Asztmával sportolni is lehet, de a járvány idején óvatosabbnak kell lenni

Publikálás dátuma
2020.05.05. 15:15

Fotó: MICROGEN IMAGES/SCIENCE PHOTO LI / AFP
300 ezren küzdenek Magyarországon a jelenleg gyógyíthatatlan betegséggel. Jól beállított kezeléssel és megfelelő életmóddal azonban teljes életet lehet élni. Ma van az asztma világnapja.
Világszerte több mint 340 millió ember szenved asztmától a 2018-as The Global Asthma Report felmérése szerint, 
Magyarországon körülbelül 300 ezren küzdenek a betegséggel,

és a számok folyamatosan nőnek. A gyerekek körében az asztma a leggyakoribb krónikus légúti betegség, globálisan 5-10 százalékukat érinti. 

Fullasztó tünetek

Az asztma a légutak krónikus gyulladása következtében megnövekedett légúti érzékenységet okoz. Kiválthatja por, meghűlés, légúti fertőzés, dohányfüst vagy egyéb légszennyezés, időjárás-változás, de még egy szokottnál erősebb fizikai vagy pszichés megterhelés, és a betegségre való hajlam öröklődhet is. Gyakori az allergiás eredetű asztma, amikor valamilyen légúti allergén – pollen, penész vagy poratka, állati toll- vagy szőr – váltja ki a légúti gyulladást. 
Az asztmás gyerek szaporábban, nehezen veszi a levegőt, köhög, illetve zihál, sípol a tüdeje, légszomjjal küszködik és mellkasi szorításra panaszkodik. Fontos, hogy a szülők résen legyenek, mert van, hogy roham nélkül is kialakul, ilyenkor az lehet a jel, hogy a gyermek fáradékonyabb, a megszokottnál rosszabbul alszik, romlik az iskolai teljesítménye, megterhelővé válik számára a mozgás, kapkodva veszi a levegőt és gyakran köhög – mondta Madarasi Anna, a Budai Egészségközpont csecsemő és gyermek tüdőgyógyász, allergológus, klinikai immunológus szakorvosa.      
Ha a szülő tudja, hogy a gyermek asztmás, nem érik váratlanul a rohamok, amelyek esetén gyors hatású, hörgőtágító gyógyszert kell adni a betegnek. Sokat számít ilyenkor a higgadt, megnyugtató viselkedés, mert az idegesség, a stressz tovább súlyosbíthatja a rohamot. Ha azonban a gyermeknél még nem diagnosztizálták az asztmát, hirtelen érkező roham esetén ajánlott azonnal orvoshoz fordulni, és megpróbálni megnyugtatni a kicsit.
A tünetek megjelenése, súlyossága és gyakorisága egyénenként eltérő. Van, akinél az asztmás rohamokat fizikai aktivitás váltja ki, illetve jellemző, hogy az éjszaka során súlyosbodnak a tünetek. A kisfiúk körében jellemzően több az asztmás, de felnőttkorra kiegyenlítődik a nemek aránya.

Sportolni is lehet

Sokan úgy gondolják, hogy jobb, ha egy asztmás gyerek felmentést kap testnevelésből. Ám ez tévhit, az edzés akkor okozhat rohamot, ha a betegség nincs megfelelően kontrollálva, jól beállított gyógykezelés mellett, fokozatos bemelegítéssel a mozgás jótékony hatású az asztmásoknak is. A fizikai aktivitás segít megőrizni és erősíti a tüdő rugalmasságát, és hozzájárul az elhízás megelőzéséhez is, ami azért is fontos, mert az asztmagyógyszerek túlsúly esetén kevésbé hatékonyak. Asztma esetén ajánlott például a jóga, a sétálás, a kerékpározás, a tenisz és az úszás is. 
A súlyos asztmásoknak folyamatosan, naponta kell szedniük a gyógyszereket, de fontos a légutakat irritáló tényezők beazonosítása és elkerülése is – hangsúlyozta a szakorvos. Mai tudásunk szerint az asztma nem gyógyítható, de orvosi kontrollal jól kezelhető; gyógyszeres kezeléssel, illetve életmódbeli tanácsok betartásával teljes életet élhet az asztmás beteg. A tünetek időszakos vagy végleges megszűnése függhet a környezeti változásoktól és a szervezet változásaitól is. A légúti gyulladásra való hajlam azonban egész életükben jellemzi az asztmásokat.

