Egész pontosan 12. alkalommal szavazta le a Fidesz-KDNP-frakció a parlament gazdasági bizottságának múlt csütörtöki ülésén az MSZP rezsicsökkentési javaslatát. A kormánypárti többség szokás szerint – érzékelhetően ellenkező központi utasítás híján – nem engedi még a parlament nyílt ülésének napirendjére sem a témát.
Az ellenzéki párt törvényjavaslatában – szintén „szokás szerint” – a háztartások számára átlagfogyasztásig 32 százalékos gáz-, valamint 10 százalékos áram- és 10 százalékos távhőárcsökkentést indítványoz, ezúttal visszamenőleg, április 1-i hatállyal.
Az Orbán-kormány által meghatározott hazai energiadíjak elvben jórészt a nyugati tőzsdei gáz- és olajáraktól függnek – állapítja meg indoklásában az MSZP. Utóbbiak az elmúlt három év során tartósan 60-70 százalékkal estek. A kőolaj nemzetközi ára a közelmúltban is jelentősen zuhant. (A javaslat 25 százalékos esésre és 30-35 dolláros kurzusra hivatkozik, ám ma már inkább 20-25 dollár a jellemző, de Amerikában akadt negatív olajár is.) Az ellenzéki párt összevetése szerint amikor 2004-2005-ben 40-50 dollárba került az olaj, a magyar háztartásoknak 40-50 forintba került a gáz köbmétere. A 2006-os 60, illetve 2007-es 70 dollár mellett ugyanez az „elv” érvényesült. Nincs ugyanakkor értelmezhető kormányzati válasz arra, hogy a mai, 35 dolláros olajár mellett a lakosságnak miért kell változatlanul 101 forintot fizetnie a gázért – vetik fel. (A díj az Orbán-kabinet 2014-es „rezsicsökkentése” óta változatlan.)
Míg a tőzsdei hatások lehetővé, a magyar háztartások jövedelmi és vagyoni viszonyai szükségessé teszik az árcsökkenés hatásának eljuttatását a lakossághoz – vélik. Az Orbán-kabinet által mesterségesen magasan tartott lakossági rezsi miatt gázértékesítési áraiban már a nagykereskedő, vagyis az orosz energiahordozót hosszú távú távú szerződés alapján beszerző MFGK sem követi le a tőzsdék alakulását. Beszámolói szerint az állami cég csak 2015-ben 85 milliárdos sáppal adta tovább a lakosságnak szánt gázt. 2016-os könyveik 50,8 milliárdos pluszbevételről tanúskodnak. Ez csak 2016-ban 22,1 ezer forintot húzott ki egy átlagháztartás zsebéből. Az MSZP-s javaslat végrehajtása – ami családonként csupán a gázrezsiben évi 42 ezer forintos megtakarítást hozna – pusztán kormányzati akarat és képesség kérdése lenne. Álláspontjuk alátámasztásául a csökkentés lehetőségét a nemzetközi áresés tartósságához kötő korábbi fideszes nyilatkozatokat is idéznek. A költségvetési számok között a kabinet is tartós áreséssel számolt.
A mérséklést az igazságosság érdekében érvényesítenék átlagfogyasztásig. A Fidesz 2013-2014-es „rezsicsökkentéséből” származó megtakarítások háromnegyede a legtöbbet fogyasztó – jellemzően legvagyonosabb – egynegyednél csapódtak le. De az Orbán-kormány egyéb intézkedései – egykulcsos adó és gyermek utáni adókedvezmény, EU-rekord áfa és infláció, biztosítási adó, tranzakciós adó – is inkább a szegényebbeket sújtják. A felső plafon ennek ellensúlyozása mellett takarékosságra is ösztönöz – érvelnek.
A gazdasági bizottság fideszes elnöke, Bánki Erik aznapi, lakonikus beszámolója arról tudósít, hogy a bizottság nem vette tárgysorozatba az indítványt.
