Előfizetés

Hamarosan kiderül, kik kapják a Libri-díjakat

Cs. E.
Publikálás dátuma
2020.05.06. 16:50

Fotó: Shutterstock
Az elismerésekkel az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit tüntetik ki.
Még két napig beleszólhatunk, ki nyerje 2020-ban a Libri irodalmi közönségdíjat: Babarczy Eszter, Barnás Ferenc, Bodor Ádám, Darvasi László, Grecsó Krisztián, Láng Zsolt, Nádasdy Ádám, Péterfy Gergely, Tóth Krisztina és Závada Pál köteteire május 8-ig adhatják le voksukat az olvasók a Libri weboldalán. A Libri Könyvkereskedelmi Kft. által 2016-ban alapított elismerésekkel az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit tüntetik ki. Ezúttal nem csak mi szavazhatunk az interneten keresztül, a zsűri – Bálint András, Beck Zoltán, Fullajtár Andrea, Károlyi Csaba és Szilágyi Zsófia – is online meeting keretében hozott döntést arról, ki kapja a Libri irodalmi díjat. Május 13-án, a díjátadó napján a közönség ízelítőt kaphat a zsűrizés folyamatából, és részleteket hallhat a döntős kötetekből, ezt követően este hétkor a Libri Facebook-csatornáján jelentik be az idei nyerteseket. Tavaly Szvoren Edina Verseim - Tizenhárom történet című kötetéért kapta a Libri irodalmi díjat, a közönségdíjas Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regénye lett. 

