Ujhelyi: Földindulásszerű átalakulás várható az egészségügyi rendszerek működtetésében

Publikálás dátuma
2020.05.08. 12:43
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az eddig a tagállami kormányok kizárólagos felelősségébe tartozó egészségügy részben uniós hatáskörbe kerülhet – közölte az MSZP EP-képviselője.
Földindulásszerű átalakulás várható az egészségügyi rendszerek működtetésében, az eddig a tagállami kormányok kizárólagos felelősségébe tartozó egészségügy részben uniós hatáskörbe kerülhet – jelentette be Ujhelyi István szocialista EP-képviselő. Az MSZP politikusa közölte: átfogó politikai egység kovácsolódik az egészségügyi rendszerek megerősítésének javaslata mögött, elsőként az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója tűzte zászlajára az „Európai Egészségügyi Unió” megteremtését, benne pedig azoknak a minőségi minimum-standardoknak az előírását, amelyeket Ujhelyi javasolt korábban.
„Hosszú hónapok munkája, szakmai egyeztetései és politikai lobbi-tevékenysége érik most be, ami nemcsak Magyarországon, de az Európai Unió egészében is radikális változásokat hozhat. Minden európai polgárnak, így minden magyarnak ugyanolyan minőségi ellátás jár, ezt a következő időszak döntéshozatalai és átalakításai során érvényesítenünk kell”

– közölte.

Az MSZP EP-képviselője rámutatott, hogy hiába érkezett az elmúlt években több mint 700 milliárd forintnyi uniós forrás a magyar egészségügy fejlesztésre, „az Orbán-kormány kivéreztető politikája és az egészségügy negyedrangú területként való kezelése egyértelműen megroppantotta az ellátás minőségét és a betegbiztonságot”.
„Egy magyar ember ma három és félszer nagyobb eséllyel kap akár halálos kórházi fertőzést, mint egy Németországban élő európai polgár. Magyarországról az elmúlt tíz évben több mint 7000 orvos ment el, a rendszerből pedig most is hiányzik 25 ezer szakápoló. Az állami ráfordítás összege soha nem látott mélységben van, jóval az uniós átlag alatt. Ez tarthatatlan és tűrhetetlen állapot, ezen kell uniós szinten változtatni”

– fogalmazott Ujhelyi.

Hozzátette: az általa kezdeményezett „Európai Egészségügyi Minimum Szolgáltatás” egy olyan keretrendszer, amely a rákszűrés protokolljától a várólisták központosításán át a kórházi ellátás kötelező minimális színvonalának előírásáig olyan kötelezettségeket tartalmaz, amelyek elősegítik a betegbiztonságot és az európai szintű ellátás garantálását. Ujhelyi hangsúlyozta, hogy az általa javasolt keretrendszer a szociáldemokrata EP-frakció „Európai Egészségügyi Unió” elnevezésű, átfogó programjának egy fontos eleme, a teljes megvalósításig azonban még számos további egyeztetés és intézményi döntés szükséges.
Ujhelyi szerint a világjárvány megértette a politikai vezetőkkel, hogy az európai emberek érdekében mielőbb lépni kell és változtatni a betokosodott európai szabályokon. Az MSZP politikusa jelentősnek nevezte például azt az aláírásgyűjtést, amelyet egy olasz civilszervezet kezdeményezett az európai jogkörök felülvizsgálatát és az egészségügyi kompetenciák uniós megerősítését szorgalmazva. Ezt a kezdeményezést – amelyet elmondása szerint Ujhelyi is az elsők között támogatott – aláírásával segítette már többek között Romano Prodi és Enrico Letta korábbi olasz miniszterelnökök, José Luis Rodríguez Zapatero volt spanyol kormányfő, Enrique Barón Crespo, az Európai Parlament korábbi elnöke, de számos német, lengyel, görög vagy épp román ex-miniszter is. Az EP-képviselő hozzátette: a választók egyetértését mutatja az is, hogy az MSZP által az emberek védelmében indított petícióját – amelynek egyik első pontja épp az egészségügy rendbetétele – szintén máris több ezren írták alá.
Szerző

Egy nem, öt tartózkodás: a kormánypárti polgármesterek sem szavazták meg a Bahart-vagyon eladását

