Előfizetés

Tévedésből lelőtték a magyar jeladós szalakótát Szaúd-Arábiában

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.05. 12:53

Fotó: Patrice Correia/Biosphoto via AFP / AFP
Bár nem hasonlít a két faj, a vadász pápaszemes bülbülnek nézte.
Április végén arab nyelvű videóüzenet érkezett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szalakótavédelmi programjának Facebook-oldalára, amelyen lelőtt szalakótákat, köztük egy jól leolvasható magyar gyűrűvel és jeladóval felszerelt példány tetemét pakolják ki egy papírdobozból – közölte az MME. Az egyesület arab anyanyelvű önkéntese lefordította a felvétel szövegét, amelyből kiderült, hogy a vadász a Közel-Keleten gyakori pápaszemes bülbülnek gondolta a szalakótát, noha a két faj gyakorlatilag összetéveszthetetlen, és – tévedésből – lelőtte.
Pápaszemes bülbül (balra) és egy szalakóta (jobbra)
Fotó: Tokody Béla / MME
A szalakóták hurokvonulók, az afrikai kontinens dél-délnyugati részén telelnek, de március-április visszafelé vezető útjuk során a kelet-afrikai útvonalat használják. Az Arab-félszigeten repülnek át az európai költőhelyeik felé, érintve Szaúd-Arábiát, Irakot, Szíriát és Libanont. Az MME közleményéből az is kiderült, hogy az esetek kis részében értesülnek csak arról, ha elpusztul egy madár. Az egyesület Madárgyűrűzési Központjának adatbázisában azonban még így is több, feltételezhetően lelőtt vagy befogott szalakóta szerepel a térségből. A problémában leginkább Egyiptom, Szaúd-Arábia és Líbia érintett.
Mint írták, a Földközi-tenger medencéjét érintő dél-európai, észak-afrikai és közel-keleti vadászat okozta madárpusztítás a becslések szerint 13-37 millió madár pusztulását okozza minden évben. A Magyarországon költő szalakótapopulációt alapvetően fenyegeti a vonulási útvonalakon jelentkező vadászat. Emlékeztetnek rá, hogy a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (BirdLife International), amelyben Magyarországot az MME képviseli, legutóbb tavaly indított nemzetközi, hazánkban Hős hetes néven futó kampányt a vonuló fajokat tizedelő mediterrán madármészárlás megszüntetése érdekében. 

Kölyke született egy idős makinak

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.05.05. 12:00

Fotó: Facebook/Zamosc Zoo
A 24 éves fekete-fehér madagaszkári vari lehet az első olyan példánya a veszélyeztetett fajnak, amely későn vállalkozott az anyaságra.
„Mivel a nőstény két hét múlva lesz 24 éves, ami »emberi« korban majdnem 100-nak számít, valószínűleg ez az első dokumentált eset ilyen késői anyaságról a súlyosan veszélyeztetett vari faj esetében” – olvasható a délkelet-lengyelországi Zamosc állatkertjének Facebook-oldalán. A gondozó, aki aggódott, mert az „öreg hölgy” napok óta nem evett és alig mozdult el a fonott kosarából, igencsak meglepődött, amikor felfedezte a kis makit – írták. Az anya az angliai Colchester állatkertjében született és hét éve vitték Lengyelországba. A kölyök apja 15 éves és a csehországi Usti nad Labemből érkezett Zamoscba 2019 tavaszán.
A fekete-fehér vari a világon a legnagyobb termetű makifaj, Madagaszkáron őshonos. Fogságban általában 19 évig él.  A varik általában 50-60 centiméteresek, súlyuk 3-4,5 kilogramm közötti. Két faját különböztetik meg, a fekete-fehér varit (Varecia variegata) és a vörös-fekete színű vörös varit (Varecia rubra).

150 év után visszatért a barna medve egy spanyol erdőbe (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.05. 11:40

Fotó: Sergio Pitamitz/Biosphoto via AFP / AFP
Több hónapos filmforgatás igazolta, a 4-5 éves állat nemcsak átutazó, hanem beköltözött a nemzeti parkba.
A Spanyolország északi részén lévő erdőben élő vadról egy operatőrcsapat készített felvételeket, amelyeket a YouTube-on tettek közzé – írta a La Vanguardia spanyol lap. A filmesek automata kamerákat állítottak fel a galíciai Invernadeiro nemzeti parkban a Montana ou Morte (Hegy vagy halál) című dokumentumfilm forgatásához. A filmet a Zeitun Films számára Felipe Lage producer és Pela del Álamo rendező készíti. 
A felvételeken egy 4-5 éves felnőtt barna medve bukkant fel. A több hónapos forgatás igazolta, hogy a vad nem átutazóban járt az erdőben, hanem megtelepedett ott, láthatóan jól érezte magát. A szakemberek szerint legalább a tél eleje óta lakik a nemzeti parkban.
A barna medvék hajdan Galícia nagy részén éltek, de élőhelyük megváltozása és a több évszázados vadászat miatt a 19. század közepére számuk a felére csökkent, ma már csak Ancares járásban maradt belőlük. Az utóbbi években valamennyire javult a helyzet, Galícia hegyvidékein, Portugália északi részén és Kantábriában egyszer-egyszer előfordult barna medve, de az Invernadeiróban eddig még nem.
A videomegosztón közzétett filmen a védett terület különböző pontjaira helyezett kamerák felvételei láthatók összegyűjtve. A felvételek a filmben is megjelennek majd, ha elkészül.