Magyarország rendszert váltott: demokráciából hibrid rezsim lett

A Freedom House "szabadság értékelésében" hazánk rövid időn belül két kategóriát zuhant.

Magyarország 2019-ben átcsúszott a félig szilárd demokráciák sorából a hibrid rezsimek közé, idézi a Freedom House friss, Nations in Transit című jelentését a 444.hu.

A meghatározás szerint a hibrid rezsimekben tartanak ugyan választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, és alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjogokat. A jelentés a Balkán egy részét (Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Koszovót, Montenegrót, Albániát, Észak-Macedóniát), Ukrajnát, Moldovát és Grúziát veszi Magyarországgal egy kalap alá.

Ez az ötből a középső kategória. A hibrid rezsimekhez képest előrébb sorolják a szilárd (Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia) és félig szilárd demokráciákat (Lengyelország, Horvátország, Románia, Bulgária), és hátrébb a félig (Örményország) vagy teljesen szilárd autoriter államokat (Oroszország és az egykori szovjet tagországok).

A legutóbbi jelentésben még Magyarországra is félig, 2015 előtt pedig szilárd demokráciaként tekintettek.

Vagyis rövid időn belül két kategóriát zuhantunk, ami példátlan a 25 éve rendszeresen kiadott jelentés történetében.

A végleges demokráciapontot hét különböző mérőszám átlaga adja ki. Az országokat hetes skálán pontozzák, ahol a magasabb értékek jelzik az erősebb demokráciát (zárójelben Magyarország pontszámai):

, , .

Magyarország átlagosan 3,96 pontot kapott (4-től számíthatna félig szilárd demokráciának), pont annyit, mint Szerbia.