Publikálás dátuma
2020.05.08. 12:30

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A javaslat – melyet a koronavírus-járvány okozta veszteségekkel, illetve portfóliótisztítással indokolt a Bahart – végül 78 százalékos többséggel ment át, ám beszédes, hogy a tartózkodó települések közül csak Szántód és Balatonlelle nem kormánypárti vezetésű, sőt, a nemmel voksolók között is akad Fidesz-KDNP-s.
Tíz település – Alsóörs, Balatonakali, Balatongyörök, Balatonkenese, Balatonmáriafürdő, Balatonszemes, Balatonudvari, Csopak, Siófok, Szigliget – nemmel szavazott, hat – Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonlelle, Fonyód, Keszthely, Szántód – tartózkodott – ahogyan Balatonfüred is, ám technikai okokból nem vették figyelembe a voksát –, míg négy – Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Révfülöp, Tihany – nem szavazott a Balatoni Hajózási Zrt. szerdai online közgyűlésén a cég reorganizációs tervéről, derült ki a lapunk birtokába jutott adatokból. A tervezet a szerdai közgyűlés tíz napirendipontja egyikeként került a részvényes településvezetők elé, ám miután az állam tavaly augusztusban 6,6 milliárd forintos tőkeemeléssel minősített többségbe – cirka 75 százalékos részesedés – került a Bahartban, így az önkormányzatok voksa valójában nem számított a döntésnél. Ahogyan a tóparti településeket tömörítő Balatoni Szövetség, a Nők a Balatonért Egyesület és a 22 szervezetet tömörítő Balatoni Civilek Szövetsége tiltakozása sem: a Miniszterelnöki Kabinetiroda, azaz Rogán Antal felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség erőfölényét kihasználva egyedül döntött a tervezet elfogadásáról, s ez alapján eladják a hajózási társaság két, egyenként másfél hektáros, közvetlen vízparttal rendelkező kempingjét, szintén vízparti siófoki szállodáját, négy kikötőjét, három hajóját, illetve bérbe adja tizenegy, éves szinten közel egymilliárd forint bevételt hozó vitorláskikötőjét. Mindezt – ahogyan ezt lapunk már megírta – alig több mint nyolc hónappal azután, hogy Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója a Népszavának azt állította, az állam nem azért emelt tőkét, hogy aztán értékesítse a cég egyes vagyonelemeit. A javaslat – melyet a koronavírus-járvány okozta veszteségekkel, illetve portfóliótisztítással indokolt a Bahart – végül 78 százalékos többséggel ment át, ám beszédes, hogy a tartózkodó települések közül csak Szántód és Balatonlelle nem kormánypárti vezetésű, sőt, a nemmel voksolók között is akad Fidesz-KDNP-s: a balatonszemesi faluvezető öt javaslatot is elutasított. Nyolc polgármestertársával együtt például a cég idei üzleti tervére is nemmel voksolt, ami érthető, hiszen az a reorganizációs terv alapján készült. Kollár József vezérigazgató határozott idejű megbízatásának határozatlanra cserélését négy településvezető nem támogatta – forrásaink szerint a kontraktus megváltoztatásával könnyebb lesz eltávolítani a jelenlegi cégvezetőt –, míg a társaság vezetőjének idei prémiumfeladataira nyolcan szavaztak nemmel. A reorganizációs terv elfogadása nemcsak a Bahart-vagyon egy részének értékesítését jelenti, hanem több mint hatvan fős leépítést is. A cég elvileg a közeli jövőben kiírja a pályázatokat az el-, illetve bérbeadásra szánt ingatlanokra, a vitorláskikötőket például jövő év elejétől már bérlőkkel üzemeltetnék. Kérdés, kik pályáznak majd a komoly bevételt hozó jachtkikötőkre, mint ahogyan bizonyosan lesz érdeklődő a két, összesen több mint háromhektáros, közvetlen vízparti kempingre is. Utóbbiakkal kapcsolatban lapunk korábbi megkeresésére a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontourist kijelentette: nem zárkóznak el portfóliójuk bővítésétől.
Szerző
Frissítve: 2020.05.08. 12:55

Gulyás és a kormányszóvivő eltérő tájékoztatását magyarázza Orbán Balázs

Publikálás dátuma
2020.05.08. 11:26
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón
Fotó: Illyés Tibor / MTI
Szerinte a kormányrendelet értelmezéséből adódik az anomália.
A kormányrendelet értelmezéséből adódik az az anomália, ami Szentkirályi Alexandra tájékoztatása között – miszerint a budapestiek nem mehetnek vidékre – és Gulyás Gergely tegnapi szavai – miszerint a vidéken ingatlannal rendelkező budapestiek mehetnek vidékre – között adódott – ezt mondta az ATV Start című műsorában a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Orbán Balázs tájékoztatása szerint a kérdéssel a szerdai kormányülésen foglalkoztak, nyilvánvalóvá vált, hogy ebben nem létezik ilyen korlátozás, az van érvényben, amit Gulyás Gergely mondott. ​ A miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a politikai államtitkárok fizetését egy tavalyi törvénymódosítás miatt kellett igazítani a közigazgatási államtitkárokéhoz, ezért kaptak ők 35 százalékos fizetésemelést. A koronavírus idejéhez egy semmilyen módon nem kötődik – tette hozzá Orbán Balázs. Bár a reálbérek csak 10 százalék körül emelkednek éves szinten, de az államtitkárok bére már évek óta nem emelkedett, ezt korrigálták egy egyszeri emeléssel – mondta az államtitkár. A gazdaság teljesítményéről szólva Orbán Balázs azt is mondta: többféle módszertannal számolják a koronavírus miatt várható munkanélküliségi számokat. Az állam által támogatott álláskeresési időszak ellenzék által szorgalmazott meghosszabbításával kapcsolatban azt mondta: nem a segélyezési időszakot szeretnék nyújtani, hanem azt szeretnék, hogy 3 hónap alatt mindenki találjon munkát, vagy az államtól kaphasson. Szerinte reális a 3 százalékos gazdasági visszaesésről szóló számítás, jelenleg azonban a gazdaság nem áll rosszul, ez biztató a jövőre nézve is. 
Szerző