Előfizetés

Kölyke született egy idős makinak

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.05.05. 12:00

Fotó: Facebook/Zamosc Zoo
A 24 éves fekete-fehér madagaszkári vari lehet az első olyan példánya a veszélyeztetett fajnak, amely későn vállalkozott az anyaságra.
„Mivel a nőstény két hét múlva lesz 24 éves, ami »emberi« korban majdnem 100-nak számít, valószínűleg ez az első dokumentált eset ilyen késői anyaságról a súlyosan veszélyeztetett vari faj esetében” – olvasható a délkelet-lengyelországi Zamosc állatkertjének Facebook-oldalán. A gondozó, aki aggódott, mert az „öreg hölgy” napok óta nem evett és alig mozdult el a fonott kosarából, igencsak meglepődött, amikor felfedezte a kis makit – írták. Az anya az angliai Colchester állatkertjében született és hét éve vitték Lengyelországba. A kölyök apja 15 éves és a csehországi Usti nad Labemből érkezett Zamoscba 2019 tavaszán.
A fekete-fehér vari a világon a legnagyobb termetű makifaj, Madagaszkáron őshonos. Fogságban általában 19 évig él.  A varik általában 50-60 centiméteresek, súlyuk 3-4,5 kilogramm közötti. Két faját különböztetik meg, a fekete-fehér varit (Varecia variegata) és a vörös-fekete színű vörös varit (Varecia rubra).

150 év után visszatért a barna medve egy spanyol erdőbe (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.05. 11:40

Fotó: Sergio Pitamitz/Biosphoto via AFP / AFP
Több hónapos filmforgatás igazolta, a 4-5 éves állat nemcsak átutazó, hanem beköltözött a nemzeti parkba.
A Spanyolország északi részén lévő erdőben élő vadról egy operatőrcsapat készített felvételeket, amelyeket a YouTube-on tettek közzé – írta a La Vanguardia spanyol lap. A filmesek automata kamerákat állítottak fel a galíciai Invernadeiro nemzeti parkban a Montana ou Morte (Hegy vagy halál) című dokumentumfilm forgatásához. A filmet a Zeitun Films számára Felipe Lage producer és Pela del Álamo rendező készíti. 
A felvételeken egy 4-5 éves felnőtt barna medve bukkant fel. A több hónapos forgatás igazolta, hogy a vad nem átutazóban járt az erdőben, hanem megtelepedett ott, láthatóan jól érezte magát. A szakemberek szerint legalább a tél eleje óta lakik a nemzeti parkban.
A barna medvék hajdan Galícia nagy részén éltek, de élőhelyük megváltozása és a több évszázados vadászat miatt a 19. század közepére számuk a felére csökkent, ma már csak Ancares járásban maradt belőlük. Az utóbbi években valamennyire javult a helyzet, Galícia hegyvidékein, Portugália északi részén és Kantábriában egyszer-egyszer előfordult barna medve, de az Invernadeiróban eddig még nem.
A videomegosztón közzétett filmen a védett terület különböző pontjaira helyezett kamerák felvételei láthatók összegyűjtve. A felvételek a filmben is megjelennek majd, ha elkészül.

Lesz, ahol a 29 Celsius fokot is meghaladhatja az átlaghőmérséklet 2070-re

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.05. 11:30

Fotó: James Hardy/PhotoAlto via AFP / AFP
A koronavírushoz hasonló változást okozhat a klímaváltozás, nem lesz olyan hirtelen, viszont nincs remény arra, hogy a közeljövő enyhülést hoz.
A világ lakosságának harmada rendkívül meleg éghajlati körülmények között lesz kénytelen boldogulni 2070-re, amennyiben nem sikerül az üvegházhatású gázok kibocsátását visszafogni – derült ki a hollandiai Wageningen egyetem tanulmányából, amelyet hétfőn ismertettek az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS). Szakértők szerint mintegy 3,5 milliárd ember fog ötven év múlva olyan térségekben élni, ahol az átlaghőmérséklet meghaladja a 29 Celsius fokot, hacsak nem vándorolnak el ezekből a régiókból.
Marten Scheffer, a tanulmányt készítő szakértői csoport vezetője a PNAS-nak nyilatkozva elmondta, az emberiség az utóbbi 6000 évben ettől eltérő éghajlati viszonyok között élt. „A koronavírus olyannyira megváltoztatta a világot, hogy azt nehéz lett volna mindössze pár hónappal ezelőtt elképzelni, kutatási eredményeink pedig azt mutatják, hogy a klímaváltozás hasonlót tud majd művelni” – mondta Scheffer. Az éghajlatváltozás kihatásai az előrejelzések szerint nem fognak olyan hirtelen megjelenni, mint a pandémiáé, viszont a jelenlegi válsággal szemben nem lesz majd remény arra, hogy a közeljövő enyhülést hozhat – tette hozzá.
Scheffer és kollégái kutatási eredményeiket részben az emberek által előnyben részesített, benépesített régiók éghajlati viszonyainak összehasonlítására alapozták. Kimutatták, hogy a népsűrűség különösen azokban a térségekben magas, ahol az éves átlaghőmérséklet a 11-15 Celsius fok és a 20-25 Celsius fok tartományokban mozog. Ez a megoszlás szinte alig változott az utóbbi 6000 évben, és a kutatók éppen ezért nevezik ezt a hőmérsékleti tartományt az emberiség számára ideális környezetnek.
A szakemberek éghajlati előrejelzésükhöz az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) 2014-es jelentését használták fel, amely abból indul ki, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is korlátozások nélkül fog folytatódni. Megállapításaik szerint 2070-re a 29 Celsius fok éves átlaghőmérsékletű szárazföldi régió, amelynek nagy részét jelenleg a Szahara sivatag teszi ki, a mostani 0,8 százalékról 19 százalékra fog növekedni. 
A legsúlyosabban érintett térségek ötven év múlva Dél-Amerikában, Afrikában, Indiában, Délkelet-Ázsiában és Észak-Ausztráliában lesznek.

Scheffer reményét fejezte ki, hogy a tanulmány figyelemfelhívásként fog szolgálni a nemzetközi közösségnek, hogy haladéktalanul csökkenteni kell a szén-dioxid kibocsátást. Klímavédelmi szakértők szerint az évszázad végéig 4 Celsius fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet az ipari forradalom előtti időkhöz képest, ha nem hoznak ellenintézkedéseket. Az egyedüli módja, hogy elejét lehessen venni a pusztító aszályoknak és a tengerszint növekedésének az, ha sikerül az átlaghőmérséklet növekedését 2 Celsius fok alá szorítani – tették hozzá.