Magyar írásbelikkel indult az érettségi – Több diák nem találta nehéznek a feladatokat

Publikálás dátuma
2020.05.04. 11:41

Fotó: Jani Martin / Népszava
A köznevelési államtitkár szerint minden rendben lesz.
A mai napon a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv tárgyak írásbeli vizsgáival kezdődött meg az idei érettségi vizsgaidőszak. A járványügyi veszélyhelyzetre tekintettel csak írásbeli vizsgákra kerül sor. Az Oktatási Hivatal adatai szerint magyarból középszinten 68.458-an ezren, emelt szinten pedig 2119-en vizsgáznak.  Az Eduline oktatási szakportál információi szerint a középszintű írásbeli első részében a könyvek történetéről, olvasásról és a kódexekről kaptak szövegértési feladatot a diákok. A szövegalkotási részben pedig a sportról és testnevelésről szóló érvelést vagy egy egészségügyi problémákról szóló hivatalos levelet kellett írniuk. A portálnak nyilatkozó szaktanár szerint „érettségizőbarát szöveget” kaptak a diákok. A második részben a műelemző feladat egy Fekete István-novellához, az összehasonlító elemzés egy Arany János-vershez és egy Tóth Árpád-költeményhez kapcsolódott. Az érettségi vizsgákat 1144 helyszínen tartják, minden vizsgázó kap egészségügyi védőfelszerelést, vagyis maszkot, kézfertőtlenítőt és a tanárok kesztyűt is – erről Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár beszélt hétfő reggel a Kossuth rádióban. Közölte, a járványügyi szakértők javaslatait is figyelembe véve tervezték meg az érettségi időpontját, hiszen a megbetegedések száma most alacsony. – Tisztában vagyunk vele, hogy mindenkiben van egy kis félelem, meg aggodalom, hogy minden rendben lesz-e. Mi biztosak vagyunk abban, hogy minden rendben lesz – fogalmazott.
A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból már délután fél egykor szállingóztak a diákok, akik a rendelkezésre álló időnél hamarabb befejezték a feladatlapok kitöltését. Egyikük – Márk – emelt szinten vizsgázott, mint mondta, erre az egyetemi felvételijéhez is szükség van; politológia szakon szeretne továbbtanulni. Úgy érzi, jól meg tudta oldani a feladatokat, a felkészülésben a március közepén elrendelt digitális távoktatás sem okozott nehézséget számára. Egy másik diáklány azt mondta: ő középszinten érettségizett, s bár nem a magyar a kedvenc tantárgya, a feladatokat nem találta nehéznek. Minden vizsgázó kapott maszkot, a tantermekben is szellősen ültek, összesen nyolcan. Szerinte – a biztonsági intézkedésektől eltekintve – ez ugyanolyan érettségi volt, mint máskor, nem nevezné kifejezetten „rendkívülinek”. Az érettségi elhalasztása meg sem fordult a fejében. Törley Katalin, a Kölcsey tanára úgy nyilatkozott lapunknak: a felügyelő tanárok megbízása náluk gördülékenyen ment, sikerült „házon belül” megoldani, tudomása szerint nem kellett külsős kollégát megbízni. Ő maga a szerdai történelem és a csütörtöki angol érettségin fog felügyelni. A terézvárosi Szinyei Merse Pál Gimnázium előtt ottjártunkkor egy négyfős diáktársaság „csoportosult”, őket az önkormányzati rendészet egyik munkatársa arrébb küldte. Az utca túloldalán már gond nélkül folytathatták a „csoportosulást”. Azt mondták, bár nem volt kötelező és nem is volt túl kényelmes, a maszkot vizsga közben is magukon hagyták. A feladatsort ők sem találták különösebben nehéznek. Az MTI közölte: a közmédia hétfő délutántól szaktanárok segítségével ismerteti az érettségi megoldásait, az M1 csatornán 14:30-tól az M5-ön pedig 18 órától. Hétfőn a magyar, kedden a matek, szerdán a történelem feladatsor kérdéseire adott helyes válaszokat mutatják be.
Szerző
Témák
érettségi
Frissítve: 2020.05.04. 14:12

