Orbán határozott, Karácsony emberséges

Publikálás dátuma
2020.05.05. 07:00

A Pesti úti idősotthonban történtekért a legtöbben a kormányt teszik felelőssé – erről tanúskodik a Publicus Intézet felmérésének eredménye.
A fővárosiak Orbán Viktort határozottabbnak, míg Karácsony Gergelyt emberségesebbnek látják, akinek intézkedései az emberek érdekeit és a járvány megfékezését is jobban szolgálják – ezt mutatja a Publicus Intézet kutatása. A budapestiek körében április végén készült reprezentatív felmérés szerint majdnem mindenki – a megkérdezettek 98 százaléka – hallott arról, hogy a főpolgármester elrendelte: a BKV járatain, boltokban és például taxikban csak maszkban, vagy az arcot sállal, kendővel eltakarva lehet tartózkodni. A budapestiek nem pusztán értesültek az intézkedésekről, hanem túlnyomó részük – összességében több mint négyötödük – egyet is értett azokkal. Karácsony Gergely főpolgármester rendszeresen hangsúlyozta, hogy szükség lenne az országban tömeges vírustesztelésekre: a főváros maga 20 ezer ilyen vizsgálatot hajt végre. Álláspontját a megkérdezettek háromnegyede osztotta. Ennél a kérdésnél ugyanakkor párthovatartozás alapján jelentősen eltértek a vélemények. A kormányzat sokáig hangoztatott vélekedésével összhangban a fideszesek 45 százaléka úgy ítélte meg, hogy elég annyi tesztelés, amennyi eddig zajlott. Az ellenzéki pártok szavazói körében elenyésző kisebbségben voltak azok, akik elegendőnek tartották a tesztelések számát. A Publicus Intézet abból indult ki, hogy politikai alapú vita folyik a járvány kezeléséről, ennek pedig ma két főszereplője látszik: Orbán Viktor miniszterelnök és Karácsony Gergely főpolgármester. Az egyik kérdéscsoport erre a témára fókuszált. A válaszadók 52 százaléka szerint a főpolgármester vagy „inkább a főpolgármester” kommunikációja és intézkedései emberségesebbek. A kormányfő ebben az összevetésben csak 36 százalékot kapott. (12 százalék nem tudott, nem akart válaszolni.) A hatékonyság megítélését tekintve fej-fej mellett végzett a két politikus (44-44 százalék). Ezen a kategórián belül többen voltak azok (34 százalék), akik egyértelműen Orbánt látták hatékonyabbnak, mint azok (24 százalék), akik Karácsonyt. A megkérdezettek 50 százaléka szerint a kormányfő határozottabb is, mint a főpolgármester (40 százalék).
Ellenben arra a kérdésre, hogy melyikük kommunikációja és intézkedései szolgálják jobban az emberek érdekeit, a válaszadók többsége arra hajlott: Karácsony Gergely. Összességében a főpolgármester 52 százalékától jócskán elmaradt Orbán Viktor 36 százaléka. A budapestiek 48 százalékának több-kevesebb meggyőződéssel képviselt álláspontja szerint Karácsony intézkedései a járvány megfékezését is jobban szolgálják: Orbán rendelkezéseiről csak a megkérdezettek 39 százalék gondolta ugyanezt. Ebben a kérdéscsokorban a pártszimpátiák szintén jelentősen meghatározták a válaszokat.
A főváros által fenntartott Pesti úti idősotthonban számos áldozata van a járványnak. A kormányzati kommunikáció a budapesti vezetés, a fővárosi vezetés pedig a kormány felelősségét hangsúlyozza. A Publicus Intézet felmérésének egyik kérdése így szólt: ön szerint elsősorban ki a hibás a Pesti úti idősotthonban kialakult helyzetért? A megkérdezettek 6 százaléka nem tudott válaszolni, 14 százaléka a kormányt és a fővárost egyaránt felelőssé tette, ugyancsak 14 százaléka pedig azon a véleményen volt, hogy egyik sem felelős, az idősotthonban kialakult helyzetet nem lehetett volna megakadályozni. A válaszadók 24 százaléka a fővárost hibáztatta, a relatív többség azonban – 42 százalék – a kormányt és annak szerveit nevezte meg felelősnek.
Szerző

