Rengeteg új lakást adtak át, miközben nagyot zuhant az építési kedv

Publikálás dátuma
2020.05.06. 18:19

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Csaknem 5 ezer új lakóingatlant adtak át az első negyedévben, a lakásállomány megújulásához azonban ez is édes kevés.
Majdnem harmadával több, összesen 4775 új lakást adtak át szerte az országban az idei év első negyed évében – derül ki a KSH friss összesítéséből. Ez az építési szám azonban továbbra sem adhat elégedettségre okot, hiszen ahhoz, hogy legalább 100 év alatt „kicserélődjön” az összes hazai lakóingatlan, legalább évi 40 ezer új lakást kellene építeni. Márpedig ez az elkövetkező években további ösztönzők nélkül aligha fog sikerülni, hiszen a mostani, 10 éve nem látott magas átadási szám is csupán a korábbi években – többek között a kedvezményes újlakásáfa hatására – fellendült építkezési kedvnek tudható be. A korábbi években megkezdett projekteket ugyanis – sokszor hatalmas csúszásokkal – most fejezték be nagy számban a beruházók: ez látszik a most megugró számokon. Ami viszont a mostani építkezési kedvet illeti: az első negyedévben 7032 lakásra adtak ki építési engedélyt, illetve tettek egyszerű bejelentést, ami 27 százalékos visszaesést jelent. Ilyen kevés építési engedélyt 2016 óta egyik negyedévben sem adtak ki. Településtípusonként ugyanakkor eltérő a helyzet: míg a nagyobb vidéki városokban 50, a kisebb településeken pedig 35-40 százalékos a zuhanás, addig Budapesten stagnálás látható. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a budapesti 3615 engedély annak lehet a jele, hogy a fővárosi piacot a nagyobb társasházépítő cégek – az idén januártól főszabályként újra 27 százalékra emelkedett áfa ellenére – továbbra is perspektivikusnak gondolják. Az elemző úgy látja: a fővárosban és néhány nagyobb, jelentősebb ipari múlttal rendelkező vidéki városban pozitívan hathat majd az építési kedvre a kormány által a rozsdaövezetekben épülő lakásokra nemrég bejelentett kedvezményes 5 százalékos áfakulcs is. A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) szintén pozitívnak tartja ezt az intézkedést, ugyanakkor nem elégségesnek ahhoz, hogy a lakásépítések korábbi lendülete visszatérjen. A többi lakásépítésre is vissza kellene hozni az 5 százalékos áfakulcsot, és bővíteni kellene az áfa-visszatérítés lehetőségét – hangsúlyozza a TLE, amely szerint  jelentős kormányzati intézkedések nélkül, a kedvezményes áfa kivezetése és a koronavírus-válság együttes hatására 2021-ben várhatóan 10 ezernél is kevesebb lakás fog épülni, ami 2022-re tovább csökkenhet. Emlékeztetnek: a 2013-as 7 ezres mélypontról 2019-re sikerült 21 ezerre feltornázni az elkészült újlakások számát, ebben pedig a kormányzati intézkedéseknek – az 5 százalékos áfakulcsnak és a családok otthonteremtési kedvezményének – alapvető szerepük volt. Éppen ezért fontosnak tartják, hogy a kormány aktív intézkedésekkel őrizze meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet, és találjon olyan ösztönzőket, amelyek pótolni tudják a kivezetett kedvezményes áfakulcsot. Az újabb visszaesés és az ágazat hektikussága jelen helyzetben nemcsak építésgazdasági, hanem nemzetgazdasági károkat is okozhat. Az építőipar multiplikátor hatása a nemzetgazdaságon belül legalább négy-ötszörös, ezért a válságkezelés ezen a területen prioritást kellene, hogy élvezzen - hívták fel a figyelmet. A TLE szerint az építőipar ciklikussága csökkenthető lenne egy közhasznú bérlakásépítési intézményrendszer kialakításával, a kiszámíthatóságot pedig erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram, amely az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat is tartalmazná.   
Szerző

Juttatás, ami nincs – A kormány újabb félmegoldásáról rántják le a leplet az érdekvédők

