Előfizetés

Az önkormányzatok 90 százaléka átalakítaná az orvosi ügyeleti rendszert

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.05.13. 07:00
Képünk illusztráció
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A települések majdnem fele megszabadulna a fenntartási kötelezettségétől – derül ki egy friss felmérésből.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) nemrég felmérést készített az orvosi ügyeleti rendszer önkormányzati megítéléséről, miután a humántárca egészségügyi államtitkársága meghívta a szervezetet az alapellátás átszervezésének tervezésével foglalkozó testületbe. A felmérés azt mutatta, egyre nagyobb gondot jelent az önkormányzatoknak, hogy évről-évre többet kell fizetniük az ügyeletek működtetéséért, hiszen a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2013 óta nem emelte a támogatás összegét, miközben az emelkedő orvosbérek és a szakemberhiány felfelé hajtják az árakat. Különösen az ötezer fő alatti települések vannak nehéz helyzetben, ahol 4-7 millió forintot visz el évente az ügyelet működtetése. Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke szerint az is pazarlás, ha a városi kórház sürgősségi osztálya mellett háziorvosi ügyeletet is működtetnek. Fogorvosi vagy külön gyermekorvosi ügyeletet még a gazdag és nagy városok is elvétve tudnak fenntartani, ahogy a legtöbb helyen megoldhatatlan feladat a 40 ezer lakos fölött egyébként kötelezően előírt második orvos ügyeletbe állítása is. A legtöbb betegpanasz emiatt születik, mert ha az ügyeletes házhoz megy egy rosszullét miatt, a rendelőben hiába várnak ellátásra a többiek. A messziről jött ügyeleteseknek ráadásul sem ember-, sem helyismeretük nincs, így sok beteg eleve az elérhető távolságban lévő sürgősségi osztályokat keresi fel. Az idei esztendő vízválasztó lehet a háziorvosi ügyelet szempontjából. Az önkormányzatok 45 százalékának már bejelentette a szerződött szolgáltató, hogy idén csak több pénzért tudja folytatni a munkát. Van, ahol dupla árat kértek, amit a falvak nem tudnak megfizetni, így nem kizárt, hogy több helyen felmondják a szerződéseket és egyelőre nem tudni, így hogyan teljesülhet az ellátási kötelezettség. Az önkormányzatok nem merik ügyeletre kötelezni saját idős háziorvosaikat, nehogy otthagyják a praxist – teszi hozzá a TÖOSZ összeállítása, amely tarthatatlannak nevezi, hogy a településeknek ugyanannyi pénzt kell szánni a feladat megoldására, mint amennyit az állam ad. Az Országgyűlés 2015 áprilisában fogadta el az alapellátási törvényt, amelynek azonban a legtöbb végrehajtási utasítása azóta sem készült el. A Háziorvosok Online Szervezete (HaOSz) tavaly novemberben egy deklarációt tett le az asztalra, amelyben az aláíró tíz egészségügyi szervezet vezetői intézkedéseket sürgettek az alapellátás, és benne az ügyeleti rendszer minőségi működésének biztosítására. Papp Magor, aki öt évig volt a 2012-ben indult Alapellátás-fejlesztési Modellprogram szakmai vezetője, a Népszava kérdésére megerősítette, hogy a praxisközösségekre épülő új háziorvosi rendszer és az ehhez kapcsolódó ügyeleti ellátás megújítására több munkaanyagot is elkészített a szakma, de még nincs politikai döntés, hogy melyik változatot vezesse be a kormány. Gyakorlatilag ezt felelte érdeklődésünkre a minisztérium is. A szakember – aki maga is háziorvos – úgy értékeli, hogy a járási vizsgálóközpontok létrehozásáról szóló márciusi miniszteri rendelkezés a járványhelyzetre érvényes, az alapellátás átszervezése ennél átfogóbb feladat. A centralizálási tervekről felröppent hírekre utalva megjegyezte: a szakma részéről a jelenlegi szolgáltatói logikára épülő, a lakosság számára és egészségi állapotára, valamint a térség földrajzi viszonyaira is figyelő javaslatok születtek, ezek ismeretében nem tartja valószínűnek, hogy a kormány az alapellátás államosítását tervezné. Az önkormányzati szövetség a humántárcának már elküldött anyagban az ügyeletek központi támogatásának megduplázását kéri, és azt, hogy speciális pótlékkal ismerjék el a tanyás vagy elszórt hegyi falvas térségekben dolgozók munkáját, továbbá, hogy jogszabályok rögzítsék, mi számít ügyeleti időnek, mi a munkamegosztás az ügyeletek, a sürgősségi ellátás és a mentőszolgálat között. A TÖOSZ tagjai a 30-40 ezer fős körzetek többnyire járási székhelyen megszervezett ügyeleteit tartják a legjobb megoldásnak, de közülük nagyon sokan gondolják úgy, hogy a háziorvosi rendszert nem, de az ügyeleti ellátást államosítani kellene.    