Beroskadnak a falvak a pluszfeladatok súlya alatt, Orbánék meg nézik

Publikálás dátuma
2020.05.05. 06:40

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
Egyelőre úgy tűnik, semmi ellentételezésre nem számíthatnak a települések.
A legnagyobb hazai önkormányzati szövetség április végén felmérést végzett tagjai körében, aminek eredménye azt mutatja, a városok és falvak majdnem 64 százaléka likviditási gondokkal küzd azután, hogy a kormány – a járvány miatti válság kezelésre hivatkozva – elvonta a gépjárműadó eddig helyben maradó 40 százalékát. Emiatt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő szerint a helyhatóságok sorra lépnek hátra az olyan önként vállalt feladataikból, mint például a civil szervezetek vagy a helyi sport támogatása, tömegrendezvények szervezése. Van, ahol emiatt csak az alapbért fizetik ki az alkalmazottaknak, a nem kötelező pótlékokat már nem. Schmidt Jenő azonban úgy látja, ezek a lépések nem hoznak érdemi megtakarítást, őszre sok település kerül bajba, mert a kormány a védekezési alapba terelte ezt a bevételt. A TÖOSZ honlapján elérhető felmérés adatai szerint szerint minél kisebb egy település, annál rosszabbul járt. Az átlagos elvonás nem egészen hét és félmillió forint, de nagy a szórás: egy ezer fő alatti községben csak néhány százezer, legfeljebb egymillió forintról lehet beszélni, míg egy tízezres városnál már 50 milliós tételről, sőt például Zuglóban 500 millióról. Mivel a kormányzati elvonásról az 1619 tagot számláló szervezettel sem egyeztettek a döntéshozók, a TÖOSZ vezetői levélben sürgették Pintér Sándor belügyminisztert és Banai Péter Benőt, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkárát, hogy konzultáljanak egymással, mert a válsághelyzet megnövelte a kiadásaikat. A javaslatokat is tartalmazó levélre nem érkezett ugyan válasz, de Schmidt Jenő úgy látja, például a bölcsődék finanszírozására tett javaslatukat megfogadta a kormány és a járvány előtti gyerekszám alapján kapják meg az állami pénzt. Tab fideszes polgármestere szerint a kisvárosok azért vannak nagy bajban, mert a kulturális hozzájárulás a könyvtárak, művelődési házak fenntartásához csak 1200 forint lakosonként, ami nem fedezi a kiadásaikat. Azt változatlanul nem tudni – erősítette meg Schmidt Jenő, hogy valaha kapnak-e ellentételezést az államtól a járvány miatt megnövekedett kiadásaikra, de minden tételt és számlát fel kell tölteniük egy elektronikus rendszerbe, s abban reménykednek, a költések egy részét a végelszámolásnál visszakaphatják. Minden pozitívuma ellenére a polgármester szerint megosztó üzenet, hogy a gazdagabb önkormányzatok sorra jelentik be a munka nélkül maradt lakosság plusz támogatását, amit egy szegény falu nem tud megtenni. A kormány nem lép semmit, ahogy a kórházakból hazaküldött idős, beteg emberek házi gondozásának megszervezését is rátestálta a településekre.

Kormányzati számmisztika: Fejér, Komárom és Zala is nagyobb bajban van, mégis puhultak a korlátozások

