Előfizetés

Okosnak maradni eszközök nélkül

F. Szabó Kata
Publikálás dátuma
2020.05.10. 13:56

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A hátrányos helyzetű tanulók harmada nem tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba, összességében minden ötödik tanulóhoz nem jut el az online távoktatás – ilyen döbbenetes eredményekre jutottak egymástól független kutatások, amelyek az elmúlt másfél-két hónap tanulságait próbálják levonni. Bár a teljesen előkészítetlen átállás valós következményeit csak az elkövetkező tanévben lehet majd tisztán látni, a most bajban lévő gyerekek a tanáraik mellett leginkább a civilek segítségében bízhatnak.
„A kis borsodi falvak pedagógusai arról számolnak be, hogy akár a gyerekek több mint a felét is elvesztették. A roma gyerekek körülbelül 65 százaléka tud csak részt venni a digitális oktatásban, vagyis harmaduk gyakorlatilag eltűnt a tanárok szeme elől. De ez is csak egy átlag, látszik, hogy nagy a szórás” – ismerteti Kende Ágnes szociológus annak a kutatásnak a legijesztőbb megállapításait, amely a Rosa Parks Alapítvány, a Motiváció Egyesület és a Partners Hungary együttműködésében készült. „Az összes válaszból az derült ki, hogy a gyerekek körülbelül háromnegyede be tudott kapcsolódni az oktatásba. Ez az arány a tanárok becslése szerint magasabb, 85 százalék körül van azokban az iskolákban, ahol a roma tanulók aránya 20 százalék alatt van” – érzékelteti a különbségeket a kutatás vezetője. A három egyesület együtt dolgozik egy programon, amelynek célja a roma gyerekek deszegregációjának segítése, ám az ő terveiket is keresztülhúzta a pandémia és a digitális oktatás bevezetése. Ennek ellenére gyorsan reagáltak, és kérdőívet állítottak össze a pedagógusok számára, hogy kiderítsék: vajon hogyan tudtak átállni az új rendszerre a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, akik „békeidőben” is sok mindenben hiányt szenvednek? A kutatásuk még nem fejeződött be, tanodákat, roma szervezeteket és családokat is megkeresnek kérdőívekkel, hogy minél részletesebb képet kapjanak a helyzetről. A 425 pedagógus által kitöltött online kérdőívek így is sokat elárulnak a helyzetről, bár mint azt Kende Ágnes hangsúlyozza, a kutatás nem reprezentatív, nem is ez az elsődleges célja, ők fő tevékenységükből adódóan kifejezetten a HHH-s, szegénységben élő, sokszor elkülönítve oktatott roma gyerekekre fókuszálnak. Ennek ellenére az online kérdőívet körülbelül fele részben olyan pedagógusok töltötték ki, akik nem szegregált iskolákban tanítanak. De nem jutott megnyugtatóbb következtetésekre Hermann Zoltán, az oktatás-gazdaságtan kutatója sem, aki a minden évben több évfolyam összes tanulójával elvégzett országos kompetenciamérés adatai alapján úgy számol: minden ötödik tanuló marad most ki az oktatásból.  A pedagógusok elsősorban az inf­rastrukturális és egzisztenciális okokat jelölték meg a gyerekek elmaradása mögött, vagyis vagy az eszköz hiányzik ahhoz, hogy részt vehessenek az online oktatásban, vagy a nagyobbak kénytelenek munkába állni, hogy segítsék a családjukat ebben a válságos helyzetben. „Elsősorban a lakhatási szegénység, az internet-hozzáférés és az eszközök hiánya miatt tűnnek el a gyerekek a digitális oktatásból. A pedagógusok többféleképpen próbálják kiküszöbölni ezeket a hiányokat. A kis falvakban, ahol nagyon magas a romák aránya, 70 százalék inkább papíron próbálja eljuttatni a tanulnivalót a diákoknak. Jellemzően, amikor a rászoruló gyerekek bemennek az iskolába az ebédjükért, akkor kapják meg ezeket az anyagokat is. Az is kiderült, hogy az e-mailezés nagyon kevéssé működik a roma szülőkkel, az online kapcsolattartás leghatékonyabb módja a Facebook Messenger üzenője vagy a telefon” – mondja a szociológus. Ebből akár úgy is tűnhetne, hogy a kistelepüléseken, kisebb közösségekben az iskola könnyebben utána tud nyúlni az elkallódó gyerekeknek, mivel nagyobb az esély a személyes találkozásra. Kende Ágnes szerint ugyanakkor ez a romantikus kép ma már aligha tud megvalósulni a legtöbb magyar faluban, a tapasztalatok szerint ugyanis a pedagógusok nagy része már nem ott él, ahol a hátrányos helyzetű családok, a személyes kapcsolat ritka.