Koronavírus - Óvatosság és gyógyszerszedés

„A gyermekkori asztma néhány évre inaktívvá válhat, de felnőttkorban kiújulhat. Nem lehet azonban előre tudni, kinél és mikor térnek vissza a tünetek” – mondta Tamási Lilla, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Allergológiai és Légzéspathológiai Szekció Elnöke az asztma világnapján tartott online sajtótájékoztatóján. Az asztma egyébként is igen változékony betegség: akár több évig is tarthat a tünetmentes időszak, a beteg ilyenkor azt hiheti, meggyógyult. Az inhalatív kortikoszteroid tartalmú gyógyszereket azonban ilyenkor is folyamatosan szedni kell. 
Noha ennek a gyulladásgátló terápiának nincsenek súlyos mellékhatásai, a betegek nagyjából fele mégsem használja rendszeresen. Ez azért veszélyes, mert az alapbetegség fogékonnyá tehet különböző fertőzésekre, például a koronavírus okozta betegségre. A szakértők szerint ezek a megelőző inhalációs gyógyszerek nem növelik a fertőzésekkel szembeni fogékonyságot. A jól beállított és kezelt asztmások nem tartoznak a koronavírus szempontjából fokozott kockázatú betegek közé.
"Az asztmásoknak – függetlenül betegségük állapotától – még szigorúbban be kell tartaniuk a világjárvány kapcsán ajánlott óvintézkedéseket” – idézte a professzort az EgészségKalauz. Jobban kell figyelniük a közegészségügyi szabályok betartására, azaz minél többet tartózkodjanak otthon, egy inhaláló készüléket csak egy beteg használjon, és ne hagyják abba az előírt gyógyszerek használatát, mert az hirtelen asztmás állapotromlást idézhet elő. 
A járvánnyal és a karanténhelyzettel járó pszichés megterhelés, illetve az allergiaszezon – megfelelő kezelés hiányában - tovább fokozhatja a kockázatot. A Covid-19 az asztmásoknál nagyobb kockázattal és súlyosabb következményekkel járhat. Az ő esetükben nehezebb lehet felismerni a fertőzést, hiszen több tünet is megegyezhet: ha a köhögéshez, nehézlégzéshez, mellkasi nyomáshoz friss légúti fertőzésre jellemző tünetek, például láz, száraz vagy hurutos köhögés kapcsolódik, a szakértők azt tanácsolják, a beteg hívja a háziorvosát.   
Szerző

Görcsös panaszokkal érkezett az újabb hidegfront

Publikálás dátuma
2020.05.05. 12:25

Fotó: CHASSENET/BSIP via AFP / AFP
Nehéz napja van az időjárásra érzékenyeknek.
A nyugat, északnyugat felől hidegfront érkezett hidegfront az érzékenyeknek görcsös panaszokat okozhat, általános lehet a fejfájás, a hasi- és izomgörcsök. A szív- és keringési rendszer megbetegedéseivel küzdők vérnyomás-ingadozást, keringési panaszokat és gyakori rosszullétet tapasztalhatnak. A megterhelő élettani helyzetben intenzív tünetek jelentkezésére is fel kell készülni, ezért az idősek és a krónikus betegek lehetőség szerint kerüljék a fizikai terhelést és pihenjenek többet – ajánlják a Meteo Klinika szakemberei. 
Az északnyugati irányú szél nagy területen megélénkül, többfelé megerősödik, ami további terhelést ró az érzékenyek szervezetére: a front okozta tünetek fokozódhatnak, de ingerlékenység és nyugtalanság is felléphet. A felhős idő és a csapadék következtében romlik a hő- és komfortérzet és levertség és fáradékonyság is jelentkezhet. A front mögött hideg levegő áramlik fölénk, amelynek hatására lehűlt a levegő, hajnalban akár talajmenti fagy is kialakulhatott, a délutáni csúcsértékek pedig az évszakos átlag alatt maradnak.
Az allergiások viszont fellélegezhetnek; a csapadék hatására javul a pollenhelyzet, csökken a pollenterhelés. A tölgy pollenje érheti el helyenként a magas szintet, ez okozhatja a legtöbb tünetet. A közlekedésben a nedves útszakaszok és az erős oldalszél jelenthet veszélyt, valamint a figyelmetlen sofőrök igényelnek fokozott óvatosságot.
Szerző