Wagner porszívó kísérettel

Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2020.05.06. 12:30
Nyári Zoltán Paul szerepében játszik Erich Wolfgang Korngold: A halott város című operájának próbáján a debreceni Csokonai Színházban
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Nyári Zoltán, a Németországba szerződött operaénekes a zene konzerváló erejében és egy új felvilágosodásban hisz. A koronavírus járvány miatt most csak budapesti otthonában énekli A nürnbergi mesterdalnokokat.
Gyerekkorában hegedült, kacérkodott a zenészi pályával, azután prózai szakon végzett a Színművészetin, majd operett-, végül operaénekes lett. Nyári Zoltán játszott vidéken, tanult Párizsban, hazai sztár volt a Miss Saigon budapesti bemutatója után, mégis innen ezer kilométerre szerződött. Mert Wagnert igazán Németországban lehet énekelni. - Az egyik legszebb wagner-tenor szerepet énekeltem volna, amely ráadásul igazán nekem való is – mesél a türelem próbájáról Nyári Zoltán. - Április közepén mutattuk volna be az osnabrücki színházban Wagner A nürnbergi mesterdalnokok című művét, ezt a premiert éppúgy egy évvel halasztották el, ahogy a teljes Ring-tetralógia júniusra tervezett bemutatóját az anya-színházamban, Oldenburgban. A négy operából hármat- A walkür, Siegfried, Az istenek alkonya – főszerepeit ugyan szezononként énekeltem már, de így egyben egy hét alatt előadni izgalmas kihívás lett volna – meséli az énekes. Nyári Zoltán 2015 óta folyamatosan külföldön énekel, dolgozott többek között a New York-i Metropolitanben, Koppenhágában és Malmöben, Grazban, Frankfurtban, illetve Drezdában is. A koronavírus járvány miatt mostanában a megszokott utazólét helyett családjával együtt Budapesten tölti idejét. - Március 27-én az utolsó Németországból hazatérő repülők egyikével jöttem haza és talán szeptember-október körül léphetek újra színpadra. Az online próbák ebben a műfajban nemigen működnek egy korrepetítor személyes jelenléte híján, az élő-lélegző zene precizitása meghaladja az internet lehetőségeit. Hiányzik a szakmai légkör, a kollégák és gyakran fordul elő, hogy azon kapom magam, porszívózás közben A nürnbergi mesterdalnokokat éneklem – beszél a „szakmai” mindennapokról.
Felesége Horváth Patrícia színházi rendező, aki színház-mentes időszakokban angol-francia tolmács is -egyébként emellett folyamatos anyaszerepet tölt be - most picit fellélegezhet, hogy végre segítsége is lett itthon, tehát régóta dédelgetett, fiókban őrzött színdarabokat fordít és darabot ír, illetve doktori felvételijére is készül. - Eddig kétlaki életet éltem, most együtt a család! Az online oktatás terheit a feleségem viszi, hisz a kisebb gyermekünk mellett ott kell ülni, mert ő most tanul írni-olvasni-számolni. Patrícia eleitől fogva eltökélten vállalja a tanítónéniség szerepét és azt is látom, a kislányunk így talán kocentráltabban fejlődik, mint 27 másik tanulótársával versengve az igazi tanítónéni figyelméért -noha a barátnőkkel való udvaron cserfelős szaladgálás szörnyen hiányzik neki. A nagyobbik lányunk 16 évesen meglepően önállóan végzi online a tanulmányait – többnyire pizsamában -írja le az új korszak hétköznapjait. Sok előadóművész komoly pénzügyi válságba került-kerül a bezárt színházak, és az emiatt elmaradó gázsi miatt. Nyári Zoltán szerződött munkatársa anyaszínházának, ezért kicsit könnyebb helyzetben van, mint kizárólag megbízással foglalkoztatott kollégái. Ugyanakkor bevételei jó részét így is elveszítette. - A német állam 50 milliárd euro segélyt pumpált a kultúrába a válság enyhítésére. Most aztán először érzékelem igazán, húsba vágóan a német és a magyar színházi struktúra különbségét. Amíg a német kulturális rendszer többféle védőhálót is biztosít a trapézon dolgozók alá, addig a magyar kollégáimnak a saját biztonsági kötelüket is maguknak kell sodorniuk. A német kollégák pl. az elmaradt előadásaik szerződését benyújtva a hivatalhoz előadás-gázsijuk bizonyos százalékát megkaphatják segélyként. De olyanról is tudok, hogy valaki a következő évi adóvisszatérítése terhére vesz fel előleget az államtól - ezzel nyer némi időt. Magam még konzultálok, milyen utat is válasszak, de alighanem valamilyen üzlet-építésbe is fogok, online marketinggel hobbi szinten amúgy is régóta foglalkozom – avat be terveibe. - Próbafolyamat közben többnyire minden idegszálammal a készülésre koncentrálok és így eléggé nehéz szépirodalmat olvasni, a karanténlét idején erre is jut végre időm. Most épp Arthur Koestler: A vágyakozás kora című művét olvasom. Elképesztő ahogy az ötvenes évek Párizsában játszódó regényben hogyan ütköznek világok és társadalmi rendszerek, de még elképesztőbb a felismerés, hogy mindez ma is mennyire aktuális – mesél irodalmi élményéről. Ami a tágabb környezetét illeti, azt mondja, az utóbbi időben érezni valamiféle változást. - Nagyobb az empátia, a szolidaritás, a segítőkészség, végül is kétségbeesésükben újra egymás felé fordulnak az emberek. Menekülési út lehet a válságból a zene is, aki szeretett volna valaha is énekelni, tegye, kezdjen bele, mert a zene elmondhatatlanul konzervál. Konzerválja a lelket és a lelkesedést. És hiszem, hogy ez a járvány Rousseau után újra figyelmeztet: Vissza a természetbe!, 2020. pedig talán egy új felvilágosodás kezdete lesz… 

Névjegy

Nyári Zoltán operaénekes. 1970-ben született Budapesten. 1993-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán prózai szakon. Játszott Kecskeméten, majd 1996-tól egy évtizeden át a Budapesti Operettszínházban állandó vendégként. 1998-ban a szolnoki Szigligeti Színházban debütált operaénekesként. Szólista volt többek között a Magyar Állami Operaházban, Grazban, a berlini Komische Operben, most az Oldenburgi Színház tagja. 2005-ben Jászai Mari-díjat kapott, 2009-ben a Mezzo operaverseny legjobb férfi főszereplőnek járó és a közönség díját is elnyerte. Német nyelvterületen 2010-ben a drezdai Semperoperben debütált.

