Ennyit ér egy állami vezető szava

Publikálás dátuma
2020.05.07. 21:39

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Bő nyolc hónappal azután, hogy a turisztikai ügynökség kijelentette: többségi tulajdonosként sem tervez privatizációt, megkezdődhet a hajózási cég értékes vagyonelemeinek eladása.
Ahogy mondom, nincs ilyen terv – jelentette ki határozottan lapunk kérdésére tavaly augusztus 27-én Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója, amikor rákérdeztünk: miután az állam 6,6 milliárd forintos tőkeemeléssel minősített többségbe került a Balatoni Hajózási Zrt.-ben, tervezik-e, hogy értékesítik a cég egyes vagyonelemeit? Nyolc hónap és kilenc nap elteltével kiderült, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, azaz Rogán Antal felügyelete alá tartozó MTÜ a cég közgyűlésén megszavazta a Bahart reorganizációs tervét. Eszerint eladják a hajózási társaság két, egyenként másfél hektáros, közvetlen vízparttal rendelkező kempingjét, szintén vízparti siófoki szállodáját, négy kikötőjét, három hajóját, illetve bérbe adják tizenegy, éves szinten közel egymilliárd forint bevételt hozó vitorláskikötőjüket.  A tervezet komoly megdöbbenést és ellenkezést váltott ki, a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség levélben tiltakozott a cég feldarabolása ellen az MTÜ-nél, s csatlakozott hozzá a Nők a Balatonért Egyesület, valamint a 22 szervezetet tömörítő Balatoni Civilek Szövetsége is. A részvényeseknek szerda délután két óráig kellett szavazniuk a reorganizációs tervről. A szavazás eredményére rákérdeztünk a Bahartnál, az MTÜ-nél és a Miniszterelnöki Kabinetirodánál is, ám nem válaszoltak, sőt, csütörtök estig az érintett önkormányzatok sem kaptak hivatalos tájékoztatást a voksolás alakulásáról. Ezzel szemben a kormányközeli Origón megjelent egy cikk „Megmenekül a csődtől a Bahart” címmel, mely szerint a „tulajdonosok elfogadták a reorganizációs tervet”, ennek köszönhetően „több milliárd forint fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre”. A csődtől egy hosszú évek óta nyereséges cégek mentenek tehát meg. A legutolsó elérhető, 2018-as beszámolója szerint a Bahart 156 milliós nyereséggel zárt, ami öt év alatt 96 milliós, azaz 160 százalékos növekedés. A pozitívum egyik masszív alapja a vitorláskikötők bevétele, amely a Bahart teljes bevételének 27 százalékát adta 2018-ban. Ezek bérbeadásából három év alatt 2,2-2,8 milliárdot remél a cég. - Hiába tiltakoztunk, a döntés megszületett, nem tudunk ellene mit tenni – erősítette meg a szavazás végeredményéről szóló információnkat Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke. Szerinte a legfurcsább, hogy nem is reagáltak a felvetéseikre, s a kérésre, hogy a szavazás előtt egyeztessenek az önkormányzatokkal, mert a balatoni turizmus érdeke, hogy a Bahart az akkori formájában maradjon meg. - Az állam hosszú távon gondolkodik a cégben, s a hajózási társaság fejlesztése a cél, a tőkeemelés és az állami szerepvállalás erősítése azért történt, hogy végre nagy ütemben fejleszteni tudják a balatoni hajózást. Az állami tulajdon csak technikai részlet, a fejlesztés a fontos, s a forrásokat is erre használjuk majd – mondta lapunknak Guller Zoltán tavaly augusztusban, amikor felvetettük, a balatoni önkormányzatok közül sokan aggódnak, hogy a minősített állami többség nemcsak azt jelenti, hogy érdemben nem szólhatnak bele a Bahart működésébe, hanem a fejük felett dönthetnek a cég vagyonának értékesítéséről. Bő nyolc hónap múltán kiderült: jogosan aggódtak. 
Szerző

Többen tanulnak tovább gimnáziumban - A PSZ szerint megtévesztésre alkalmasak a szaktárca adatai

