Előfizetés

Müller Cecília: Megjelentek tömegek a szakrendelőkön, de ez nem megengedett

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.05. 12:04

Fotó: Béres Márton / Nepszava
Látványosan javul a két beteg állapota, akit vérplazmával kezeltek.
Megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a hatósági karanténban lévő személyeket már elektronikusan is lehet ellenőrizni, amely a karanténban lévő személy önkéntességén alapul – közölte Kiss Róbert alezredes az operatív törzs kedd délelőtti tájékoztatóján. Emlékeztetett arra, hogy hétfőn életbe léptek az új szabályok. Vidéken a rendőrség 32 esetben intézkedett, figyelmeztetést, helyszíni bírságot, illetve 9 feljelentést téve. Volt, aki nem viselt maszkot tömegközlekedésen, illetve olyan is, aki nem a megszabott idősávban vásárolt. Jelenleg 10547 hatósági házi karantén van az országban, tegnap 21 esetben szegték meg a szabályokat. A kijárási korlátozásokkal összefüggő magatartás-szabályszegések száma meghaladta a 45 ezret a veszélyhelyzet kihirdetése óta. A tegnap indult érettségi vizsgákkal kapcsolatban elmondta, hogy a védőeszközök mindenhol rendelkezésre állnak. Müller Cecília országos tisztifőorvos megerősítette, hogy újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 3065 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 12 krónikus beteg, így már 363-an vesztették életüket a fertőzés következtében.  Gyógyultan eddig 709-en távoztak a kórházból. Az aktív fertőzöttek száma 1993 fő, és az aktív fertőzöttek 63 százaléka, az elhunytak 79 százaléka, a gyógyultak 51 százaléka budapesti vagy Pest megyei. Elmondta, hogy csökkent az új fertőzöttek száma, és nőtt a gyógyultaké. Jelenleg 982 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 55-en vannak lélegeztetőgépen. – Ezek puszta számok, de mindegyik mögött emberek vannak – tette hozzá.  Megállapította, hogy úgy tűnik, hogy valóban nyugvópontra érkeztünk, és bízzunk abban, hogy ez az állapot is minél rövidebb lesz, és arról tudunk beszámolni, hogy elkezdett csökkenni az ú fertőződések száma. Kijelentette: ennek köszönhető, hogy újraindultak az egészségügyi ellátások, de ez csak fokozatosan történhet. Megfogalmazása szerint óvatosan kell nyitni. Hangsúlyozta, hogy megjelentek tömegek a szakrendelőkön, de ez nem megengedett. Minden egészségügyi ellátásra be kell jelentkezni előzőleg, akár fogorvosról, háziorvosról van szó. Közölte, hogy nem a járvány előtt megszokott módra térünk vissza, ezért az előre megkapott időpontban kell felkeresni az orvost. A sürgősségi ellátások ugyanúgy folynak, mint eddig, de azok az ellátások, amelyek nem sürgősek, vagy ütemezhetőek, fokozottan vehetők igénybe egyelőre, ezért mindenkitől türelmet kért.  
A járóbeteg szakellátásban a fogászati szakellátás, az egynapos ellátás, a fekvőbetegből a rehabilitációs és transzplantációs beavatkozások indultak el. A magánellátást is igénybe lehet venni.  A fogászati ellátásról sok kérdés érkezett. Elmondta, hogy az akut ellátás (csonthártyagyulladás vagy más, sürgős beavatkozást igénylő ellátás) zavartalanul folyik, de itt is be kell jelentkezni előre. Kérte, hogy a váróteremben viseljen maszkot a beteg. Már telefonon is megkérdezik, hogy fennáll-e a koronavírus gyanúja. Fertőzés esetén is el kell őt látni, de akkor már a fogorvos tisztában lesz azzal, hogy hogyan kell őt kezelni.  A fogászati rendelőben is felmérik a beteg állapotát kérdőívvel. Tesztelni csak akkor kell a pácienst, ha felmerül a koronavírus gyanúja.  A rangsorolás alapján a járvány előtt megkezdett kezeléseket be kell fejezni. Amelyek állapotromlással járhatnak, vagy fenntartó kezelések, azokat folytatni kell. A többit későbbre halasztják. A közfinanszírozott ellátásban a járvány előtti állapotnak megfelelően a beteg részére térítésmentes az ellátás, ebben az esetben nem kell fizetni a laborvizsgálatért sem. Magánellátásban az egészségügyi szolgáltató dönt arról, hogy kifizetteti-e a beteggel a laborvizsgálatot. Vidéken a vendéglátóhelyek teraszai nyitva tarthatnak. Ezzel kapcsolatban Müller Cecília elmondta, hogy csak egészséges pincérek dolgozhatnak, és rájuk van bízva, hogy viselnek-e maszkot vagy kesztyűt. Azt már Kiss Róbert mondta, hogy az asztalok közötti másfél métert be kell tartani, a rendőrség ezt ellenőrizni fogja, és szabályszegés esetén 5-500 ezer forintig terjedő helyszíni bírságot szab ki. A halálozási adatokról Müller Cecília azt mondta, hogy az európai járványügyi központ és a WHO korábban elindított egy olyan rendszert, amely a halálozásokat figyeli. Már 24 országban figyelik az adatokat, azzal a céllal, hogy láthatóvá váljon, ha egy járvány vagy környezeti hatás miatt nő a halálozás. Ez egy olyan valós idejű adatot jelent, amiből következtetni lehet a többlethalálozást okozó tényezőre. Az adatokat a lakossághoz és az európai átlaghoz viszonyítják. Többlethalálozás influenzajárvány idején is tapasztalható. Idén, 2020-ban a 11. héten észlelte a rendszer, akkor az átlagosnál többen haltak meg. Olaszországban a 11-15. hét között ugrásszerűen megnőtt a halálozás, de a legnagyobb növekedés a 17. héten volt. Akkor egyébként több más európai országban is többen hunytak el az átlagnál. Müller Cecília szerint Magyarországon sem az influenzajárványban, sem a koronavírus-járvány alatt nem lehetett többlethalálozást kimutatni. Az országos tisztifőorvos elmondása szerint a vérplazma-terápia ígéretes kezelés. Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének főigazgatója szerint a kezelt betegek állapota látványosan javul, mindketten felkeltek már az ágyból.

