Orbán egy háborús miniszterelnök szereti, ha küzdeni kell ” – mondja egy Orbánhoz közelálló forrás a direkt36.hu anyagában, amit a 24.hu közöl. És a jelek szerint a miniszterelnök csatázhatott, a változatosság kedvéért belül is, ugyanis a kormánypártoknál is feszült volt a helyzet.
A járványhelyzet a kormány új kampányába rondított bele, amit épp csak elkezdtek felépíteni. Orbán a januári évindító sajtótájékoztatóján dobta be a raboknak és a romáknak kifizetett kártérítések témáját, amikor azt mondta erről a két ügyről, hogy „az emberek igazságérzete sebet kapott”. Bár ez akkor még csak elejtett megjegyzésnek tűnt, később az egész kormányzati kommunikáció erre kezdett építkezni.
A vírus viszont mindent felül írt, és a rendkívüli jogrend kihirdetése után a kormányzati magabiztosság megbicsaklott. Például az iskolák bezárását a kormány először nem tartotta indokoltnak, Orbán március 13-án péntek reggel a Kossuth Rádióban még azt mondta, hogy erre a lépésre nincs szükség. Csakhogy kiderült, hogy Orbán álláspontjával több kormánypárti politikus sem ért egyet, például a KDNP is bezárás-párti volt. Nem beszélve a sajtóról.
A lap forrása szerint Orbán ugyan nem szeret a „sajtópániknak engedni”, de érezte, lépnie kell, hogy a vezető szerepét vissza tudja szerezni. A miniszterelnök péntek este 9 után, élő Facebook-videóban jelentette be, hogy az iskolák digitális oktatásra térnek át.
Március utolsó napjaiban újabb zavar állt be a kormányzati döntéshozatalban, amikor a polgármesterek jogköreinek korlátozását fontolgatták, majd szinte azonnal visszavonták az erről szóló javaslatot.
Néhány nappal korábban még semmi nyoma nem volt annak, hogy a kormány bármilyen formában a polgármesterek hatalmának korlátozására készült volna. Március 27-én Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati és György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a polgármesterek számára egy iránymutatást adott ki.
A dokumentum nem utalt arra, hogy a kormány változtatni akarna a jogszabályokon. Néhány nappal később, március 31-én éjszaka Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azonban egy olyan javaslatcsomagot terjesztett be az Országgyűlés elé, amelynek egyik eleme korlátozta volna a polgármesterek döntési jogát. Ez arról szólt, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a polgármesterek döntéseit a kormánymegbízottak által irányított fővárosi és megyei védelmi bizottságoknak kell jóváhagyniuk. Egy kormányzati forrás szerint az Igazságügyi Minisztériumban kidolgozott koncepcióról előzetesen még a Fidesz parlamenti frakciója sem értesült.
A tervezettel pedig nemcsak a frakciót vezető Kocsis Máté, de Gulyás Gergely sem értett egyet. Gulyás számára azért is kényelmetlen volt a helyzet, mert a törvényjavaslatnak az Országgyűlésben ő lett volna az előadója. Az egyik kormányzati forrás szerint a miniszter a javaslatot „hülyeségnek” nevezte.
A polgármesterek gyámság alá helyezését többen is úgy értelmezték, hogy a kormány a tavaly őszi önkormányzati választások eredménye miatt bosszút akar állni a nagyobb városok ellenzéki polgármesterein, többek között Karácsonyon. A tervezetet ugyanis az ellenzéki polgármesterek keményen bírálták, többek között arra hivatkozva, hogy az megszünteti az önállóságukat, a döntéseiket pedig nem fogják tudni időben jóváhagyni a szerényebb apparátussal működő védelmi bizottságok.
De tiltakoztak ellene a fideszes polgármesterek is, köztük a székesfehérvári Cser-Palkovics András. A politikus korábban a Fidesz szóvivő-helyetteseként a párt elnöki stábjában dolgozott, polgármesterré választása óta pedig máskor is konfrontálódott már a kormánnyal. Cser-Palkovics – a város sajtóosztályán keresztül – a Direkt36-nak megerősítette, hogy valóban nem támogatta a javaslatot, mivel szerinte „egy település irányítása a település vezetőjének felelőssége és dolga”. Ezt a véleményét pedig kormányzati szereplőkel, országgyűlési képviselőkkel is megosztotta. Kormányzati források szerint a polgármesterek jogkörének korlátozását ellenezte Zalaegerszeg fideszes polgármestere, Balaicz Zoltán is.
A kormány végül április elsején délután visszavonta a javaslatot, amely így egy napot sem élt meg. Az erről szóló döntést Gulyás jelentette be.
A kormány láthatóan túllendült azóta ezen az epizódon, és az elmúlt hetekben már nem voltak hasonló gyors irányváltások. Orbán pedig igyekszik határozott, az eseményeket kézben tartó vezetőként megjelenni. Ott van a kínai szállítmányok fogadásánál, járja a kórházakat, és ő teszi a legfontosabb bejelentéseket is.