Trianon-zenét kérnek a krízisben

Cs. E.
Publikálás dátuma
2020.05.06. 11:00
Demeter Szilárd
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Ötvenmillió forintot oszt szét a járvány miatt nehéz anyagi helyzetbe került írók, költők, dramaturgok, zeneszerzők között a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), valamint további százmillió forintot a Petőfi Irodalmi Ügynökség Magyar Könnyűzenei Központja és az A38 Hajó a könnyűzenei alkotók körében.
 A „Köszönjük, Magyarország!” program keretében meghirdetett felhívás alapján a zeneszerzőknek a trianoni évfordulóra reflektáló zeneművet kell komponálniuk (amelynek közzétételi jogát öt évre a PIM kapja meg). A dramaturgok esetében a Trianon-téma választható lehetőség, valamely irodalmi évfordulóra reflektáló forgatókönyvet kell írniuk iskolák számára, vagy a PIM által rendelkezésre bocsátott hangoskönyvet kell dramatizálniuk. Az íróktól, költőktől olyan tervezetet várnak, amely legalább három fellépési helyszínt foglal magában. A maximálisan igényelhető támogatás előbbiek esetében maximum bruttó háromszázezer, utóbbiaknál százötvenezer forint. Lapunk megkereste Demeter Szilárdot, a PIM főigazgatóját a kérdéssel, mivel indokolható, hogy a krízishelyzetben a zeneszerzőknek megadott témájú pályázatot kell benyújtaniuk, noha más esetben nincs ilyen kikötés. Ezt válaszolta: „Az előadóművészek majdani előadásokra kapnak most egyfajta előleget, ez a pályázat fenntartó által kért logikája. A dramaturgok és a zeneszerzők esetében erről értelemszerűen nem lehet szó, ezért nekik tartalmi fókuszú pályázatokat tudtunk kiírni. Trianon centenáriuma elég súlyos nemzeti ügy, valamilyen formában minden magyart érint, megérdemel egy ennyit.” A kérdésre, miért szükséges, hogy a közzétételi jog öt évig az intézmény tulajdonában legyen, így reagált: „Mi csak a nyertes pályaművek (kották, vagy szöveges kották) közzétételi jogát kérjük, magyarán, kitesszük egy gyűjtőfelületre, ezáltal is segítve a szerzőket, hogy a lehetséges előadók megtalálják a műveiket. A Petőfi Irodalmi Ügynökség segít abban, hogy az előadó és a szerző közötti kapcsolat létrejöjjön, minden más már rájuk van bízva.”
A „Köszönjük, Magyarország!” program pályázatait elsősorban állami intézmények tették közzé, ezért megkérdeztük Demeter Szilárdot, mi szerepe van az A38 Hajónak a pályázatban, hogyan alakult ki az együttműködés, így felelt: „Az A38 Hajóval már régóta együttműködünk, több, mint egy éve minden kedden van közös produkciónk a Hajón. Tizenhét éves múltjuk miatt elegendő szakmai tapasztalat halmozódott föl náluk, hogy egy ilyen pályázat lebonyolításában érdemi segítséget tudjanak nyújtani. És megbízom bennük: nem a profit, hanem az ügyszeretet mozgatja őket.” Az A38 Hajóval közösen gondozott pályázat keretében az alkotóknak legalább öt alkalommal, elsősorban vidéki helyszíneken kell a tervezett programokat megvalósítaniuk. A felhívásra maximum bruttó háromszázezer, produkciókként másfélmillió forintra pályázathatnak a könnyűzenei művészek. A kérdésre, miért fontos egy krízishelyzetben kiírt pályázatban a vidéki előadásokat hangsúlyozni, a főigazgató így válaszolt: „Mert szeretnénk szélesíteni a kulturális szolgáltatások körét. Többször is elmondtam, leírtam, hogy a magyar kultúra fejnehéz, Budapest-központú. Miközben az adófizetők jelentős többsége nem a fővárosban él. Ezért minden eszközt megragadunk annak érdekében, hogy szélesítsük a horizontot. Ez jó az adófizetőknek, de jó az előadóművészeknek is, hiszen így új és új közönség előtt adhatják elő műveiket, olyanokat csábíthatnak be a rajongói köreikbe, akik eddig valamilyen oknál fogva nem láthatták őket élőben. A magam részéről azon csodálkozom, hogy ez egyáltalán miért tevődik fel kérdésként. Ez a dolgok természetes menete (kellene, hogy legyen).”