Előfizetés

Örülhet Szíjj László: a tervezettnél 8,7 milliárddal drágábban bővítik a Pápa és Győr közötti főutat

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.05.05. 19:53
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Több mint 90 milliárd forintba kerül, hogy négysávossá alakítsák a 83-as főút két város közötti szakaszát.
Uniós támogatással bővítik 2X2 sávosra Pápa és Győr közötti főutat, a munka azonban jelentősen, 8,7 milliárd forinttal drágult korábban tervezetthez képest – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A Napi.hu által is idézett dokumentum szerint a beruházást Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. rendelte meg, és eredetileg 81,7 milliárdot szántak rá, a két tételből álló munkát azonban végül 90,4 milliárdért vitték el a nyílt pályázat nyertesei. 
Az egyik befutó a kormány által is kedvelt vállalkozó, Szíjj László tulajdonában álló Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft volt, ami a becsült 38,56 milliárd helyett mintegy 44,2 milliárd forintot kért a Pápa-Tét közötti 20 kilométeres út és a reptéri bekötőút átépítésért. Szijj egyébként a 4. leggazdagabb magyarnak számít a Forbes 50 fős listáján – de az útépítő beruházás második tételét is egy Forbes-listás vállalkozó, Rencsár Kálmán cége nyerte el: a Soltút Kft 43, 15 milliárd forint helyett 46,23 millárdért bővítheti a 83-as főút Tét és Győr közötti, 17,6 kilométeres szakaszát. 
Tegyük hozzá, a pályázaton kieső cégek, így a Strabag vagy a Dömper Kft. valóban drágább ajánlatot tettek az útbővítési tenderen - bár a Tét-Győr közötti vonalat a Strabag  csak hajszállal, mindössze 1,8 millió forinttal drágább pályázattal veszítette el.

Végrehajtások és hitelek is sújtják a vendéglátást

M. I.
Publikálás dátuma
2020.05.05. 18:09

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Aggodalomra ad okot a pénzügyileg gyenge lábakon álló vendéglátás magas eladósodottsága. Nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban itt indult a legtöbb végrehajtás.
A koronavírus-válság közvetlenül leginkább a vendéglátást, a turizmust, az utazásközvetítést, a rendezvényszervezést és a kiskereskedelmet érinti - állapítja meg friss elemzésében az Opten. A beszállítók között a hatás nehezebben mérhető. A végrehajtási arány a vendéglátók körében a legmagasabb. Az építőipar és a logisztika szintén kiemelkedően érintett, bár itt néhány szereplő akár nyerhet is. Ha a bérletekre komolyabb hatást gyakorol a válság, az ingatlanágazatban is várható átrendeződés. A legkevesebb eljárás az infokommunikációs, valamint a szakmai, tudományos, műszaki cégek ellen indult. Bár a legeladósodottabb hazai ágazat az energetika, itt a járványhatás csak áttételes és e kör kormánysegítségre is számíthat. A gyenge lábakon álló vendéglátás magas eladósodottsága viszont már aggályos. A kereskedők jelentős kitettsége a mostani helyzetben szintén nem szerencsés. Itt is fontosak a kormányzati lépések és a korlátozások időtartama. Az iparágak megítélésénél fontos szempont, hogy a távolságtartás mennyire befolyásolja működésüket és mennyire álltak felkészülten a válságra. A korábban megkezdett cégalapítások, eljárások átfutási ideje miatt az adatbázisokban még csak most jelennek meg a válság kézzelfogható hatásai. Sok vállalkozó kivár a létszámleépítéssel vagy eljárások indításával. Mindazonáltal a múlt és a jelen vizsgálatából a jövőre nézve is levonhatók bizonyos következtetések. Egy ágazat jellemzőit nem szabad rávetíteni annak összes szereplőjére - figyelmeztet a céginformációs szolgáltató. A válság hatása vállalkozásonként is jelentős különbségeket mutat. Egy társaság valódi arcát nem mindig írja le bejegyzett fő tevékenysége. Egyedi adottságaik, képességeik módosíthatják az iparág általános kockázatait. Ilyen a pénzügyi helyzet, a termékek és szolgáltatások szélessége, az ügyfél- és beszállítói kör változatossága vagy az alkalmazkodóképesség - jegyzi meg az Opten.

Az ügyfelek fele nem kér a hitelmoratóriumból

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.05.05. 17:54
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Az adósok jelentős része tovább fizeti hiteleit, a kölcsönök iránti kereslet ugyanakkor jelentősen visszaeshet.
Az eddigi tapasztalatok szerint az ügyfelek fele nem kíván élni a hitelmoratórium lehetőségével, a nagyvállalatok még ennél is nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy tovább fizetnék a részleteket – derült ki az Erste Bank keddi online sajtótájékoztatóján. A legnagyobb arányban, 55 százalékban a jelzáloghiteleket fizetik továbbra is a pénzintézet ügyfelei, a személyi kölcsönnel rendelkezők 40 százaléka nem kívánt élni a moratóriummal, a babaváró hitelt felvetteknél pedig 38 százalék az arány – mondta el Harmati László, a pénzintézet lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese. A kormány még márciusban hozta meg azt a rendelkezést, amelynek értelmében a vállalati és a lakossági ügyfeleknek az év végéig nem kell fizetniük hiteleik törlesztőrészleteit. Mivel a moratórium automatikusan életbe lépett, a bankok szinte azonnal el is kezdték felfüggeszteni a törlesztőrészletek beszedését. Aki viszont mégis fizetnie szeretne, annak erről külön nyilatkoznia kell: az első napokban már több ezren jelezték is a bankoknál, hogy nem kívánnak élni a lehetőséggel. Ebben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy hamar kiderült: a moratórium idején ugyan nem számítható fel kamatos kamat, a fizetési haladék év végi lejárta után pedig nem emelkedhet a korábbi törlesztőrészlet, ám – mivel ez csak úgy lehetséges, ha a futamidőt hosszabbítják meg – az ügyfelek később szabadulnak meg a hitelüktől, ráadásul összességében többet is kell majd visszafizetniük, mint ha nem élnének a moratóriummal. Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára ugyanakkor másként értelmezi a helyzetet. Mint az operatív törzs múlt pénteki online tájékoztatóján kifejtette: a lakosságot és a vállalkozásokat is sokkal erősebb pénzügyi helyzetben érte a mostani válság, mint a 2008-as. Szerinte ennek tudható be, hogy az ügyfelek 40 százaléka továbbra is törleszt, és a vállalati hitelek 60 százalékánál legalább a kamatot, 30 százalékánál pedig a teljes törlesztőrészletet fizetik.  (Ezek a számok az év során még változhatnak, a moratóriumból az év végéig ugyanis bármikor ki lehet lépni, ha pedig valaki később mégis felfüggesztené a fizetést, újra kérheti a moratóriumot.) Az Erste Bank adataiból az is kiderül, hogy az idei év első negyedévében 83 százalékkal nőtt a lakossági hitelkihelyezések értéke, míg a hitelállomány 22 százalékkal bővült.  Az év hátralévő részében azonban a gazdaság visszaesésével párhuzamosan már a lakossági hitelkereslet csökkenésével számol a bank: várakozásaik szerint a fogyasztási kölcsönöknél 50, a jelzáloghitelek esetében 30, a babavárónál pedig 15 százalékos lesz a visszaesés.