Már nem akarnak több embert kirúgni a cégek

Döntően pesszimisták a következő fél év gazdasági kilátásait illetően a hazai vállalatok, de már kevésbé gondolkodnak elbocsátásokban – derül ki a Profession.hu áprilisi felméréséből.

Kettősség jellemzi most a hazai vállalatok működését, és ez munkaerőpiaci derűlátásra ad okot – állítja a Profession.hu egy áprilisi, a saját adatbázisában szereplő cégvezetők, HR-döntéshozók és munkatársak megkérdezésével készített reprezentatív kutatására alapozva. Ebből ugyanis az derült ki, hogy a gazdasági szervezetek érezhetően tartanak a következő hat hónaptól, de már kevésbé terveznek elbocsátásokat. Tízből hét cégnél úgy vélik, ebben az időszakban tovább romlik a helyzetük, abban is csupán 20 százalékuk hisz, hogy gazdálkodásukban legalább a jelenlegi állapotok fennmaradnak, és alig 4 százalékuk bízik abban, hogy javulni fog a pozíciója. Ezzel együtt mégis csak minden tizedik vállalat jelezte, hogy számítani lehet náluk valamilyen létszámcsökkentésre a következő hónapokban. A Profession.hu szerint ez azért ad okot bizakodásra, mert arra utal, hogy a márciusban és áprilisban tapasztalt elbocsátási hullámhoz hasonló már nem lesz az év hátralévő részében.

A HR-vezetők igyekeznek inkább valamilyen alternatív költségcsökkentő lépést végrehajtani, már csak nagyon szükséges esetben nyúlnak a dolgozói állományhoz – fogalmazott Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási szakértője. A cégvezetők által a következő fél évre megjelölt költségcsökkentési megoldások sorrendjében így csupán a kilencedik helyen áll a munkavállalói állomány csökkentése, a válaszadóknak mindössze 9 százaléka jelezett ilyen terveket. Az elmúlt hetekben még sokkal inkább az elbocsátásban látták a kiutat a cégek: a felmérésben részvevők csaknem ötöde (18 százaléka) jelezte ugyanis, hogy csökkentették a dolgozói állományt.

A következő fél évre nézve viszont már inkább a további home office munkavégzés elrendelése (44 százalék), a munkaidő beosztások módosítása (34 százalék), a részmunkaidős foglalkoztatás (25 százalék), a kényszerszabadságok elrendelése (20 százalék) vagy a fizetések csökkentése (17 százalék) került előtérbe. A létszámracionalizálás egyébként eddig az üzleti szférát és a kereskedelmi szektort érintette a leginkább, most viszont az ipari és az építőipari cégek készülnek inkább a következő fél évben leépítésekre. A közigazgatást, egészségügyet és oktatást viszont eddig nem érintette a létszámcsökkentés, és vélhetően a későbbiekben is kevésbé fogja.

A felmérésből az is kiderült: tízből kilenc cég üzleti tevékenységét kisebb-nagyobb mértékben érintette a járványügyi helyzet okozta visszaesés. Hét százalékuk teljes mértékben kénytelen volt leállítani működését. Az elmúlt heteket az üzleti szférában dolgozó vállalatok kevésbé, a kereskedelmi szektor tagjai viszont sokkal inkább megszenvedték. A felmérésben résztvevők kétharmadánál csökkent a havi átlagos árbevétel a válság kirobbanása óta. Csupán a hazai vállalkozások 13 százalékára hatottak a fejlemények pozitívan, azaz nőtt a forgalmuk az év elejéhez képest. Az is kiderült, hogy az egymilliárd forint feletti forgalom esetén kevésbé fájdalmas csapásokat okozott a krízis, míg a legkisebb, 5 millió forint alatti vállalkozások nagyon megszenvedik a történteket. Minden ötödik egyéni vállalkozó például azt jelezte, hogy valószínűleg megszünteti működését.

A toborzási folyamatok ezzel együtt egyáltalán nem álltak le. A cégek fele a krízis előttihez hasonló célokkal vagy némileg csökkentett tervvel folytatja az idénre tervezett munkatárs-felvételeket. Az új alkalmazott felvétele pedig továbbra is ugyanannyiba kerül, mint eddig – véli a továbbra is toborzást folytató cégek több mint fele. A kutatásban résztvevők harmada ugyanakkor csökkenő kiadásokról számolt be, míg 14 százalékuk szerint drágább lett ez a folyamat.