Előfizetés

A nők és gyerekek védelmét emlegetve utasítják el az Isztambuli Egyezményt a honi kereszténydemokraták

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.05.04. 16:12
Nacsa Lőrinc
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTVA - MMTIédiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Bár az egyezmény céljaival egyetért, a „társadalmi nem” kifejezés miatt az egész programtól elzárkózik a KDNP.
Kevesen gondolták volna, hogy valaki pont a gyermekek és nők védelmére hivatkozva mond majd nemet az épp ezeket a célokat garantáló Isztambuli Egyezményre, de három KDNP-s -nek sikerült a bravúr. Juhász Hajnalka , Vejkey Imre és Nacsa Lőrinc írták alá az elutasító nyilatkozatot, amit bizottsági tagként hét kormánypárti politikus, köztük az egyik előterjesztő Vejkey is tárgysorozatba vett.   
A dokumentumot Szél Bernadett tette közzé Facebook-oldalán. Ebben  a kereszténység nemzetmegtartó erejéről is értekező politikusok kifejtik, hogy bár lényegében egyetértenek az amúgy 2011-ben elfogadott és Magyarország által is aláírt, de nem ratifikált Isztambuli Egyezmény alapértékeivel – vagy is a gyermekek védelmével és a nők elleni erőszakkal szembeni fellépéssel – de a magyar jogrendszer szerintük magában biztosítja a megfelelő védelmet és jogi garanciákat.
Az egyezmény szövegében azonban szerepel a „társadalmi nem” kifejezés is, amit a KDNP a jelek szerint tűzzel-vassal irtana, és a magyar jogrendben sem akar látni. A társadalmi nem – azaz, a közösség, társadalom által elfogadott nemi szerep – ugyanis nem feltétlenül egyezik a biológiai nemmel; a Európa Tanács által elfogadott Isztambuli Egyezmény pedig előírja a résztvevő államoknak, hogy bőrszín, vallás, nemzeti kisebbség és sok egyéb más szempont mellett a társadalmi nemre hivatkozva sem utasíthatják el az áldozatok védelmét.   
A kereszténydemokraták nyilatkozata szerint házasságot csak férfi és nő köthet Magyarországon, és a családot csak az ő házasságuk, illetve a gyermek-szülő viszony jelentheti. Hogy mindez miért zárja ki, hogy Magyarország befogadjon egy, a biológiai nemétől eltérő életstílust folytató üldözött menekültet, az a KDNP-sek javaslatából nem derül ki. 
A másik vitatott pont az Egyezmény 60-61, cikkelye, ami a nemi alapon üldözött menekültek befogadását garantálja, és tiltja meg visszaküldésüket.
Ezek a pontok garantálják a nemi erőszak, csonkítás, bántalmazás elől hazájukból elmenekülő nők és a szexuális irányultságuk miatt üldözött homoszexuálisok, leszbikusok befogadását is – a nők védelmét nagyra tartó KDNP azonban ezt sem fogadja el,

mert szerintük ez lehetővé tenné a nemi alapon menedéket kérők automatikus beléptetését az országba. A KDNP-s elutasító nyilatkozat megszavazói között nem mellékesen ott volt a fideszes Czunyiné Bertalan Judit pedagógus és családjogi szakember is. 

Kásler jelenti: sikeres lehet a hazai terápia két lélegeztetőgépre került orvos esetében

