Előfizetés

Kreatív videókat várnak a következő évad terveiről

Cs. E.
Publikálás dátuma
2020.05.07. 10:00

Fotó: Shutterstock
„Van élet a szobafogság után – készülj a következő évadra!” szlogennel hirdetett nyolcszázezer forint összdíjazású videópályázatot a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került alkotók, intézmények, előadó-művészeti projektek támogatására a StageHive.
Az Európán átívelő, előadó-művészeti közösségi platformként működő StageHive olyan magyar nyelvű, magyarországi vagy határon túli produkciók bemutatkozó videóit várja, melyek a 2020/2021-es évadban valósulnak meg. Színházi, zenei, tánc és cirkuszi műfajokban egyaránt lehet pályázni, illeszkedve a StageHive összművészeti profiljához. A nevezés feltétele, hogy a készülő előadásban résztvevő alkotók, szakemberek mindegyike aktív profillal rendelkezzen az online platformon. A közönség által legötletesebbnek tartott rövid, kreatív videót ötszázezer forinttal jutalmazzák, míg a szakmai zsűri – Fullajtár Andrea, a Katona József Színház színművésze, Novák Péter kultúrmunkás és Zsoldos Dávid, a Papageno alapítója – háromszázezer forintos szakmai díjat ítél a legjobb pályázatnak. A pályamunkákat és a projektek rövid leírásait a StageHive weboldalára kell feltölteni. A közönségszavazás május 20-án kezdődik, ekkor publikálják a felületre feltöltött anyagokat, de videók közzétételére a pályázat teljes ideje alatt van lehetőség. A nézők június 3-ig tudnak voksolni, másnap hirdetik ki a díjazottakat.

Mosolyogva mesélő maffiózó – Dokumentumfilm az „évszázad” rablásáról

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2020.05.07. 08:45

Fotó: ADOMÁNYOZÓ: SZABÓ FERENCNÉ / FORTEPAN
A Szépművészeti Múzeum 1983-as kirablásáról Gilberto Martinelli és Nagy Anna remekbe szabott dokumentumfilmet készített, ami most a Médiaklikken nézhető meg.
Maffia, titkosszolgálat, világpolitika a kétpólusú világrend korából, bravúros nyomozás, egy milliárdos orgazda, aki mindent megúszhat, abszurd, már-már burleszkbe hajló epizódok, ráadásként egy romantikusnak tűnő szál – a Szépművészeti Múzeum 1983-as kirablása olyan összetett történet, ami egy izgalmas televíziós sorozat kereteibe is nehezen férne bele. Gilberto Martinelli és Nagy Anna dokumentumfilmje, A Budapest-művelet ennek fényében is alapos, szórakoztató, megrázó, elgondolkodtató alkotás – mindent elmond az egykor az „évszázad” rablásának titulált esetről, még úgy is, hogy a magyar nyomozók is bevallják: vannak olyan titkok, amiket magukkal visznek a sírba. A bandavezér, Ivano Scianti 2015-ben – ahogy akkor a Népszava is beszámolt róla – beszélt először az ügyről a Gazzeta di Reggiónak. A lap újságírója, Tiziano Soresina, valamint Roberto Tempesta egykori csendőrtábornagy, a Római Műkincsvédelmi Egység nyomozója a filmben elejt néhány mondatot arról, hogy a nápolyi maffia, a Camorra egykori tagja, a filmben mosolyogva anekdotázó Scianti kiféle-miféle ember. Társával – a modenai képtár 1992-es kifosztása után meggyilkolt Graziano Iorival – a műkincsrablásra specializálta magát, de beérte korábban parmezánsajtlopással is. Scianti élt már Budapesten, ismerte a terepet, volt már korábban is itt akciója, vallja be a kamerák előtt, sőt azt a nem köztudomású tényt is megemlíti, hogy a hat festmény Görögországba csempészésében a román titkosszolgálat is segített nekik. (A hetedik kép, az Ifjú képmása Raffaellótól a magyar társtetteseknél maradt „zálogban”, valójában nem fért be a Fiat Ritmo csomagtartójába.) Scianti készséggel és sokat mesél: az már az olasz lapokból tudható, hogy ez az érdekében is áll ez neki, ugyanis tekintélyes a legújabb kori bűnlajstroma is. 
Gilberto Martinelli és Nagy Anna filmjében először szólalt meg a bűncselekményről két bűnöző: Giordano Incerti és Carmine Palmese. Incerti reszelős hangon beszél, mint Scorsese Keresztapája, sajnálkozik, nem akart senkinek ártani, őszintének hat, de igazából a hideg fut végig a néző hátán, mikor látja őt. Igaz, a filmben már korán elárulják: ő itt az igazi nehézfiú. Icerti sose gondolta volna, hogy egy ilyen zárt nemzettel kapcsolatban ekkora botrány törhet ki – ekként értékeli, hol is „hibázott”. Palmese üveges, ablaküveget jött vágni Budapestre – úgy tűnik, most hajlamos némi önreflexióra is a sajnálkozásában. A magyar nyomozók – akik csak a tévében csodálhatták, hogy Maigret felügyelő szabadon jár-kel a világban – szegényes eszközökkel, körülmények között, olasz, jugoszláv, román és görög segítséggel 78 nap alatt bravúrosan felgöngyölítették az esetet, négy magyar nyomozó fel is került emiatt a Camorra halállistájára. Azt már Móré Miklós restaurátor mondja el, miért törött el Tintoretto Férfi képmása és Raffaello Esterházy Madonnája: mikor szorult a hurok, a görög orgazda (vagy megbízottja) a festményeket rejtő bőröndöket egyszerűen áthajította egy kolostorkert falán. Infó:  A Budapest-művelet Rendező: Gilberto Martinelli Forgatókönyvíró: Nagy Anna Forgalmazó: Pannonia Entertainment Megtekinthető a Médiaklikken

Elhunyt Florian Schneider, a Kraftwerk alapítója

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.05.06. 19:11

Fotó: MARTIN BUREAU / AFP
A zenész 73 évesen, hosszas betegség után halt meg.
Meghalt Florian Schneider, a Kraftwerk alapítója; a hírt egyik zenésztársa erősítette meg a Guardiannek – számolt be a szomorú eseményről az Index. A 73 éves koráig élő zenész hosszas betegség után, egy héttel ezelőtt halt meg, azonban a hírt eddig nem hozták nyilvánosságra. A zenetörténetet megcsavaró német Kraftwerket Florian Schneider-Esleben és Ralf Mütter 1970-ben alapította, akivel korábban az Organisation tagjai is voltak. Schneider párhuzamosan játszott strukturált és improvizatív zenét a hatvanas évek végén. A korai kísérletei az elektronikával eredeti hangszerén, a fuvolán folytak, így az első szintetizátorait és effektjeit még elektroakusztikus kísérletekre használta. Emellett hegedűn és gitáron is játszott, azonban az 1974-es Autobahn megjelenésére fokozatosan kikoptak az akusztikus hangok a kelléktárából, és a szintetizátor lett a fő hangszere.      A zenész 2009-es kiválásáig volt a Kraftwerk aktív éveiben a zenekar tagja, bár utolsó 2008-as turnéjukra már nem ment el velük. A zene mellett érdekelték társadalmi problémák is, 2015-ben a belga Dan Lachsmannal és Uwe Schmidttel készített Stop Plastic Pollution címmel zenét, amit az óceánok tisztaságáért kampányoló Parley for the Oceans szervezetnek készítettek. 
Florian Schneider
Fotó: Wikipedia