Minden miniszternek körkérdést küldött Kásler Miklós kijelentése miatt Tóth Bertalan

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.05. 11:33
Tóth Bertalan
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Az MSZP elnöke arra vár választ: Káslerhez hasonlóan ők is szórakoztatónak találják-e a járvány áldozatainak tragikus történeteit, és mit tesznek abban az esetben, ha minisztériumukban hasonló álláspont jelenik meg.
Hétfőn lapunk is beszámolt arról, hogy pár perces beszédet tartott Kásler Miklós a Parlamentben: az Emmi miniszterét a jobbikos Lukács László György és Bangóné Borbély Ildikó kérdezte. Kásler egyebek mellett azt mondta, hogy a járvány a plató közelében jár – az egészségügy újraindítását négy fázisban tervezik, és az egészségügyi dolgozók 13,5 százaléka kapta el a koronavírus-fertőzést. Ez 370 érintett személyt jelenthet, és 39 főt kezeltek közülük kórházban. Kásler Miklós kérdésre válaszolva azt is tagadta, hogy bárkit is kiraktak volna a kórházakból a koronavírus miatti átszervezés során, mivel az ágyak 58 százaléka üres volt a miniszteri rendelet pillanatában. A fertőzött kórházi munkatársak egyike, egy 41 éves beteghordó bele is halt a betegségbe. Az ő történetére és egy 32 éves családanya tragédiájára már Bangóné emlékeztette Kásler Miklóst – a szocialista politikus szerint a fiatal családanya azért halt meg, mert az egészségügy vírus miatti leállása miatt állítólag nem kezelték megfelelően agyhártyagyulladását, a koronavírus-fertőzésen kívül ugyanis semmit sem vizsgáltak nála. Bangóné Borbély Ildikó szerint ez a kormány felelőssége: hány ember fog még meghalnia, miniszter úr, és ki felel majd ennek az édesanyának a haláláért? – kérdezte a minisztert. Kásler minderre Bangóné konzekvens fellépését emlegette, mondván, „a kéthavonta ismétlődő »mondjon le, mondjon le« ismételten elhangzott”. Aztán azt mondta, „igaz történetekkel tetszett szórakoztatni a parlamentet”. Erre hitetlenkedő moraj csapott fel az ellenzéki padsorokból. Kásler Miklós hozzátette, a 41 éves dolgozót az EMMI saját halottjának tekinti, ha történt hiba, az az ellátó felelőssége, de erről bejelentést a család sem tett. A 32 éves családanya történetét szóra sem méltatta, egy rövid viszontválasz után pedig távozott az ülésteremből, pedig többen is szerették volna még kérdezni.

Káslernek „személyes felelőssége van a rendszer hibáiért”

Tóth Bertalan a történtek miatt írásbeli kérdésben fordult minden miniszterhez. Az erről szóló dokumentumban az MSZP elnöke az Emmi-miniszter szavait úgy értékelte,
„Kásler Miklós tehát nem az elmondottak valós mivoltát kérdőjelezte meg, hanem azok említését jellemezte így”.