Nincs idő a halogatásra

Jelenleg 504 betöltetlen háziorvosi szolgálat van az országban, még soha nem volt ilyen magas a számuk. Több mint 600 ezer embernek tehát nincs saját állandó orvosa és a helyzet az elkövetkező néhány évben drasztikusan romlik majd, mert az ország lakosságának körülbelül felét 60 év feletti háziorvosok látják el.

Segítség családoktól családoknak

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2020.05.13. 06:49

Fotó: Népszava
Brutális élethelyzeteket (uzsora, gyerekprostitúció, stb.) produkál a válság a szegénységgel küszködő családoknál, ha nem kapnak segítséget.
A civil és egyházi oldalról érkező sürgetések ellenére a kormány eddig semmilyen segítséget nem biztosított a bevétel nélkül maradt családoknak. A probléma egyre súlyosabb: a segélyszervezetek számos hazai településen tapasztalták az éhezés és a nélkülözés harmadik világbeli formáit (és azt is, hogy az uzsorától a gyermekprostitúcióig milyen élethelyzetekbe kényszeríti az embereket a hirtelen rájuk szakadt nincstelenség). Gyermekes családok sokasága számára – remélhetően csak átmenetileg -a több mint tíz éve változatlan összegű családi pótlék maradt az egyetlen bevételi forrás, miközben vannak olyan szerencsésebb, továbbra is elegendő munkajövedelemmel rendelkező háztartások is, ahol a szociális támogatások nem játszanak kulcsszerepet a létfenntartásban. Utóbbiakhoz fordult felhívással a Nemzeti Minimum Alapítvány, megpróbálva megszervezni az alulról építkező, öntevékeny segítségnyújtást. A szervezet azt kéri, hogy aki teheti, ajánlja fel a családi pótlékot egy-egy nehéz sorsú gyerek illetve család számára az alapítványon keresztül. A számos közéleti személyiség és szervezet (például az Igazgyöngy Alapítvány, a Máltai Szeretetszolgálat tarnabodi Biztos Kezdet Gyerekháza, az Oltalom Karitatív Egyesület, a Pannonhalmi Karitász, a Szociális Csomagküldő Alapítvány) által felkarolt kezdeményezés révén az adományok garantáltan, teljes összegben eljutnak a rászorulókhoz. A részletekről, illetve az adományokat fogadó számlaszámról a „Családok a családokért” Facebook-oldalon, illetve a Nemzeti Minimum Alapítvány honlapján lehet tájékozódni.