A 2018-as Kossuth téri tüntetés újabb résztvevői ellen emeltek vádat

Publikálás dátuma
2020.05.04. 11:40

Fotó: Kőhalmi Péter / AFP
Három ember ellen nyújtottak be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az ügyészség tárgyalás nélkül, büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban hozatna döntést.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt ma három személy ellen nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az ügyészség közleményében az áll: a vádirat szerint a 2018 decemberi Kossuth téri tömegdemonstrációkon – az egymástól elkülönülten – részt vevő vádlottak a Parlament épületének védelmére felsorakozott rendőri sorfalba különböző tárgyakat – köztük üveget és pirotechnikai eszközt – dobtak, amelyekkel eltalálták a rendőröket, illetve azért, hogy a sorfalat áttörjék, testükkel meglökték a rendőröket, akik ettől hátratántorodtak. „A vádlottak ezen erőszakos magatartásukkal jogszerű eljárásukban akadályozták a rendőröket, akik a biztosítási intézkedés körében előírt feladataikat emiatt csak megnehezítve tudták ellátni” – teszik hozzá. A közleményben emlékeztetnek arra, hogy a nyomozó ügyészség hasonló ügyekben korábban több személy ellen emelt vádat, amelyek közül a bíróság eddig négy ügyben hozott ítéletet. „Az előkészítő üléseken a vádlottak beismerték bűnösségüket és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról. A bíróság két esetben egy év alatti börtön fokozatú, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre, míg egy esetben pénzbüntetésre ítélte a vádlottakat, amely ítéletek ellen az ügyész súlyosabb büntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. A bíróság egy vádlottat – az ügyészi indítványnak megfelelően – egy év börtön fokozatú, végrehajtásában kettő év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélte, amely a kihirdetés napján jogerőre emelkedett” – írják. Az ügyészség a ma benyújtott vádirataiban azt indítványozta, hogy a bíróság a vádlottakkal szemben – figyelemmel a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi rendelkezésekről szóló kormányrendeletre – tárgyalás nélkül, büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban hozzon döntést. A hivatalos személy elleni erőszak bűntettének alapesete egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – olvasható a közleményben.

Az Országgyűlés 2018. decemberében 130 igen, 45 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett szavazta meg a rabszolgatörvény néven elhíresült törvénymódosítást. A kétharmad ellenzéki jegyző nélkül zavarta le a szavazást és a közigazgatási bíróságok felállítását. A törvénymódosítás megszavazása után – mely lehetővé teszi a munkavállalók 400 óra túlmunkára való kötelezését, és kifizetésük három éves halogatását – nem csak Budapesten és Magyarország-szerte, hanem egész Európában tüntetések kezdődtek.

Szerző

Megnyílt az átkelő Tornanádaskánál a magyar-szlovák határon

Publikálás dátuma
2020.05.04. 10:45

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A bánrévei átkelőt pedig már nemcsak magyar-szlovák kétoldalú forgalomban használhatják a kamionok és teherautók, hanem cseh és lengyel szállítási célpontok esetében is.
Hosszú egyeztetések után ma újabb átkelő nyílt meg a magyar-szlovák határon, ezúttal Tornanádaskánál – közölte Szijjártó Péter a Facebook-oldalán. „Riz Gábor képviselőtársam több tucat, a térségében található település polgármesterének kérését tolmácsolta, amikor a tornanádaskai átkelő megnyitását kezdeményezte az ingázó munkavállalók és a környéken működő vállalatok számára. A szlovák hatóságokkal folytatott tárgyalások révbe értek, így ma reggeltől magyar és szlovák állampolgárok munkavállalási céllal, kishatárforgalomban ismét használhatják az átkelőt” – írta a külügyminiszter. Hozzátette: a közeli bánrévei átkelőt már nemcsak magyar-szlovák kétoldalú forgalomban használhatják a kamionok és teherautók, hanem cseh és lengyel szállítási célpontok esetében is.
Szerző