Úgy vélik, az ITM által közölt felvételi adatok azért is átláthatatlanok és megtévesztésre alkalmasak, mert szeptembertől már nem szakképző intézménytípus a szakgimnázium, az ide jelentkezőket mégis a szakképzési adatokhoz sorolták.
Az ITM múlt héten közölte: a középfokú oktatásban továbbtanulók mintegy kétharmada a szakképzést választotta, aminek népszerűsége így tovább nőtt: a tanulók 35,8 százaléka gimnáziumba, 42,1 százaléka technikumba, 20,3 százaléka szakképző iskolába, 1,4 százaléka pedig szakiskolába nyert felvételt. A szeptemberben induló technikumi képzést mintegy 34 ezer fiatal választotta.
A PSZ szerint viszont a gimnáziumi adatok sem egyértelműek: ha a 6 és 8 osztályos gimnáziumi adatokat hozzáadjuk a gimnáziumba felvettekéhez, valamint a szakgimnáziumba felvett létszámmal csökkentenénk a technikumba felvett létszámot, egészen más arányokat kapnánk.
Hasonlóképp vélekedett Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakképzési szakértője is. Rámutatott: a gimnazisták mintegy ötöde nem 9. osztályban lép be a középiskolába, mivel 6 vagy 8 osztályos gimnáziumban folytatják tanulmányaikat. Ez azt jelenti, hogy a 9. évfolyamos gimnazisták száma eleve mintegy 20-25 százalékkal magasabb, mint ahányan a felvételi eljárásban részt vesznek.
Juhász Ágnes szerint most is körülbelül 8 ezer gyereket vettek fel 6 vagy 8 évfolyamos gimnáziumba, tehát a gimnázium valamelyik osztályába felvettek száma mintegy 36,5 ezer, szemben a technikumba felvett 34 ezerrel.
A szakértő hangsúlyozta: a felvettek aránya ugyanakkor nem a népszerűséget tükrözi. – Mindig vannak olyanok, akik magasabb presztízsű iskolába jelentkeztek, de oda nem vették fel őket. Mivel nem ismerjük idén a jelentkezők arányát, nem lehet megítélni, hogy most is ez-e a helyzet – fogalmazott. Hozzátette, összességében nem a szakképzésben résztvevők aránya nőtt a gimnázium rovására, hanem a szakképzésen belül történt átrendeződés: tovább csökkent az érettségit nem adó szakképző iskolába felvettek aránya.
Idén jelentős változások lesznek a szakképzésben, amelyek egy része az intézmények népszerűsítését is szolgálja. A következő tanévtől például teljesítményük alapján többletjuttatást is kaphatnak a diákok új ösztöndíjak formájában, amit tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Az oktatók júliustól elveszítik közalkalmazotti státuszukat, ugyanakkor átlagosan 30 százalékos béremelést ígérnek nekik. Igaz, ennek fedezetét a költségvetésben továbbra sem látják a szakszervezetek.