Publikálás dátuma
2020.05.05. 06:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Vidéken enyhítettek a kijárási és nyitva tartási szabályokon, pedig a lakosságszámra vetítve több megye is jobban fertőzött mint Pest megye.
Hétfőtől Budapest és Pest megye kivételével lazítottak a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási és nyitva tartási korlátozásokon, így vidéken újra kinyithatnak az üzletek és a vendéglátóhelyek, az emberek pedig már nem csak indokolt esetben hagyhatják el otthonaikat. Az adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy egyes megyékben magasabb a lakosságszámhoz viszonyított fertőzések száma, mint a továbbra is "karanténban tartott" Budapest és Pest megye esetében. A fővárosban és Pest megyében az összesen több mint 3 millió lakosra 1885 fertőzött jut, vagyis ezer főből átlagosan 62-en fertőződtek meg, míg például a 417 ezres lakosú Fejér megyében ez az arány 72. Ha külön vizsgáljuk Budapestet, ez az érték a főváros esetében 84-re emelkedik, de Pest megyére vetítve már csak 31 fertőzöttet mutat. Tehát még Komárom-Esztergom (45 fertőzött ezer lakosra) és Zala megye (51 fertőzött ezer lakosra) is megelőzi Pest megyét átfertőzöttségben. A szakértők ugyanakkor figyelembe veszik a népsűrűségi adatokat is. Budapesten érthető módon a legmagasabb ez a szám (3377 fő egy négyzetkilométeren), tehát itt a legnehezebb elkerülni a társadalmi érintkezést. Pest megye népsűrűsége is relatív magas, 200 fő él átlagosan egy négyzetkilométeren. Noha Fejér megyében fele annyian laknak átlagosan ugyanakkora területen (96 fő), de a megye átfertőzöttsége kétszer nagyobb, mint Pesté.
Hétfőn egyébként még nem igazán látszott Kaposvár belvárosában, hogy szabadabb lett vidéken az élet. Az éttermek közül mindössze egy nyitotta ki teraszát, a többség a hét második felére tervezi, hogy vendégeket fogad, s az üzletek egy része is zárva maradt. A fodrászok, kozmetikusok, közül többen ismét munkába álltak, igaz az üzletekben, ahol jártunk, egyszerre csak egy kuncsaft lehet bent, azaz messze még a normális forgalom. Az egri belvárosi teraszoknak nagyjából a fele nyitott ki hétfőn, s a vendégek is egyelőre óvatosan, kisebb létszámban ücsörögtek a székeken – derült ki a Dobó téren és a sétálóutcában tett körutunkon. A pincérek mindenütt maszkot és kesztyűt viseltek, a belső helyiségeket elzárták. A most még zárva tartó éttermek pénteki vagy szombati nyitásra készülnek, s több helyen emiatt most rendezgették a kinti asztalokat, székeket, „kimatekozva” a másfél méteres távolságot. Mirkóczki Ádám, a város polgármestere hétfőn egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: noha nem ért egyet az enyhítéseket tartalmazó kormánydöntéssel, nem is akar szembemenni a jogszabállyal. Ugyanakkor tart attól, hogy a lazítás miatt füstbe megy az elmúlt ötven nap intézkedéseinek minden eredménye. Hozzátette: az éttermek, presszók működésébe az önkormányzat nem szólhat bele, de ajánlásokat fogalmaztak meg például arról, milyen távolságra legyenek egymástól az asztalok a teraszokon. Müller Cecília országos tiszti főorvos optimistábban tekint a járványgörbére, az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján ugyanis arról beszélt, hogy Magyarországon egy fertőzött statisztikailag egynél kevesebb embernek adja át a vírust, a betegek számának emelkedése pedig alig 1 százalék felett alakul. - A járványnak nincs vége, de úgy tűnik, hogy a helyzet stagnál - fogalmazott. A tisztifőorvos szerint a gyógyultak arányának növekedése – hétfőre összesen 630-an voltak – is biztató. Gyógyultnak az tekinthető, aki a kórházi kezelést követően negatív tesztet ad, illetve azok a fertőzöttek, akik az otthoni karantén 14. napját is letöltötték – utóbbiak esetében tehát nincs teszt. A kormányzati oldal adatai szerint egyébként 3035-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma az országban, ebből 2054 aktív beteg. Meghalt újabb 11 idős beteg, ezzel pedig már 351-re emelkedett a járvány következtében elhunytak száma. A kormány által elrendelt enyhítés nem vonatkozik a látogatási tilalomra, Müller Cecília közlése szerint az egészségügyi intézményekben, valamint az idősotthonokban továbbra sem lehet meglátogatni a hozzátartozókat.