Bahart Zrt.;MTÜ;turizmus;Balaton;

2020-05-07 21:39:29

Ennyit ér egy állami vezető szava

Bő nyolc hónappal azután, hogy a turisztikai ügynökség kijelentette: többségi tulajdonosként sem tervez privatizációt, megkezdődhet a hajózási cég értékes vagyonelemeinek eladása.

Ahogy mondom, nincs ilyen terv – jelentette ki határozottan lapunk kérdésére tavaly augusztus 27-én Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója, amikor rákérdeztünk: miután az állam 6,6 milliárd forintos tőkeemeléssel minősített többségbe került a Balatoni Hajózási Zrt.-ben, tervezik-e, hogy értékesítik a cég egyes vagyonelemeit?

Nyolc hónap és kilenc nap elteltével kiderült, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, azaz Rogán Antal felügyelete alá tartozó MTÜ a cég közgyűlésén megszavazta a Bahart reorganizációs tervét. Eszerint eladják a hajózási társaság két, egyenként másfél hektáros, közvetlen vízparttal rendelkező kempingjét, szintén vízparti siófoki szállodáját, négy kikötőjét, három hajóját, illetve bérbe adják tizenegy, éves szinten közel egymilliárd forint bevételt hozó vitorláskikötőjüket. 

A tervezet komoly megdöbbenést és ellenkezést váltott ki, a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség levélben tiltakozott a cég feldarabolása ellen az MTÜ-nél, s csatlakozott hozzá a Nők a Balatonért Egyesület, valamint a 22 szervezetet tömörítő Balatoni Civilek Szövetsége is. A részvényeseknek szerda délután két óráig kellett szavazniuk a reorganizációs tervről.

A szavazás eredményére rákérdeztünk a Bahartnál, az MTÜ-nél és a Miniszterelnöki Kabinetirodánál is, ám nem válaszoltak, sőt, csütörtök estig az érintett önkormányzatok sem kaptak hivatalos tájékoztatást a voksolás alakulásáról. Ezzel szemben a kormányközeli Origón megjelent egy cikk „Megmenekül a csődtől a Bahart” címmel, mely szerint a „tulajdonosok elfogadták a reorganizációs tervet”, ennek köszönhetően „több milliárd forint fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre”.

A csődtől egy hosszú évek óta nyereséges cégek mentenek tehát meg. A legutolsó elérhető, 2018-as beszámolója szerint a Bahart 156 milliós nyereséggel zárt, ami öt év alatt 96 milliós, azaz 160 százalékos növekedés. A pozitívum egyik masszív alapja a vitorláskikötők bevétele, amely a Bahart teljes bevételének 27 százalékát adta 2018-ban. Ezek bérbeadásából három év alatt 2,2-2,8 milliárdot remél a cég.

- Hiába tiltakoztunk, a döntés megszületett, nem tudunk ellene mit tenni – erősítette meg a szavazás végeredményéről szóló információnkat Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke. Szerinte a legfurcsább, hogy nem is reagáltak a felvetéseikre, s a kérésre, hogy a szavazás előtt egyeztessenek az önkormányzatokkal, mert a balatoni turizmus érdeke, hogy a Bahart az akkori formájában maradjon meg.

- Az állam hosszú távon gondolkodik a cégben, s a hajózási társaság fejlesztése a cél, a tőkeemelés és az állami szerepvállalás erősítése azért történt, hogy végre nagy ütemben fejleszteni tudják a balatoni hajózást. Az állami tulajdon csak technikai részlet, a fejlesztés a fontos, s a forrásokat is erre használjuk majd – mondta lapunknak Guller Zoltán tavaly augusztusban, amikor felvetettük, a balatoni önkormányzatok közül sokan aggódnak, hogy a minősített állami többség nemcsak azt jelenti, hogy érdemben nem szólhatnak bele a Bahart működésébe, hanem a fejük felett dönthetnek a cég vagyonának értékesítéséről.

Bő nyolc hónap múltán kiderült: jogosan aggódtak.