Az AB elé kerülhet a felhatalmazási törvény

Publikálás dátuma
2020.05.08. 06:40

Fotó: Népszava
Az ellenzéki pártok egymás között és több független országgyűlési képviselővel is egyeztetnek arról, hogy miként lehetne az Alkotmánybírósághoz fordulni utólagos normakontrollért a március 30-án fideszes többséggel elfogadott felhatalmazási törvény miatt - értesült a Népszava.
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke lapunknak elmondta, hogy mivel a pártok között még nincs egységes álláspont az ügyben, ezért a törvény alapján meghozott rendeleteket kezdték el vizsgálni. Csütörtökön első lépésként az önkormányzatoktól a gépjárműadó beszedésének jogát elvonó kormányrendeletet támadták meg, összegyűjtve az eljárás megindításához szükséges 50 képviselői aláírást. - Döntéseivel a kormány veszélybe sodorta a települési feladatok ellátását, így a közterek és parkok karbantartását, a bölcsődék vagy éppen az idősotthonok üzemeltetését - írta csütörtöki közös nyilatkozatában az MSZP, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd, valamint a független Szél Bernadett és Hadházy Ákos. Kitértek arra is, hogy a forráselvonásokkal párhuzamosan a kormány új terheket is rakott az önkormányzatokra (így például a házikaranténba kerültek és az idősek ellátása), de forrást nem biztosít hozzá.
A beadvány indoklása szerint azért alkotmányellenes a gépjárműadó elvétele, mert az Alaptörvény szerint az állam köteles segíteni a helyi önkormányzatokat és biztosítani a működésükhöz szükséges forrásokat, a központi költségvetés által átengedett bevételek pedig az önkormányzat tulajdonát képezik és az alkotmányos tulajdonvédelem alatt állnak. Az Alkotmánybíróságot nem kötik határidők a jogszabályok normakontrollját tekintve, márpedig a kormány számára kellemetlen ügyekben rendkívül lassú a döntéshozatal – elég a lex CEU három éve húzódó esetére gondolni. - Nincs illúzióm – fogalmazott lapunknak Szél Bernadett, aki szerint ugyanakkor a fideszes parlamenti többség által formált Alkotmánybíróság bírái számára is kihívás lesz a mostani beadvány. - Jogilag ugyanis egyre nehezebb érvelniük a kormány intézkedései mellett – tette hozzá.

Józsefvárost megcsonkítják

Több mint egymilliárd forint fejlesztési támogatást von el a kormány a főváros VIII. kerületétől a járvány elleni védekezésre hivatkozva. A kerület polgármestere szerint azonban a lépés nem indokolható az ország gazdasági helyzetével, hiszen az állam a veszélyhelyzet kihirdetése óta 9 milliárd forintot költött sporttámogatásokra. Pikó András úgy látja, a döntés mögött a Fidesz mindent felülíró politikai bosszúvágya áll. Az atv.hu-nak a Pénzügyminisztérium azt írta, közös teherviselést várnak a multiktól, bankoktól és önkormányzatoktól is. 

A német írásbelikkel folytatódik az érettségi

Publikálás dátuma
2020.05.08. 06:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Középszinten 10 365-en, emelt szinten 2489-en vizsgáznak.
Ma reggel 9 órakor a német írásbelikkel folytatódnak országszerte az idegen nyelvi érettségi vizsgák, a diákok közép- és emelt szinten adnak számot tudásukról. A vizsgák a hét eddigi napjain alkalmazott szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlanak. Az Oktatási Hivatal korábban azt közölte, hogy
német nyelvből középszinten 10 365-en, emelt szinten 2489-en érettségiznek.

Középszinten az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. Az első feladatlap (olvasott szöveg értése) kitöltésére 60, a másodikéra (nyelvhelyesség) 30 perc áll rendelkezésre. 15 perces szünet után hallott szöveg értésére vonatkozó feladatlap megoldása következik 30 percben, majd 60 perc áll rendelkezésre az íráskészséget vizsgáló feladatsorra. Az emelt szintű írásbeli vizsga teljes időtartama 240 perc. A vizsgán az előzőekben felsorolt típusú feladatlapok szerepelnek, ugyanabban a sorrendben, a feladatok megoldására fordítható idő azonban 70, 50, 30 és 90 perc. Az íráskészséget vizsgáló feladatok megoldásához mindkét szinten használható nyomtatott szótár, amelyről a vizsgázónak kell gondoskodnia (a többi feladatsornál semmilyen segédeszköz nem használható). Az érettségi dolgozatokat központilag kidolgozott útmutatók alapján javítják és értékelik.
Szerző