Hangsúlyozta: elfogadhatatlannak tartja Kásler hozzáállását és nyilatkozatát, és úgy véli, egyetlen jóérzésű ember sem tekinthet tragikus emberi sorsokra „szórakoztató történetként”.
„Aki mégis ilyet tesz, az a társadalom jogos megvetését vonja magára. Az azonban súlyosabbá teszi a miniszter magatartását, hogy ő a magyar egészségügyi rendszer irányításáért felelős kormánytag, így személyes felelőssége van a rendszer hibáiért, az egészségügy alulfinanszírozottságáért, az alacsony egészségügyi fizetésekért, az egészségügyi alapellátás ideiglenes leállításáért, az elhalasztott orvosi beavatkozásokért, és mindezek következményeiért. A rendszerhibákért ő felel, nem az orvosok, nem az ápolók és nem a mentősök, akikre próbálta hárítani a felelősséget”

– tette hozzá.

A történtek után szükségesnek tartja annak megválaszolását, hogy Orbán Viktor kormányának tagjai mennyiben azonosulnak Kásler Miklós értékrendjével. Tóth Bertalan a miniszterektől arra vár választ, hogy
  • Kásler Miklóshoz hasonlóan, ők is szórakoztatónak találják-e a járvány áldozatainak tragikus történeteit?
  • és mit tesznek abban az esetben, ha minisztériumukban hasonló álláspont jelenik meg?

Újabb magyar vitára készül az EP

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.05.05. 11:21
Juan Fernando López Aguilar
Fotó: Dursun Aydemir / AFP/Anadolu Agency
Az Európai Néppárt frakciója is támogatja a magyar veszélyhelyzeti intézkedésekről kezdeményezett plenáris vitát.
Ismét vita lesz a magyarországi helyzetről az Európai Parlamentben. Az uniós törvényhozó testület jövő heti plenáris ülésén a magyar felhatalmazási törvényről és veszélyhelyzeti intézkedésekről vitáznak majd a képviselők, miután a házbizottság kedden áldását adta a kezdeményezésére. A vitát a Zöldek indítványozták, majd csatlakoztak hozzájuk a szocialisták és a szélsőbaloldaliak. A három frakció azt szerette volna, ha állásfoglalás is készül, ezt azonban a kereszténydemokraták és a liberálisok elutasították. A téma napirendre tűzését a fideszes EP-képviselőknek otthont adó Európai Néppárt is támogatta. A magyar vita ötlete már a múlt hónapban felmerült az EP-ben. Juan Fernando López Aguilar, a parlament állampolgári jogi bizottságának szocialista elnöke március végén nyilatkozatot tett közzé, amelyben aggasztónak nevezte, hogy „a magyar Országgyűlés szavazni szándékozik a ‘veszélyhelyzet’ meghosszabbításáról és a büntető törvénykönyv megváltoztatásáról”. A spanyol politikus felkérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, a javaslatok összhangban állnak-e az EU szerződésbe foglalt alapértékeivel. A jogszabályok országgyűlési jóváhagyását követően Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős alelnök kifejtette, hogy az Európai Bizottság vizsgálata alapján azok nem sértik az uniós jogot, de végrehajtásukat folyamatosan és alaposan ellenőrizni fogják. Gwendoline Delbos-Corfield, az Európai Parlament jelentéstevője egy keddi sajtóbeszélgetésen azt mondta, hogy tudományos szakértők elemzése alapján az uniós ellenőrző és végrehajtó testület igenis találhatna fogást a magyar törvényeken. A francia EP-képviselő többek között abban látja a problémát, hogy az Európai Bizottság jogi szolgálata konzervatívan és szűken értelmezi az uniós jogot. A magyar Országgyűlés által elfogadott veszélyhelyzeti törvény az egyetlen európai jogszabály, amely nem szab határidőt a rendkívüli intézkedésekre – fejtette ki, érthetetlennek nevezve, hogy a bizottsági jogászok ezt az uniós joggal összeegyeztethetőnek értékelték. Az Európai Parlament feladata, hogy politikai nyomást gyakoroljon az Európai Bizottságra és a kormányközi EU Tanácsra, hogy határozottan lépjenek fel az uniós értékek megsértőivel szemben. Legyen legalább egy intézmény, amely világosan és hangosan kimondja: ami Magyarországon történik, arra sehol másutt nincs példa – mondta Gwendoline Delbos-Corfield a küszöbönálló plenáris vita jelentőségéről.