Teherviselés kivételekkel: Pokorni kerületét egyelőre nem érinti a sarc

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.05.13. 06:30
A Normafa Park kapujának kialakítására és a Rajk-villaként ismert épület átépítésére 2,676 milliárdot ítéltek oda
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Egymás után kapják a támogatások elvonásáról szóló határozatokat a fővárosi önkormányzatok. Kivéve egyet.
A járvány elleni védekezési alap feltöltésére hivatkozva komoly összegeket vesz el a kabinet az önkormányzatoktól. A gépjárműadó elvonása 34 milliárdos kiesést jelent és jókora teher az iparűzési adó szeptember közepéig történő befagyasztása, valamint a parkolás ingyenessé tétele. Az egyes települések azonban a jelek szerint nem egyformán veszi ki részüket a teherviselésből: Budapesten legalábbis elég markáns különbség mutatkozik az ellenzéki vezetésű és a kormánypárti önkormányzatok sarcolása között. A fővárosi önkormányzatok közül elsőként az ellenzéki vezetésű Ferencvárost értesítették arról, hogy a járvány elleni védekezési alap feltöltése érdekében elvonják a József Attila lakótelep művelődési házának felújítására az idei költségvetési törvényben előirányzott 400 millió forintot. Így marad a romhalmaz – kommentálta a kormányzati döntést Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester, majd elkeseredetten hozzátette: „kifosztanak minket”. Következőként Józsefváros önkormányzatát értesítették arról, hogy a kormány valamennyi korábban ígért fejlesztési támogatást elvonja a járvány elleni védekezés okán. A VIII. kerületnek – igaz még az önkormányzati választások előtti fideszes érában – öt tételben összesen 1 milliárd 125 millió forint fejlesztési támogatást irányoztak elő 2020-ra. Csakhogy a választásokon az összellenzéki jelölt, Pikó András nyert. – Ez a példátlan súlyú elvonás a józsefvárosi emberektől nem indokolható az ország gazdasági helyzetével, elég itt csak arra a 9 milliárd forintra utalnom, amit a kormány a veszélyhelyzet bejelentése óta sporttámogatásokra elköltött. Az elvonás egyetlen értelmezhető indoka a Fidesz mindent felülíró politikai bosszúvágya – érvel Pikó András. Az elmaradó fejlesztések között bölcsőde- és óvodabővítések, a Horváth Mihály tér rendbetétele, a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika előtti parkoló építése, közbiztonsági munkák és jelentős mértékű önkormányzati bérlakásfejlesztések szerepeltek. Jóval kisebb volt az ígéret, így az elvonás is Erzsébetvárosban. A VII. kerület 100 millió forint támogatástól esik el a járvány elleni védekezés okán. Ezt a pénzt közterület fejlesztésre, többek között a Madách utca felújítására fordították volna. A pénzügyminiszteri olló azonban nem egyformán vagdosta le a támogatásokat minden önkormányzat költségvetéséről. Budapesten a fent említett három – korábban kormánypárti, ősz óta ellenzéki – kerület mellett Hegyvidék önkormányzatának is ígértek extra pénzt a fejlesztésekhez. A fideszes exminiszter Pokorni Zoltán által vezetett XII. kerület összesen 7,375 milliárd forint állami támogatást kapott az idei évre négy feladatra. A Normafa Park kialakítására két tételben összesen 3,62 milliárd forintot kapott. Jutott extra pénz (1,2 milliárd) mélygarázs-építésre, az Alkotás utca bevezető szakaszának és a csatlakozó úthálózat kerékpáros forgalmának technikai feladataira (225 millió) is. Míg a 2020-as költségvetés egy másik fejezetében további 2,35 milliárd forintot irányoztak elő a „libegő és kapcsolódó infrastruktúra felújítása” címszó alatt. A kerületet is megkérdeztük, hogy a kormány járvány elleni védekezést szolgáló alapjának feltöltése okán tőlük is elvonták-e a fent nevezett támogatásokat, vagy ezek valamelyikét, de nem kaptunk választ. A kerület által kiírt közbeszerzések mindenesetre nem erre utalnak. Hegyvidék önkormányzata ugyanis két Normafa Park fejlesztéshez is kapcsolódó tendert hirdetett az idén, amelyek közül az egyiket már le is zárták. Ennek folyományaként csaknem 8 milliárd forintos keretszerződést kötött Pokorni önkormányzata az Archibona Kft-vel magasépítésre. A feladatok között a Libegő két végállomásának felújítása, a Sport Hotel bontása és a Hild Villa felújítása is szerepel, amelyek a parkmegújítás körébe tartoznak. A Libegő pályájának felújítására egyébként egy másik közbeszerzési eljárást is elindítottak, de ennek még nincs eredménye. (Az Archibona tavaly a Normafa Park kapuja kialakítására és a Rajk villaként ismert épület átépítésére kiírt 2,676 milliárdos tendert nyerte meg.) Eddig egy vékony 189 milliós megrendelés-szelet jutott a Penta Általános Építő Kft-nek is.
A fejlesztési támogatások elvonása, a járványügyi védekezésben jobbára magukra hagyott önkormányzatok amúgy is jelentős saját kiadásaik feletti megsarcolása az önkormányzatok maradék gazdasági önállóságának elvesztéséhez vezethet. Márpedig Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint szabad források nélkül nincs független önkormányzatiság. A járvány végén így könnyen elfordulhat, hogy a települések maguk kérik az állami „gyámságot” és a jövőben a központi akaratot helyben végrehajtó, illetve vagyongazdálkodó szervezetekké alakulnak át. Független döntéshozó szervezet helyett üzemeltető szervezetekké alakulnak.