Egyre inkább átláthatatlan a magyar költségvetés

Az elmúlt két évben tovább romlott a magyar büdzsé átláthatósága. Komoly problémák vannak, amit az is jelez, hogy a kormány nem nyújtotta be határidőre az idei konvergencia programját sem.

Magyarország ismételten leszerepelt a költségvetés átláthatóságát mérő vizsgálaton. A világ szinte összes országában azonos módon értékeli a költségvetés készítés menetét és ellenőrzését az Open Budget Survey (OBS), amelynek a most nyilvánosságra hozott 2019-es felmérésén hazánk 45 pontot ért el a lehetséges 100-ból. Ezzel messze elmaradunk a költségvetés átláthatóság „megfelelő” szintjét jelentő 61 pontos alsó határtól, és még messzebb vagyunk az OECD-ben tömörülő fejlett országok 71 pontos átlagától. A vizsgált EU-s országok között is utolsó helyen vagyunk, míg Európából csak Észak-Macedónia, Szerbia és Bosznia-Hercegovina végzett hátrébb – közölte a OBS magyar partnere, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB).

Az átláthatóság elsősorban nem pénz, hanem politikai akarat kérdése, amit jól mutat, hogy olyan országok értek el kiváló eredményt, mint Georgia, Mexikó, Ukrajna, Bulgária vagy Guatemala. A lassan javuló nemzetközi trendekkel szemben a hazai helyzet lassan romló irányt mutat. A 2015-ös 49 és a 2017-es 46 pont után minimálisan, de megint csökkent az érték – olvasható a jelentésben.

A nyilvánosság bevonása a költségvetési döntésekbe kevés kormány erőssége, de a magyar kabinet ebben a világátlag alatt teljesít. A büdzsé feletti parlamenti és számvevőszéki felügyelet Magyarországon kifejezetten romló tendenciát mutat, mivel a költségvetési döntésekből a lakosság mellett immár a törvényhozás is egyre jobban kiszorul. A felmérés kétévente készül, a legutóbbi, 2017-es értékeléshez képest annyit javult a hazai helyzet, hogy a magyar kormány immár elkészíti a polgárok költségvetését – vagyis egy közérthető anyagot az éves bevételi és kiadási tervről –, még ha ezt nem is veri nagy dobra. Ugyanakkor a magyar kormány továbbra sem készít féléves költségvetési elemzést, és nem hoz nyilvánosságra költségvetési irányelveket.

Nemcsak idehaza, de nemzetközi szinten sem ideális a helyzet: miközben a kormányokat világszerte hatalmas kiadásokba hajszolja a világjárvány, az International Budget Partnership (IBP) legfrissebb OBS felmérése aggasztó tényre világít rá: a vizsgált 117 kormány 80 százaléka elmarad a megfelelő költségvetési átláthatóság és felügyelet nemzetközileg elfogadott szintjétől. A világjárvány egyértelműen gyors és határozott lépéseket kíván, de emellett is szükséges a költségvetési átláthatóság, a nyilvánosság bevonása és a költségvetés szigorú felügyelete – monda Warren Krafchik, az IBP ügyvezető igazgatója.

Az OBS a költségvetés átláthatóságát 109 mutató alapján értékelte. Az átláthatóság növelése érdekében a magyar kormánynak azt javasolja, hogy a költségvetési irányelveket és féléves jelentést hozza nyilvánosságra. Az költségvetés tervezése során nyilvánosságra kellene hozni az elmúlt évi tényszámokat – ami a tervezés alapja –, ám ez minden évben hiányzik, csakúgy, az új kormányzati döntések költségvetési hatásainak bemutatása. A magyar kormány úgy indít el, több éves politika programokat (például a Modern Városok, családpolitika) hogy azok költségvetési hatásai nem ismertek – így az ezekhez szükséges pénzeket a pénzügyminiszternek minden évben menet közben kell összegereblyéznie.

A jelentés készítői szorgalmazzák, hogy a számvevőszéki jelentéseket vegye komolyabban a kormány, illetve a mutassa be külön anyagban, hogy milyent intézkedéseket tett azok megvalósítására. A nyilvánosságot szélesebb körben be kellene vonni az ellenőrzésbe. Új fórumok létrehozását javasolják, ahol az egyszerű polgárok is elmondhatják véleményüket a költségvetésről, az ország, a kormány működéséről, különösen fontos lenne a hátrányos helyzetűek meghallgatása. Ezen felül termesztésen nagyobb civil kontrollt szorgalmaznak, ami soha nem volt erős a magyar költségvetés felett, az utóbbi tíz évben pedig teljesen elhaltak.