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.04. 15:45
Képünk illusztráció
Fotó: Árvai Károly / MTI/kormany.hu
Az egészségügyért felelős miniszter szerint a koronavírus-járványban beválhatnak a két irányban is zajló magyar terápiás kísérletek. Egy orvos már jól van.
Súlyos, lélegeztetőgépen lévő betegek, két orvos részesült abban a kísérleti terápiában, amelyet védőoltás és célzott gyógymód híján kezdtek el alkalmazni Magyarországon – közölte hétfőn az M1 állami televízió reggeli műsorában Kásler Miklós. Az emberi erőforrások minisztere szerint az egyik orvost már felébresztették, jól van, és másikuk is várhatóan még ma vagy a közeli napokban lekerülhet a lélegeztetőgépről. Kiemelte: az alapvetően két irányban zajló klinikai vizsgálatok reménykeltőek. Az orvosokon alkalmazott gyógyszeres terápia a vírusfertőzés által a szervezetben fellépő úgynevezett citokinvihart csillapítja. Ez azt jelenti, hogy a vírus a felső és alsó légutakban elszaporodik, amire a szervezet rendkívül intenzív immunválaszt ad. Ez a folyamat károsíthatja a többi szervet is, többszervi elégtelenséggel okozva a beteg halálát.  Utóbbi esetben az úgynevezett tocilizumab-terápia jöhet szóba, amelyet az Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet hematológiai diagnózisoknál évente már 50-70 esetben alkalmazott. A hatóanyagot alkalmazzák bizonyos autoimmun betegségek kezelésénél vagy onkoterápiás esetekben is.  A miniszter  hozzáfűzte, ezt a terápiát eddig négy koronavírusos betegnél alkalmazták Magyarországon, és ezzel elkerülték, hogy kritikus állapotba kerüljenek.  A másik irány a vérplazma-terápia, amelyet hazánkban először egy súlyos állapotban lévő, veseelégtelenségben szenvedő koronavírusos beteg kapott, aki lélegeztetőgépre szorult ellátása során. Ő a múlt héten megkapta a vérplazma-készítményt, ezután állapota konszolidálódott, lekerült a lélegeztetőgépről, és a miniszter abban bízik, hogy majd elhagyhatja a Dél-pesti Centrumkórházat. – Mind a vérplazma-terápiás kezelések, mind pedig a más betegségeknél alkalmazott gyógyszeres kísérletek 4-5 héttel ezelőtt kezdődtek el, a megfelelő engedélyek birtokában – húzta alá Kásler Miklós.

