Összesen 7,4 milliárd eurót gyűjtöttek a koronavírus elleni oltóanyag létrehozására összehívott videokonferencián. Az összeg messze nem elég.
Ursula von der Leyen példa nélküli globális együttműködésről tett említést a hétfő este zárult donorkonferencia kapcsán: „A világ országai kivételes egységről tettek tanúbizonyságot és egyesítették erejüket a járvánnyal elleni küzdelemben”. Az Európai Bizottság elnöke hozzátette, ez az elkötelezettség segít abban, hogy egyrészt megtalálják a vírus ellenszerét, másrészt pedig annyi oltóanyagot legyenek képesek előállítani, amennyi a világ minden polgárának elég. Eredetileg 7,5 milliárd eurót kívántak gyűjteni a donorkonferencián, így a résztvevők alig maradtak el a kitűzött céltól.
A legnagyobb összeget az Európai Bizottság szánja az oltóanyag kifejlesztésére, 1 milliárd eurót. Kanada 780 milliót, Nagy-Britannia 442 millió eurót, Németország 525 milliót, Franciaország félmilliárdot, Olaszország 140 milliót, Bill és Melinda Gates alapítványa pedig százmillió eurót ajánlott fel. A donorok között megtalálhatjuk az amerikai popsztár, Madonna nevét is, aki 1 millió euróval segíti a projektet.
A videokonferenciába Angela Merkel német kancellár is bekapcsolódott, aki szerint már annak megrendezése is reményt jelent a világ minden állama számára. Feltűnő, hogy nem vett részt a tanácskozáson sem az Egyesült Államok, sem Oroszország. Donald Trump amerikai elnök nemrégiben élesen bírálta az Egészségügyi Világszervezetet, amiért az szerinte túl közel áll Kínához és fel is függesztette a WHO-nak folyósított amerikai támogatást. Az ázsiai óriás uniós nagykövete révén képviseltette magát a videókonferencián.
Manapság több mint száz olyan projekt zajlik a világban, amelyek célja az oltóanyag kifejlesztése. Szakértők azonban rámutatnak, hogy összefogás nélkül a fejlesztés is lassabb. Erre utalt a konferencián Emmanuel Macron, aki közölte, óriási hiba lenne, ha minden ország csak magára gondolna. „Versenyfutás kezdődött az idővel” – hangoztatta a francia köztársasági elnök.
Az oltóanyaggyártók szövetségének vezetője, Seth Berkley kiemelte, hogy néhány vakcinára kell csökkenteni a kört és ezeket aztán nagy számban kell gyártani. Ez azonban csak akkor valósítható meg, ha az oltóanyagot nem kizárólag az azt kifejlesztő cég gyártja, hanem a technológiát átadja másoknak is. A szegényebb országokat úgy segítenék, hogy vakcinát vásárolnának számukra az együttműködésből befolyó pénzekből.
Az utóbbi időben több politikus, köztük Angela Merkel, valamint az Egészségügyi Világszervezet is azt hangoztatta, hogy a kifejlesztendő vakcinából minden országnak igazságosan kell részesülnie. Donald Trump ezt kezdettől fogva másképp gondolta, amiről a Die Welt már márciusban cikkezett: az amerikai elnök akkor jelentős összeget ígért a CureVac nevű német cég által fejlesztett oltóanyag exkluzív jogaiért. Vagyis az oltóanyagot csak az Egyesült Államok részére gyártották volna. Washington ugyan tagadta az állítást, de a német kormány lépéseket tett, megakadályozandó bármilyen ehhez hasonló, nem éppen baráti lépést.
Miután Trump nemrégiben felmondta az együttműködést a WHO-val, azt is közölte, hogy az Egyesült Államok saját programot indít a vakcina kifejlesztésére, Operation Warp Speed néven. A kormányzati ügynökségeket és a hadsereget is összefogó program révén drasztikusan csökkentenék az oltóanyag kifejlesztéséhez szükséges időt. A cél az, hogy az Egyesült Államok év végére fejlessze ki a vakcinát, és januárig 300 millió dózist gyártsanak.
A tübingeni székhelyű CureVac, amelyet az Európai Unió 75 millió euróval támogat, nyár elején kezdi meg oltóanyaga klinikai tesztjét. Az amerikai Moderna konszern már március közepén kezdte meg az oltóanyag klinikai tanulmányait, a mainzi Biontech pedig áprilisban kapta meg az engedélyt, hogy embereken is kipróbálja az általa kifejlesztett szert.
A videokonferencián ígért 7,4 milliárd euró messze nem elég a kifejlesztésre és az oltóanyag világméretű elterjesztésére. Ezt Ursula von der Leyen, valamint António Guterres is megerősítette. Az ENSZ főtitkára úgy vélte, ötször több pénzre lenne szükség ahhoz, hogy mindenkit beolthassanak. Szakértők szerint az összeg valójában csak a fejlesztéssel kapcsolatos összegeket fedezheti: négymilliárd euróba kerülhet maga a kutatás, kétmilliárdba a fejlesztés, másfélmilliárdba a tesztelés.
