Az Országgyűlés ma szavaz a gyermekek és nők védelmének fontosságáról, valamint az isztambuli egyezményhez való csatlakozás elutasításáról szóló kereszténydemokrata politikai nyilatkozatról – írja az MTI.
A hétfőn kezdődött ülés második napja reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik.
A képviselők dönthetnek a területfejlesztési törvény módosításáról és a Közép-Duna menti kiemelt térség létrehozásáról. A Ház emellett
A határozathozatalok után nyolc javaslat általános vitáját tartják meg. Terítékre kerül az a kormánypárti javaslat, amely lehetővé tenné a parlamenti frakcióknak pártjuk anyagi támogatását tekintettel arra, hogy a pártok idei állami támogatásának felét átcsoportosítják a koronavírus-járvány elleni védekezési alapba. Szó lesz még a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról, valamint a belügyminiszter „polgárok biztonságát erősítő” javaslatairól is.
A parlament szerdán és csütörtökön – összesen hét javaslat tárgyalásával – folytatja ülését, amely május 11-én, hétfőn ér véget, amikor újra azonnali kérdések és válaszok hangoznak el két órában.
A nők és gyerekek védelmét emlegetve utasítják el az Isztambuli Egyezményt
Mint megírtuk, a KDNP hétfőn terjesztett politikai nyilatkozatot az Országgyűlés elé az isztambuli egyezmény ratifikációjának és kötelező hatályának elutasításáról.
Juhász Hajnalka , Vejkey Imre és Nacsa Lőrinc írták alá az elutasító nyilatkozatot, amit bizottsági tagként hét kormánypárti politikus, köztük az egyik előterjesztő Vejkey is tárgysorozatba vett.
A dokumentumot Szél Bernadett tette közzé Facebook-oldalán. Ebben a kereszténység nemzetmegtartó erejéről is értekező politikusok kifejtik, hogy bár lényegében egyetértenek az amúgy 2011-ben elfogadott és Magyarország által is aláírt, de nem ratifikált Isztambuli Egyezmény alapértékeivel – vagy is a gyermekek védelmével és a nők elleni erőszakkal szembeni fellépéssel – de a magyar jogrendszer szerintük magában biztosítja a megfelelő védelmet és jogi garanciákat. Az egyezmény szövegében azonban szerepel a „társadalmi nem” kifejezés is, amit a KDNP a jelek szerint tűzzel-vassal irtana, és a magyar jogrendben sem akar látni. A társadalmi nem – azaz, a közösség, társadalom által elfogadott nemi szerep – ugyanis nem feltétlenül egyezik a biológiai nemmel; a Európa Tanács által elfogadott Isztambuli Egyezmény pedig előírja a résztvevő államoknak, hogy bőrszín, vallás, nemzeti kisebbség és sok egyéb más szempont mellett a társadalmi nemre hivatkozva sem utasíthatják el az áldozatok védelmét. A kereszténydemokraták nyilatkozata szerint házasságot csak férfi és nő köthet Magyarországon, és a családot csak az ő házasságuk, illetve a gyermek-szülő viszony jelentheti. Hogy mindez miért zárja ki, hogy Magyarország befogadjon egy, a biológiai nemétől eltérő életstílust folytató üldözött menekültet, az a KDNP-sek javaslatából nem derül ki.
A másik vitatott pont az Egyezmény 60-61, cikkelye, ami a nemi alapon üldözött menekültek befogadását garantálja, és tiltja meg visszaküldésüket. Ezek a pontok garantálják a nemi erőszak, csonkítás, bántalmazás elől hazájukból elmenekülő nők és a szexuális irányultságuk miatt üldözött homoszexuálisok, leszbikusok befogadását is – a nők védelmét nagyra tartó KDNP azonban ezt sem fogadja el, mert szerintük ez lehetővé tenné a nemi alapon menedéket kérők automatikus beléptetését az országba.