Gyurcsányék többet nem állnak fel Kövérnek, Németh Szilárd vizionál

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.05.04. 14:40

Fotó: Népszava
Hiteles tájékoztatás szerint továbbra is csak kormánypropagandát hallani a koronavírussal kapcsolatban – mondta több ellenzéki képviselő is az Országgyűlésben.
Szijjártó Péter immár szokás szerinti felszólalásával indult az Országgyűlés, a külügyminiszter ismét arról beszélt, az elmúlt héten milyen védőfelszereléseket vásárolt a kormány mekkora mennyiségben. Az ellenzék részéről elsőként felszólaló Arató Gergely (DK) azt kérdezte a minisztertől, mi a logika abban, hogy Budapesten és Pest megyében fenntartják a korlátozásokat, a hasonló fertőzöttségi arányokat produkáló Fejér megyében pedig lazítanak, majd az érettségi miatt kritizálta a kormányt, mondván, ezt néhány héttel korábban is meg lehetett volna tartani, biztonságosabb körülmények között, ráadásul a járványügyi lazításokat sem előzte meg széles körű tesztelés. Keresztes László Lóránt azt kérdezte, miért Mongóliában fektetnek be, miért ott építünk 18.5 milliárd forintért vakcinagyárat, mikor idehaza a kormány már az egyetemeken is megszorításokat tervez, majd arról érdeklődött, Klaus Iohannis román elnök magyarellenes kijelentéseire milyen választ ad a kormány. Az LMP frakcióvezetője azt is kritizálta, hogy a kormányszervezetek semmilyen tájékoztatást nem adnak a járványról, még képviselői kérdéseket is az Operatív Törzshöz irányítanak. Lukács László a Jobbiktól azt kérte számon a kormányon, hogy hiába tették kötelezővé a maszkok viselését, az önkormányzatokat nem látták el ezekkel, ráadásul a beszerzett maszkok egy része bizonyítottan nem egészségügyi célú felhasználással készült. Most pedig Kásler Miklós úgy nyitná újra három napos határidővel az egészségügyet, hogy közben kötelező tesztelni, mielőtt orvoshoz fordul bárki, de ennek sem alakították ki a gyakorlatát. Juhász Hajnalka (KDNP) azt mondta, Mongóliával kötött segélyhitelezési program keretében fejlesztünk – majd mindent megköszönt Szijjártó Péternek. Szabó Tímea Orbán Viktor hiányát panaszolta az Országgyűlésben, majd felolvasott egy levelet, amit a több iskola küldött körbe diákjainak és tanárainak, hogy vigyenek magukkal maszkot, mert a KLIK nem tud ilyet biztosítani a számára. Ezután megemlítette, hogy az egészségügyi dolgozók még mindig nem kapták meg a beígért nettó 331 ezer forintos egyszeri bérkiegészítést. A munkanélküli ellátás 80 ezer forint, ez az éhenhalásra sem elég – mondta.  
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke  is arról beszélt, alkalmatlan tesztek, alkalmatlan védőfelszerelések kerülhettek az országba, majd azt kérte a külügyminisztertől, egy hét múlva tételesen számoljon be, hogy az a több száz milliárd forint, amit a kormány eddig ilyesmire költött, pontosan mire ment el. Németh Zsolt (Fidesz) szintén a román elnök magyarellenes kijelentéseivel foglalkozott, azt mondta, egyértelműen és határozottan támogatni kell az erdélyi magyar autonómia törekvéseket. De emellett „mondjunk egy egyértelmű igent a magyar nyomán együttműködésre, ne hagyjuk, hogy a román elnök aláássa azt" – fogalmazott. Burány Sándor (Párbeszéd) azt mondta, miként a KSH a szegénységgel kapcsolatban, a Munkaügyi Központok a vírus miatt állásukat veszített százezrek esetében tagadja meg a részletes adatközlést. Ehhez képest a kormány értük semmit nem tesz. Válaszában Szijjártó Péter megismételte, hogy „a kormány segély helyett munkát” akar adni, majd azt mondta, 151 vállalat kért bértámogatást és 72 vállalat hitelt 0.1 százalékos kamatra -  szerinte ez a helyes irány. A román-magyar viszonyról azt mondta, mindkét részről a jó kapcsolatokban érdekeltek és a magyar-szerb viszony megmutatja, hogy ezt igenis el lehet érni. Gyurcsány Ferenc Kövér László nyilatkozatát kritizálta, aki azt mondta a múlt héten, hogy a parlamenti ellenzék nem a nemzet része. Szerinte a Fidesz állandóan a nemzetre hivatkozik, miközben „mindenki magyar, aki a határon túl van, és mindenki magyar aki egyetért a kormánypárttal”, ez „a trianoni nemzet, a sérelmi nemzet fogalma”. Majd idézte Kövér azt a kijelentését is, hogy szánalommal tekint azokra a képviselőkre, akiknek a személyi száma 2-essel kezdődik”, és azt kérte, a Fidesz képviselői álljanak saját édesanyjuk elé és mondják ezt a szemükbe. Továbbá „sztálinista kijelentésnek” nevezte, hogy Kövér azt mondta, az ellenzéki képviselők idegen ügynökök szolgálói. Emiatt azt kérte, az ellenzéki képviselők ne álljanak fel, amikor Kövér László bejön a terembe, ne szólítsák „Tisztelt elnök úrnak” Kövért és ne szólítsák „kedves képviselőknek” a kormánypártiakat. Dömötör Csaba válaszolt a kormány részéről azt mondta, nem a Fidesz „lövetett a saját népére”, és „nem mi illettük olyan jelzővel ezt az országot, amit ön említett az őszödi beszédben”. Szerinte Kövér László nem a nőkről beszélt, hanem „arról, amit egyes képviselők bemutatnak, kiabálás, sípolás, a határon túli magyarok megtagadása”. Jakab Péter arról beszélt, ahhoz képest, hogy a Fidesz azzal indokolta Tiborcz István, Mészáros Lőrinc vagy a többi kormányközeli oligarcha vagyonosodásának támogatását, miszerint olyan „nemzeti tőkésosztályt” kell építeni, amelynek a tagjai segítenek a bajban. Csakhogy erről szó sincs, noha a Fidesz szavazói is ezt várnák. Orbán Balázs államtitkár szerint a Jobbik szavazói csalódottak, mert Jakab Péter felszólalása kongott az ürességtől, a közös teherviselésből mindenkinek ki kell vennie a részét. Arról nem beszélt, hogy Mészáros Lőrinc szállodalánca sok-sok alkalmazottját elbocsájtja a válságban. Németh Szilárd azt kritizálta, hogy a főváros Csepel központjában nyitna hajléktalanszállót - úgy, hogy a helyiekkel nem egyeztetett a kérdésben. "Demszky Gábor idején ugyanígy, titkos szerződések alapján az éj leple alatt telepítettek ki a IX. kerületből cigány családokat Csepelre" – mondta, majd azt fejtegette a hajléktalanszálló a „Soros-Karácsony terv része”. Illetve azt vizionálta, hogy a „Soros-Karácsony terv részeként” még egy pandémiás központot is létrehoznának Csepelen.