A minisztériumok és állami szervezetek most már 90 napig, azaz három hónapig is elhúzhatják, hogy válaszoljanak a hozzájuk benyújtott közérdekű adatigénylésekre. Eddig 15 nap állt rendelkezésükre, amit lehetőségük volt még egyszer 15 nappal meghosszabbítani. Az Orbán Viktor kormányfő által jegyzett kormányrendelet ezt az időszakot kétszer 45 napra, tehát az eddigi háromszorosára növelte.
Az új, többszörösére meghosszabbított határidő olyan adatigénylésekre vonatkozik, amelyek 15 napon belüli teljesítése a „veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatok ellátását veszélyeztetné”. Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely alapítója szerint ez egész egyszerűen értelmezhetetlen.
A kormány és az ország elsődleges feladata a koronavírus elleni védekezés. Ha van valami, amiről a minisztériumoknak friss, naprakész adatokkal kell rendelkezniük, akkor az maga a járvány. Súlyos hiányosságokra mutatna rá, ha a közérdeklődésekre számot tartó információkat csupán a sajtó érdeklődésére kezdenék el összegyűjteni, és ehhez akár 90 napra is szükségük lenne – állapította meg Urbán Ágnes. Nehezen elképzelhető – tette hozzá –, hogy létezik olyan járványügyi téma, amelynek megválaszolása ráérne három hónap múlva is.
Az újságírók csak kényszerűségből élnek a közérdekű adatigénylés eszközével: azért, mert más formában nem kapnak választ kérdéseikre. A rendszer eddig is sok buktatóval működött – mondta Urbán Ágnes. Üzleti titokra hivatkozva – vagy más ürüggyel – a minisztériumok „szinte rutinszerűen” próbáltak kibújni válaszadási kötelezettségük alól, máskor irreálisan magas munkaköltséget akartak felszámolni. A kérelmező ilyenkor bírósághoz fordulhatott. Esetenként azonban még a jogerős bírósági döntésnek sem sikerült érvényt szerezni. A mostani rendelet végképp ellehetetleníti az újságírók munkáját – hangsúlyozta Urbán Ágnes.
Az Európa Tanács nemrég közzétett jelentése szerint az Orbán-kormány 2010 óta szisztematikusan dolgozik a sajtószabadság leépítésén, és az EU-ban példátlan mértékű ellenőrzést épített ki a média felett. Urbán Ágnes úgy látja, hogy a kormányrendelet illeszkedik ehhez a folyamathoz. Hiszen az Európa Tanács jelentése egyebek mellett azt is kifogásolta, hogy Magyarországon az újságírók egyre nehezebben férnek hozzá közérdekű információkhoz.
Rendkívüli jogrendben nagyon széles körben alkothat jogot a kormány – jegyezte meg Dojcsák Dalma, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa arra a kérdésünkre, hogy a kormányrendelet támadható-e jogilag. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a rendelet szövege azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha a minisztériumok, közérdekű adatot kezelő állami szervek számára nem lenne közfeladat a sajtó és a nyilvánosság tájékoztatása. Ennek pontosan az ellenkezője igaz. A tájékoztatás „békeidőben” is közfeladat, járványhelyzetben pedig hatványozottan az.
A vírus elleni sikeres védekezéshez fontos lenne, hogy a kormány erősítse maga iránt a bizalmat – mondta Dojcsák Dalma. A bizalom erősítéséhez szükség lenne rá, hogy az emberek tisztán lássák, milyen információkon alapulnak a kormány döntései. Ezzel szemben csak az átláthatatlanság növekszik.