„Sírni is engedjük” – Így támogathatunk lelkileg egy koronavírusos beteget

Publikálás dátuma
2020.05.04. 13:05

Fotó: ERIC LALMAND/Belga via AFP / AFP
Odafigyeléssel és a Semmelweis Egyetem összefoglalójában szereplő, egyszerű, praktikus technikák segítségével csökkenthető a helyzetből adódó pszichés feszültség és teher.
Európában 102 éve nem volt ekkora járvány, ezért mindnyájunk számára ismeretlen helyzettel találkozunk. Kínában a koronavírus-fertőzéssel kezelt betegek 48 százalékánál volt észlelhető jelentős pszichológiai tünet – ezért, hogy a beteg és a hozzátartozóinak lelkiállapotára is essen figyelem, a Semmelweis Egyetem otthoni ápolási útmutatójában pszichés támogatási segédlet is található.    
Mint írják, a megfertőződött családtagot aggodalom, szorongás, düh, pánik, kilátástalanság érzése is hatalmába kerítheti. Ezek túlzott mértéke testi tüneteket, izomfeszültséget vagy -fájdalmat, nyugtalanságot pihenésre való képtelenséget, koncentrációs nehézséget, alvási nehézséget, fáradékonyság is okozhat. 
A karantén, az izoláció, a bezártság és a betegség következményeitől való félelem okozta szorongás, bár természetes jelenség, önmagában is kínzó érzelmi állapot, még gyötrőbbé válik, ha beszűkültség, reménytelenség és tehetetlenség érzése is társul hozzá. Hosszabb távon ezek pszichológiai zavarok: depresszió, poszttraumás stressz zavar kialakulásához is vezethetnek, ezért fontos a beteg lelki támogatása is.    
Az egészséges életmód nemcsak a hétköznapokban, hanem krízishelyzetekben is jelentősen csökkenti a pszichés tünetek kialakulásának kockázatát is. A pihentető alvás, a tápanyagokban gazdag táplálkozás mellett fontos, hogy a jó állapotú vagy már gyógyulófélben lévő beteg mozogjon is, szigorúan személyre szabottan és a kezelőorvossal egyeztetve. Ha lehet, napozzon a teraszon vagy ablakból. Érdemes a koronavírussal kapcsolatos hírek elérését korlátozni, a szakemberek azt ajánlják, elég, ha naponta egyszer tájékozódik, helyette inkább használja a közösségi média adta lehetőségeket vagy még jobb, ha valamilyen más tevékenységben el tud mélyedni.
A szakemberek tanácsa szerint fontos, hogy minél részletesebben magyarázzuk el a betegnek, mit miért csinálunk, meddig fog tartani, mit teszünk a gyógyulása érdekében, stb. Legyen rendszeresség és kiszámíthatóság a beteg szükségleteinek ellátásában, ezek a leghatásosabb szorongáscsökkentők. Célszerű, ha minél több emberrel tart kapcsolatot a beteg, fontosak a közösségi oldalak, a családtagok, a barátok, de akár önkéntesekkel, lelki segítséget nyújtó szolgálatokkal való telefonos beszélgetések is, 
nem jó, ha a beteg magába fordul.

A pszichológiai elsősegély módszerét a tömegeket érintő negatív események gyors kezelésére fejlesztette ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Ennek első lépése, hogy érjük el, hogy a beteg ránk figyeljen. A krízisben lévő személyek hajlamosak elmerülni a saját kétségbeesett gondolataikban, ezért erőfeszítést kell tenni, hogy a figyelmét meg lehessen szerezni. A beteg kifejezetten érzékeny állapotban van, így nagyon fontos, hogy folyamatos elfogadást és együttérzést tapasztaljon. Ez nem magától értetődő, még a legközelebbi hozzátartozóknak is jólesik, ha rendszeresen kifejezzük, még akkor is, ha „biztosan tudja”, hogy számíthat ránk. Nem kell megoldást keresnünk és adnunk, sokszor elég csak meghallgatni a beteget (vagy a másik embert). Éreztessük, hogy nincs egyedül, vele vagyunk. Ha szükséges, vezényeljünk számára lassú, nyugodt légzést. 

Kerüljük az üres frázisokat!

