel a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi rendelkezésekről szóló kormányrendeletre – tárgyalás nélkül, büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban hozzon döntést.

A hivatalos személy elleni erőszak bűntettének alapesete egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – olvasható a közleményben.

Az Országgyűlés 2018. decemberében 130 igen, 45 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett szavazta meg a rabszolgatörvény néven elhíresült törvénymódosítást. A kétharmad ellenzéki jegyző nélkül zavarta le a szavazást és a közigazgatási bíróságok felállítását. A törvénymódosítás megszavazása után – mely lehetővé teszi a munkavállalók 400 óra túlmunkára való kötelezését, és kifizetésük három éves halogatását – nem csak Budapesten és Magyarország-szerte, hanem egész Európában tüntetések kezdődtek.

A bánrévei átkelőt pedig már nemcsak magyar-szlovák kétoldalú forgalomban használhatják a kamionok és teherautók, hanem cseh és lengyel szállítási célpontok esetében is.