„Perverz kommunikációt” folytat a kormány

Publikálás dátuma
2020.05.08. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Mégis utazhatnak a fővárosiak és a Pest megyeiek. Síklaki István szociálpszichológus szerint félő, hogy az ellentétes állítások kioltják egymást, és mindenki elindul a saját feje után.
Nincs lezárás a főváros és Pest megye, valamint a vidék között – mondta Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón. A kormánynak csak az a kérése a budapestiekhez és a Pest megyeiekhez, hogy a központi régiót elhagyva is tartsák be a védelmi intézkedéseket. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a hétvégén még ezzel ellentétes tájékoztatást adott. A hétfőn életbe léptetett új rendelkezéseket magyarázva bejelentette, hogy – miközben az ország más részein enyhítettek a szabályokon – Budapesten és Pest megyében fennmarad a „kijárási korlátozás és minden szigorú intézkedés”. A kormányszóvivő egyértelművé tette: „Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy budapesti és Pest megyei lakos esetében nem fér bele, hogy elutazzon vidékre, és ott folytasson szabadidős sétát, kiváltképpen nem aludhat ott. Budapesten és Pest megyén kívül élőkre viszont ez a korlátozás nem vonatkozik.” Karácsony Gergely főpolgármester szerdán levelet írt a miniszterelnöknek, ebben különösen fájónak nevezte, hogy a budapestiekre érvényes lakhelyelhagyási, utazási tilalomra vonatkozó kormányzati bejelentések „sok esetben nem állnak összhangban a hatályos veszélyhelyzeti kormányrendeleti szabályokkal”. Gulyás Gergely a levél tartalmát úgy értelmezte, hogy a főpolgármester megváltoztatta álláspontját. A kormányinfó után Karácsony a közösségi oldalán reagált: „Gulyás miniszter úr ma elismerte, hogy a kormányszóvivő korábbi állításaival ellentétben például a budapestiek igenis utazhatnak vidékre. Majd hozzátette, hogy én változtattam meg az álláspontom. Úgy tűnik, a korlátlan veszélyhelyzeti kormányfelhatalmazás ellenére mindenről én tehetek. Sőt, mindenről is.” Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója kérdésünkre arra hívta fel a figyelmet, hogy a csütörtöki kormányinfón más hangnemben szólt Gulyás Gergely a fővárosiak vidéki tartózkodásáról, mint ami az elmúlt heteket jellemezte a Pesti úti idősotthon ügyében. Akkor a kormánypárti nyilvánosságban egyértelműen Karácsony Gergely közvetlen felelősségét vetették fel. (Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtök délután ezt a vonalat vitte tovább: a kormánypárt közösségi oldalán hazugsággal vádolta Karácsony Gergelyt, és arról beszélt, itt az ideje, hogy a Pesti úti intézmény fenntartójaként a főpolgármester „végre vállalja a felelősséget” – a szerk.)    A kooperatív hozzáállás, ami a kormány részéről a fővárosi korlátozások feloldása esetében megmutatkozik, annak eredménye, hogy a Fideszben sincs egyértelmű álláspont a kérdésben – utalt rá Mikecz Dániel, hogy a kormányszóvivő néhány napja ennek még az ellenkezőjét mondta. A határozatlanság oka, hogy a kormány nem szeretné magára haragítani a fővárosiakat. A 2019-es önkormányzati választás után egy erősödő vidék-város ellentét végső soron a Fidesz pozícióját gyengítené – állapította meg. Azzal, hogy a kormány nyitott Karácsony Gergely javaslataira, egy későbbi szakpolitikai hiba során újból a főpolgármester felelősségét vetheti fel. Az együttműködés azonban – tette hozzá a politológus – Karácsony Gergely számára is lehetőséget nyújt a proaktivitásra, a politikai cselekvésre. Mára eljutottunk oda, hogy teljesen mindegy, mi a valóság – jelentette ki Síklaki István szociálpszichológus, akit arról kérdeztünk, milyen csoportlélektani hatása lehet az ellentmondásos nyilatkozatoknak. A szociálpszichológus szerint az emberek három kategóriába sorolhatók. Egyik részük nem foglalkozik azzal, hogy mit mondanak a politikusok, az ellenzékhez tartozók aljasnak tartják és elutasítják a kormányt, míg a kormánypártiak, bármi történik is, az ellenzéket hibáztatják. A normális kommunikációnak az alapvető feltételei sincsenek meg, a kormány pedig kihasználja azt a helyzetet, hogy hívei mindenképpen igazat adnak neki. Összességében fennáll a veszélye annak, hogy az ellentétes állítások kioltják egymást, és mindenki elkezd a saját feje után menni – hangsúlyozta Síklaki István. Megjósolhatatlan, hogy a járvány terjedése szempontjából milyen következményei lesznek az így kialakult bizonytalanságnak. A kérdésre, hogy tudna-e a mostanihoz hasonló szituációt említeni, Síklaki István közölte: a kormány olyan „perverz kommunikációt” folytat, amilyennel még nem találkozott. A demagógiára rengeteg példa van a szakirodalomban, de esetünkben nem erről van szó: hiszen a demagógia egy következetesen felépített hazugság. A kormány ellenben Síklaki István szerint teljes összevisszaságban beszél, gátlástalanul mondja egyik pillanatban azt, hogy „fehér”, a másik pillanatban azt, hogy „fekete”. A legcsekélyebb látszatát sem akarja kelteni a következetességnek.  
Szerző