Publikálás dátuma
2020.05.07. 19:03

Fotó: Népszava
Összemosva tette közzé a szakgimnáziumba és a technikumba felvételt nyert tanulók adatait az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) – írta csütörtöki közleményében a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).
Úgy vélik, az ITM által közölt felvételi adatok azért is átláthatatlanok és megtévesztésre alkalmasak, mert szeptembertől már nem szakképző intézménytípus a szakgimnázium, az ide jelentkezőket mégis a szakképzési adatokhoz sorolták. Az ITM múlt héten közölte: a középfokú oktatásban továbbtanulók mintegy kétharmada a szakképzést választotta, aminek népszerűsége így tovább nőtt: a tanulók 35,8 százaléka gimnáziumba, 42,1 százaléka technikumba, 20,3 százaléka szakképző iskolába, 1,4 százaléka pedig szakiskolába nyert felvételt. A szeptemberben induló technikumi képzést mintegy 34 ezer fiatal választotta. A PSZ szerint viszont a gimnáziumi adatok sem egyértelműek: ha a 6 és 8 osztályos gimnáziumi adatokat hozzáadjuk a gimnáziumba felvettekéhez, valamint a szakgimnáziumba felvett létszámmal csökkentenénk a technikumba felvett létszámot, egészen más arányokat kapnánk. Hasonlóképp vélekedett Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakképzési szakértője is. Rámutatott: a gimnazisták mintegy ötöde nem 9. osztályban lép be a középiskolába, mivel 6 vagy 8 osztályos gimnáziumban folytatják tanulmányaikat. Ez azt jelenti, hogy a 9. évfolyamos gimnazisták száma eleve mintegy 20-25 százalékkal magasabb, mint ahányan a felvételi eljárásban részt vesznek. Juhász Ágnes szerint most is körülbelül 8 ezer gyereket vettek fel 6 vagy 8 évfolyamos gimnáziumba, tehát a gimnázium valamelyik osztályába felvettek száma mintegy 36,5 ezer, szemben a technikumba felvett 34 ezerrel. A szakértő hangsúlyozta: a felvettek aránya ugyanakkor nem a népszerűséget tükrözi. – Mindig vannak olyanok, akik magasabb presztízsű iskolába jelentkeztek, de oda nem vették fel őket. Mivel nem ismerjük idén a jelentkezők arányát, nem lehet megítélni, hogy most is ez-e a helyzet – fogalmazott. Hozzátette, összességében nem a szakképzésben résztvevők aránya nőtt a gimnázium rovására, hanem a szakképzésen belül történt átrendeződés: tovább csökkent az érettségit nem adó szakképző iskolába felvettek aránya. Idén jelentős változások lesznek a szakképzésben, amelyek egy része az intézmények népszerűsítését is szolgálja. A következő tanévtől például teljesítményük alapján többletjuttatást is kaphatnak a diákok új ösztöndíjak formájában, amit tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Az oktatók júliustól elveszítik közalkalmazotti státuszukat, ugyanakkor átlagosan 30 százalékos béremelést ígérnek nekik. Igaz, ennek fedezetét a költségvetésben továbbra sem látják a szakszervezetek.
Szerző
Frissítve: 2020.05.07. 20:57

Kormányzati segítség: tonnányi vadhússal kedveskedik a kórházi dolgozóknak az agrártárca

Publikálás dátuma
2020.05.07. 19:02
Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára (j) a helyi vadgazdálkodók által az egészségügyi dolgozók részére felajánlott vadhús átadásán a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet előtt
Fotó: Komka Péter / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Az egészségügyben az életünkért küzdők hosszú távú anyagi megbecsülése helyett egy-egy tál vadétel az új juttatás.
Elsők között kapták meg csütörtökön a balassagyarmati kórház dolgozói azt a száz kilogramm feldolgozott, kiváló minőségű hazai vadhúst, amivel a vadgazdálkodók önkéntes akciója keretében segítik az orvosok és ápolók ellátását – adta hírül a kormányzati honlapon az Agrártárca. A Nógrád megyei Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézetének orvosai, ápolói és más alkalmazottai a beszámoló szerint így összesen 200 adag ételhez jutottak. Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár szerint az Agrárminisztérium – tájegységi fővadászainak szervezésében – országszerte így járul hozzá az egészségügyi dolgozók munkájának megsegítéséhez. A tárca közleményében azt írta: a vadászok és vadgazdálkodók által felajánlott vadhúsból profi szakácsok által elkészített vadételt, vagy biztonságos körülmények között feldolgozott vadhúst adományoznak a kórházak számára. Az akció keretében országszerte 35 helyszínen, mintegy 5000 adag vadétel kerül a kórházi dolgozók asztalára.   
„A jó szándék kiegészül azzal, hogy az embereknek lehetősége nyílik megismerni a kiváló minőségű hazai vadételeket”

– mondta Zambó Péter államtitkár.

Számításaink szerint az egytálételek átlagos éttermi árakon, például szarvashúsból készült pörkölt esetén, ötezer adaggal számolva, 15-20 millió forintba is kerülhetnek. Ha jók az agrártárca adatai, miszerint 100 kilogramm feldolgozott vadhúsból összesen 200 adag étel készült, az azt jelentené, hogy egy adaghoz félkilogramm alapanyagot is felhasználtak. Ez azonban kevéssé életszerű: étteremben dolgozó szakácsok szerint általában egy adaghoz 20 dkg húsra van szükség.    Mint ismert, a kormányzat április egyszeri bruttó 500 ezer forintos támogatást ígért nyár elejére az egészségügyi dolgozóknak, azonban erre reagálva a Magyar Orvosi Kamara a sajtóközleményében azt írta: „A magyar orvostársadalom bajára nem egy nagy fehér boríték a megoldás, hanem tisztes, stabil bérezés.”  Zambó Péter most azt emelte ki: külön öröm számára, hogy „a jó szándék kiegészül azzal, hogy az embereknek lehetősége nyílik megismerni a kiváló minőségű hazai vadételeket”
Szerző
Frissítve: 2020.05.07. 19:38