Az üres biztatás, például a „minden rendben lesz” szajkózása helyett jobb, ha levezetjük a pontos kezelési és ápolási lépések célját. Ezeket többször is el lehet mondani, ha a beteg igényli. Fontos az érzések elfogadása, a negatívaké is, ezért ne állítsuk le a kifejezésüket, a megélésüket, a panaszkodást, engedjük meg a sírást, a kiabálást. Biztosítsuk, hogy ez teljesen érthető ilyen helyzetben és fejezzük ki együttérzésünket. 
Egy bizonytalan kimenetelű krízisben nagyon fontos, hogy folyamatosan reagáljunk a beteg pillanatnyi érzelmi és testi szükségleteire, ez képes a legjobban csökkenteni a lelki szenvedést. Rendszeresen kérdezzük meg, mit szeretne most a legjobban, kivel szeretne kapcsolatba kerülni, mire volna most a legnagyobb szüksége. Ha nyilvánvalóan teljesíthetetlent mond, például „arra van szükségem, hogy azonnal meggyógyuljak…”, kérdezzük meg mi az a pillanatnyi szükséglete, amit teljesíteni is tudunk. 
Az érzelmi terheket jelentősen csökkenti, ha el tudjuk terelni a beteg figyelmét a betegségről és a gondolatait más területekre tudjuk irányítani. Próbáljuk meg az életének jól működő területeit felidéztetni vele: ilyen lehet a munka vagy a támogató baráti és rokoni kapcsolatok. Fontos lehet valamilyen aktivitás, az olvasás és a zenehallgatás sokszor nem elég, jobb, ha a beteg azt tudja megélni, hogy tett valamit. Jó állapotban lévő beteg dolgozhat otthonról, de más problémamegoldó tevékenység is jó jöhet: közös jövőbeli célok tervezése vagy egy gondolkodtató társasjáték. 
Fontos folyamatosan beszélni azokról a dolgokról, amelyek a betegnek fontosak a hétköznapokban: társas kapcsolatok, munka, háziállat, a kert stb. A hangsúlyt érdemes arra fektetni, hogy mások miben számítanak a betegre és mi az, amihez elengedhetetlenül szükséges. A legtöbb embernek voltak már nehéz helyzetek az életében, ezért ezek felidézése is segíthet. Ha visszaemlékszik, nő az önbizalma, a magabiztossága, oldódik a beszűkültsége és esetleg kiderül, hogyan birkózott meg korábban a reménytelenség és tehetetlenség érzésével, amit akár most is tudna alkalmazni. Erős negatív érzelmek, önveszélyeztető állapot - a jó halál vagy az öngyilkosság említése – esetén célszerű külső segítséget kérni – olvasható az összefoglalásban.

Együttélés a bizonytalansággal és a szorongással

A következőket a szakemberek mindenkinek ajánlják a bizonytalan helyzet okozta szorongás oldására. Reggel keljünk fel, ébresztőre és legyen munkahelyünk a lakásban. Az ágyat csak alvásra használjuk, illetve akkor, ha ledönt a betegség. Legyen rendszeres napirendünk a fizikai szükségletek kielégítésére, azaz nagyjából azonos időben együnk és aludjunk. Támogató emberekkel online és telefonon is tartsunk kapcsolatot, beszéljünk olyan bizalmi személlyel is, akinek „lehet” panaszkodni is, ez ugyanis enyhíti a lelki feszültséget. Végezzünk kikapcsoló tevékenységeket. Fontos a fizikai aktivitás, ha vallásosak vagyunk, az imádkozás is. Ha ismerjük a mindfulness meditációt vagy más relaxációs módszert, használjuk. Ezek ugyan gyakorlást igénylő technikák, de már a tanulás folyamata is segít elterelni a figyelmet a kínzó gondolatokról és a szorongásról. Napozzunk, a kertben, a teraszon vagy akár az ablakban. 
A légzőgyakorlatok, főleg a négyütemű légzés, amely mély belégzésből, a lélegzet benntartásából, lassú elnyújtott kilégzésből és szünetből áll, segíti a feszültség távozását. Hatásos lehet a biztonságos hely elképzelésének módszere is. A felidézett helyszín lehet egy emlék, de képzeletbeli is. Minél részletesebben, illatokkal, fényekkel, színekkel „álmodjuk meg” és próbáljunk egy hívószót, például menedék, kötni hozzá. Stresszteli helyzetekben ennek segítségével „áthelyezhetjük” magunkat oda, ahol, ha csak pár percig is, de megpihenhetünk és megnyugodhatunk.
Kerüljük a drog- és alkoholfogyasztást, orvosi utasítás nélküli gyógyszerszedést és a dohányzást. Ha nem vagyunk betegek, ne feküdjünk, aludjunk, egész nap, de ne is dolgozzunk túl sokat. Ha lehet, ne hanyagoljuk el magunkat, a külső ápolása a lelket is segíti. Próbáljuk meg nem másokon levezetni a feszültséget. Ez a helyzet mindenkinek nehéz, de bízhatunk abban, hogy hozzátartozóinkkal, barátainkkal összefogva könnyebben túljutunk rajta, és szerencsés esetben lelkileg megerősödve kerülünk ki belőle.  
Szerző