Szemben Európával – elutasították az Isztambuli Egyezményt

Publikálás dátuma
2020.05.05. 10:42

Fotó: Shutterstock
Az ellenzék demonstrációval tiltakozott a szavazás ellen.
115 igen, 35 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés a KDNP politikai nyilatkozatát a családon belüli erőszak áldozatait, de különösen a bántalmazott nőket védelmezni hivatott Isztambuli Egyezményhez való csatlakozás elutasításáról. Bár az Orbán-kormány 2014-ben maga is aláírta a dokumentumot, a parlament máig nem ratifikálta azt és az utóbbi években a kormánypártok részéről egyre inkább politikai támadások célpontjává vált, mint a „gender ideológia” terjesztésének egyik eszköze, melyet elsősorban „sorosista szervezetek” támogatnak. A KDNP hétfőn nyújtotta be a nyilatkozattervezetet és a kormánytöbbség egy nap alatt át is verte az Országgyűlésen a róla folytatott vitát és a szavazást. A kormánypártok azóta sem adtak magyarázatot arra, miért volt szükség magára a nyilatkozatra és miért kellett ilyen gyorsan elfogadni azt. A szavazás alatt az ellenzék női képviselői feliratokat mutattak fel, amiért a levezető elnök büntetést helyezett kilátásba.

A veszélyhelyzet miatt 15 napról 45 napra módosította a kormány a közérdekű adatközlés határidejét

Publikálás dátuma
2020.05.05. 10:28

Fotó: Shutterstock
Ez pedig a már folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik.
Az eddigi 15 napról 45 napra emelkedik a közérdekű adatkérelem válaszadásának határideje egy a Magyar Közlönyben hétfő este megjelent kormányrendelet értelmében – írja az mfor.hu. A veszélyhelyzettel indokolt módosítás másik lényeges pontja szerint a kérelmet szóban nem lehet előterjeszteni. Az intézkedések a veszélyhelyzet megszűnéséig maradnak hatályban.  Az mfor.hu emlékeztetett arra, hogy az egyre szűkülő állami információs csatornák korában az egyik utolsó eszköz maradt a sajtó – illetve bármely érdeklődő – számára, hogy közérdekű adatigénylés formájában kérje ki az állami feladatot ellátó szervezet tevékenységére vonatkozó információkat. A közérdekű adatigénylésnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011-es törvény (infotörvény) teremti meg a jogalapját. Mivel az egyéb megkeresésekre egyre ritkábban válaszolnak az állami szervezetek, kényszerből erre a törvényre hivatkozva kér tájékoztatást a média. Ez esetben ugyanis törvényi kötelezettség a válaszadás. Ugyanakkor az adatközlők például az adatok előállításának költségét kiszámlázhatják az adatkérőnek, amely akár több tízezer forintos, de akár százezres nagyságrendű költségtérítés is lehet. Ez értelemszerűen szűkíti a hozzáférést a kért adatokhoz. Az eddigi szabály szerint az adatkezelőnek legfeljebb 15 napja volt a válaszadásra, ha teljesültek a formai feltételek (például az adatkérő azonosította magát). Amennyiben terjedelmes adatállományról volt szó, újabb 15 nappal hosszabbodhatott meg ez a határidő. A mától hatályos rendelkezés értelmében azonban 45 napra emelkedik a válaszadás határideje, ráadásul a már folyamatban lévő ügyeknél is ezt a szabályt kell alkalmazni.   
Szerző

„Kásler Miklós húzzon el”

Publikálás dátuma
2020.05.05. 10:10
Kásler Miklós
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A DK a numerus clausus törvényt idézte az Országgyűlésben.
Szokás szerint éles vitával kezdődött az Országgyűlés ülése. Vadai Ágnes a DK részéről a numerus clausus törvényt idézte Kövér László elhíresült nyilatkozata kapcsán arról, hogy az ellenzék nem a nemzet része, a 2-essel kezdődő személyi számú képviselőkre pedig különös szánalommal tekint. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára válaszában arról beszélt, a trianoni trauma a liberalizmusnak is nagyon tragikus következményeket hozott, mert ez az ideológia a dualizmus idején sikeres országépítést hozott, de Trianon és az 1918-as összeomlás a magyar liberalizmus végét is jelentette és olyan totalitárius eszméknek adott utat, aminek az örökösei közé tartozik Vadai Ágnes pártja is. Kásler Miklósnak távoznia kell a miniszteri posztjáról – mondta a következő felszólaló, Korózs Lajos, hozzátéve, „pestiesen mondva úgy is fogalmazhatnék, hogy húzzon el”. A szocialista képviselő közölte, hogy hétfőn az EMMI miniszter arról beszélt két koronavírusos beteg halála kapcsán, hogy „ez egy szórakoztató előadás volt itt két képviselőtársam részéről”. – Csak nem gondolja, hogy egy 41 éves édesapa és egy 32 éves édesanya halála szórakoztató lenne? – kérdezte Korózs. Hozzátette, a 41 éves tatabányai férfi a koronavírust még legyőzte volna, de a kórházi fertőzést már nem tudta, és Kásler Miklós elismerte, hogy az EMMI áldozata ez a két ember. Rétvári Bence EMMI-államtitkár válaszában hecckampánynak nevezte Korózs felszólalását, szerinte kiforgatták Kásler Miklós szavait. Felszólalása idején Korózs Lajos kiment az ülésteremből. 
Brenner Koloman a Jobbiktól a kormányzati sikerpropagandát kérte számon a kormányon, miközben az egyetemektől és az önkormányzatoktól pénzt vonnak el. – Ez az önök valódi értékválasztása – mondta. A képviselő szerint jegymegajánlással is le lehetett volna zárni a középiskolások tanulmányait és akkor nem veszélyeztettek volna több tízezer embert. A kormány hiába beszél digitális oktatásról, a gyerekek egyharmada ehhez hozzá sem jut, ehhez képest most vezeti be a kormány a Nemzeti Alaptantervet, miközben éppen az elmúlt hetek alapján rengeteg dologban lehetne módosítani a felgyülemlett tapasztalatok alapján. Szijjártó Péter válaszában azt mondta, ha a kormány az elmúlt tíz évben az ellenzék receptjét, most nem lenne ilyen erős a gazdaság. Bár nem volt kötelező érettségizni, a diákok 98 százaléka megjelent a vizsgán.
Frissítve: 2020.05.05. 10:20