Publikálás dátuma
2020.05.06. 17:33

Fotó: Népszava
Adjon az állam béren kívüli juttatást a pedagógusoknak és a szociális ágazatban dolgozóknak is, az önkormányzatok pedig kapjanak célzott támogatást, hogy élni tudjanak a lehetőséggel és az eddig engedett 200 ezer helyett 400 ezer forintos béren kívüli juttatást tudjanak adni alkalmazottaiknak – ezt követeli a Szakszervezetek Akciószövetsége néven együttműködő négy érdekvédelmi tömörülés.
A járvány miatt nagy bajban lévő hazai turizmus és vendéglátás támogatására a kormány rendeletben emelte meg a Széchenyi Pihenő Kártyára feltölthető keret összegét, csakhogy a lehetőséggel kevés területen tudnak élni a munkáltatók – emlékeztet a szakszervezetek közleménye. Az április 21-én megjelent szabályozás költségvetési szerveknél 400 ezer, piaci munkáltatóknál 800 ezer forintig emelte meg az éves rekreációs keretösszeget, csakhogy a pedagógusok és a szociális szféra dolgozói egyáltalán nem kapnak cafetériát, az önkormányzatok közül csak a leggazdagabbak képesek béren kívüli juttatást is fizetni alkalmazottaiknak. A 34 ezer kormányhivatali dolgozó ugyan áprilistól január elsejéig visszamenőleg béremelést kapott és ezzel együtt visszakapta a 2017-ben elvett cafetériát is, de annak csak az éves keret időarányos részét, 150 ezer forintot fizették volna ki. Az új lehetőséggel ez az összeg nőhetett volna meg további 250 ezer forinttal. Ugyanakkor információink szerint hétfőn minden megyében azt közölték a hivatalok dolgozóival, hogy csak 200 ezer forintra számítsanak, vagyis az állam mindössze bruttó 50 ezer forinttal támogatja fejenként rajtuk keresztül a magyar turizmust. Az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ), a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ) közleménye ugyan nem említi, de kizárásos alapon így már csak a kormányzati igazgatásban, tehát a minisztériumokban és központi hivatalokban valamint a rendvédelem területén dolgozók kaphatják meg a 400 ezer forintra emelt juttatást. Több tárcánál is érdeklődtünk, de mindenhonnan azt a feleletet kaptuk, hogy nem kaptak tájékoztatást a cafetéria megemeléséről, egyedül a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának egyik leveléből derül ki, hogy a rendvédelemben megkezdték a juttatás megemelésének előkészítését. Igaz, az emelés mértékét Felkai László sem említi. A kormány tehát rendeletet alkotott egy jól hangzó lehetőségről, amit azonban maga sem tud vagy akar betartani.
Frissítve: 2020.05.06. 18:27

Mélyponton a cégalapítások, a felszámolások és a végrehajtások

Publikálás dátuma
2020.05.06. 14:42

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A koronajárvány a vállalkozások életét is felbolygatta: míg a cégalapítások, a felszámolások és a végrehajtások visszaestek, a kényszertörlések kilőttek – írja az Opten.
A hazai cégalapítások áprilisban közzétett 1442-es száma 35 százalékkal alacsonyabb az előző év hasonló időszakában mértnél, de 40 százalékos esés 2019 egészének átlagához és 42 százalékos zuhanás ez év márciushoz képest is – közli az Opten. Ezt a céginformációs szolgáltató egyértelműen a koronavírusjárvány hatásaival hozza összefüggésbe. A visszaesés az ország összes térségében egységes. Mivel a főbb adatok közül csak az alapítások mutatnak erős változást, az ügyintézés kormányintézkedések miatti lassulása ebben kevéssé játszik szerepet. Igaz, a távolságtartó intézkedések miatt az alapítás előkészítésével kapcsolatos papírmunka jóval vontatottabb. Az Opten elképzelhetőnek tartja, hogy a vállalkozók csak kivárnak és nem mondtak le végleg az üzletelés lehetőségéről. A 2892 cégtörlés a tavalyi év hasonló időszakához képest közel 12 százalékos, ez év márciusához képest 3 százalékos bővülés, 2019 átlagánál viszont egy százalékkal alacsonyabb. A 847 végelszámolás ugyanakkor viszonylag sok. Bár az 1804 kényszertörlés a márciusi adatnál 62 százalékkal magasabb, 2019 átlagához képest nem kiugró. Ellenben különösen kevés, 294 felszámolás indult. Ezt a céginformációs szolgáltató jórészt a kormányintézkedéseknek, illetve az átmenetileg elnézőbb üzleti magatartásnak tudja be. A gazdasági válság elhúzódása az érték emelkedésével fenyeget. Az 538 induló végrehajtás mindössze 10 százaléka a megszokottnak, így történelmi mélypont. Ebben nyilván szerepet játszhat az ilyen eljárások nagy részének kormányzati felfüggesztése, de az elnézőbb adóhatósági gyakorlat is – véli az Opten.
Szerző