Világszerte több mint 340 millió ember szenved asztmától a 2018-as The Global Asthma Report felmérése szerint,
és a számok folyamatosan nőnek. A gyerekek körében az asztma a leggyakoribb krónikus légúti betegség, globálisan 5-10 százalékukat érinti.
Fullasztó tünetek
Az asztma a légutak krónikus gyulladása következtében megnövekedett légúti érzékenységet okoz. Kiválthatja por, meghűlés, légúti fertőzés, dohányfüst vagy egyéb légszennyezés, időjárás-változás, de még egy szokottnál erősebb fizikai vagy pszichés megterhelés, és a betegségre való hajlam öröklődhet is. Gyakori az allergiás eredetű asztma, amikor valamilyen légúti allergén – pollen, penész vagy poratka, állati toll- vagy szőr – váltja ki a légúti gyulladást.
Az asztmás gyerek szaporábban, nehezen veszi a levegőt, köhög, illetve zihál, sípol a tüdeje, légszomjjal küszködik és mellkasi szorításra panaszkodik. Fontos, hogy a szülők résen legyenek, mert van, hogy roham nélkül is kialakul, ilyenkor az lehet a jel, hogy a gyermek fáradékonyabb, a megszokottnál rosszabbul alszik, romlik az iskolai teljesítménye, megterhelővé válik számára a mozgás, kapkodva veszi a levegőt és gyakran köhög – mondta Madarasi Anna, a Budai Egészségközpont csecsemő és gyermek tüdőgyógyász, allergológus, klinikai immunológus szakorvosa.
Ha a szülő tudja, hogy a gyermek asztmás, nem érik váratlanul a rohamok, amelyek esetén gyors hatású, hörgőtágító gyógyszert kell adni a betegnek. Sokat számít ilyenkor a higgadt, megnyugtató viselkedés, mert az idegesség, a stressz tovább súlyosbíthatja a rohamot. Ha azonban a gyermeknél még nem diagnosztizálták az asztmát, hirtelen érkező roham esetén ajánlott azonnal orvoshoz fordulni, és megpróbálni megnyugtatni a kicsit.
A tünetek megjelenése, súlyossága és gyakorisága egyénenként eltérő. Van, akinél az asztmás rohamokat fizikai aktivitás váltja ki, illetve jellemző, hogy az éjszaka során súlyosbodnak a tünetek. A kisfiúk körében jellemzően több az asztmás, de felnőttkorra kiegyenlítődik a nemek aránya.
Sportolni is lehet
Sokan úgy gondolják, hogy jobb, ha egy asztmás gyerek felmentést kap testnevelésből. Ám ez tévhit, az edzés akkor okozhat rohamot, ha a betegség nincs megfelelően kontrollálva, jól beállított gyógykezelés mellett, fokozatos bemelegítéssel a mozgás jótékony hatású az asztmásoknak is. A fizikai aktivitás segít megőrizni és erősíti a tüdő rugalmasságát, és hozzájárul az elhízás megelőzéséhez is, ami azért is fontos, mert az asztmagyógyszerek túlsúly esetén kevésbé hatékonyak. Asztma esetén ajánlott például a jóga, a sétálás, a kerékpározás, a tenisz és az úszás is.
A súlyos asztmásoknak folyamatosan, naponta kell szedniük a gyógyszereket, de fontos a légutakat irritáló tényezők beazonosítása és elkerülése is – hangsúlyozta a szakorvos. Mai tudásunk szerint az asztma nem gyógyítható, de orvosi kontrollal jól kezelhető; gyógyszeres kezeléssel, illetve életmódbeli tanácsok betartásával teljes életet élhet az asztmás beteg. A tünetek időszakos vagy végleges megszűnése függhet a környezeti változásoktól és a szervezet változásaitól is. A légúti gyulladásra való hajlam azonban egész életükben jellemzi az asztmásokat.
Koronavírus - Óvatosság és gyógyszerszedés
„A gyermekkori asztma néhány évre inaktívvá válhat, de felnőttkorban kiújulhat. Nem lehet azonban előre tudni, kinél és mikor térnek vissza a tünetek” – mondta Tamási Lilla, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Allergológiai és Légzéspathológiai Szekció Elnöke az asztma világnapján tartott online sajtótájékoztatóján. Az asztma egyébként is igen változékony betegség: akár több évig is tarthat a tünetmentes időszak, a beteg ilyenkor azt hiheti, meggyógyult. Az inhalatív kortikoszteroid tartalmú gyógyszereket azonban ilyenkor is folyamatosan szedni kell.
Noha ennek a gyulladásgátló terápiának nincsenek súlyos mellékhatásai, a betegek nagyjából fele mégsem használja rendszeresen. Ez azért veszélyes, mert az alapbetegség fogékonnyá tehet különböző fertőzésekre, például a koronavírus okozta betegségre. A szakértők szerint ezek a megelőző inhalációs gyógyszerek nem növelik a fertőzésekkel szembeni fogékonyságot. A jól beállított és kezelt asztmások nem tartoznak a koronavírus szempontjából fokozott kockázatú betegek közé.
"Az asztmásoknak – függetlenül betegségük állapotától – még szigorúbban be kell tartaniuk a világjárvány kapcsán ajánlott óvintézkedéseket” – idézte a professzort az EgészségKalauz. Jobban kell figyelniük a közegészségügyi szabályok betartására, azaz minél többet tartózkodjanak otthon, egy inhaláló készüléket csak egy beteg használjon, és ne hagyják abba az előírt gyógyszerek használatát, mert az hirtelen asztmás állapotromlást idézhet elő.
A járvánnyal és a karanténhelyzettel járó pszichés megterhelés, illetve az allergiaszezon – megfelelő kezelés hiányában - tovább fokozhatja a kockázatot. A Covid-19 az asztmásoknál nagyobb kockázattal és súlyosabb következményekkel járhat. Az ő esetükben nehezebb lehet felismerni a fertőzést, hiszen több tünet is megegyezhet: ha a köhögéshez, nehézlégzéshez, mellkasi nyomáshoz friss légúti fertőzésre jellemző tünetek, például láz, száraz vagy hurutos köhögés kapcsolódik, a szakértők azt tanácsolják, a beteg hívja a háziorvosát.
