A mintegy 45 ezer milliárdos GDP 0,2 százaléka helyett 0,5 százalék mehet a büdzséből a munkanélküliek ellátására, és ez az összege lényegesen magasabb, mint ami az utóbbi években jellemző volt, vette észre az Európai Bizottságnak küldött frissített konvergenciaprogramban a privatbankar.hu.
Mint ismert, a koronavírus-járvány miatt munkájukat elvesztőkkel kapcsolatban a kormány ragaszkodik az eddigi ideológiájához, a munkaalapú gazdasághoz. Ebbe pedig nem férnek bele az ingyenpénzek, így a munka nélkül maradók Európa egyik legszerényebb szociális ellátórendszerére kénytelenek támaszkodni: mindössze 3 hónapig jár nekik az álláskeresési járadék.
Ám hiába a vaskalapos ragaszkodás az ellátórendszer eddigi kialakításához, a kabinet mégis azzal számol, hogy jelentősen többet kell idén munkanélküli ellátásokra fordítani. Ez abból a szempontból magától értetődő, hogy a makrogazdasági prognózis szerint a tavalyi 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta ebben az évben 5,6 százalékra emelkedhet. Ez átlagosan 234 ezer munkanélkülit jelent az adatok alapján, miközben 2019-ben 160 ezren voltak a Központi Statisztikai Hivatal szerint.
De az arányok ennél durvábban módosultak. A 2019-es 106 milliárd forint után 217 milliárd forint mehet a munkanélküliek ellátására - azaz komolyan megugró munkanélküliségre készül a kormány. Az álláskeresési járadék átlagos havi összege a februári adatokból levezetve 155 ezer forint lehetett. Ha ezt feltételezzük az előttünk álló hónapokra is, akkor havi átlagban közel 117 ezer magyar kaphat majd munkanélküli ellátást idén, míg tavaly havi átlagban 40 846 álláskereső volt jogosult a járadékra.