Nem megy egyedül

Kende Ágnes úgy gondolja, pozitív eredmény, hogy a sok roma gyereket tanító pedagógusok több mint 60 százaléka kapott eszközt az iskolától ahhoz, hogy ennek az új helyzetnek meg tudjon felelni, emellett több mint felük részt vett korábban olyan digitális képzésben, amit most hasznosítani tud. Mindemellett az is igaz, hogy segítséget leginkább a saját kollégáiktól, igazgatóiktól várhatnak, többségük úgy érzi, magukra lettek hagyva ezzel a helyzettel, ami átmenet nélkül szakadt rájuk. Márpedig most kulcskérdés, hogy a tanárok hogyan kezelik a helyzetet, a gyerekek egy részének komoly kihívást jelent a feladatok önálló megoldása, sőt értelmezése is. Az utóbbi két PISA-jelentésből is kiderült, hogy a magyar gyerekek mintegy negyede gyakorlatilag funkcionális analfabéta. Nem csoda, ha nehezen boldogulnak a feladatokkal. „Most érzik csak igazán a pedagógusok, hogy mennyire fontos a személyes jelenlétük, segítségük a gyerekeknek” – teszi hozzá Kende Ágnes. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatásában és szocializáció­jában sokat segítenek a civilek által működtetett tanodák, de most ezek a kezdeményezések is küzdenek a helyzettel. A Pátkai Tanoda 6 éve működik, normál időszakban főleg szociális és készségfejlesztéssel foglalkoznak, játékokkal, drámapedagógiával fejlesztik a gyerekek szóbeli és matematikai képességeit is, nem elsősorban az iskolai tananyaggal foglalkoznak. Elsődleges céljuk, hogy a hozzájuk tanítás után, délutánonként járó gyerekek megtalálják a helyüket a társadalomban, ahol boldogulni tudnak. „Van, ahol a családban egy okostelefon van, azon tudják megnézni, hogy milyen feladatokat kaptak. De előfordul, hogy egy sincs, vagy hol működik, hol nem, így inkább papíron kapja a feladatokat a gyerek. A hátránya, hogy azért el kell menni személyesen. A kezdetektől kértük az iskolát, hogy szóljanak, ha a tanodásainkkal valami gond van, nem küldik a feladatokat, de sajnos többször rá kellett kérdezni, mert nem működött 100 százalékban az oda-vissza kommunikáció” – meséli Hud Janka, a Pátkai Tanoda vezetője, aki szerint a gyerekeknek nagyon új ez a szituáció, és ezekben a családokban általában a szülők sem tudnak segíteni a tanulásban. Bár május 4. óta ügyelet van az iskolában, amit nagyrészt a hátrányos helyzetű diákok vesznek igénybe, van szülő, aki félti a gyere­keit a vírus miatt, így sokan továbbra is kimaradnak, eszközhiánnyal küzdve, otthonról tanulnak. Jankáék most leginkább kézműves videókat, angolos feladatokat küldenek a gyerekeknek, de egyre nehezebb őket motiválni. Bár eleinte egészen aktívak voltak, mostanra csökkent a lelkesedés, noszogatni kell őket, a személyes kapcsolat hiánya egyre nagyobb gondot okoz.

Már az étel a fő gond

Megerősíti ezt Steigler Anett, a szegedi Motiváció Tanoda vezetője is. „Nagyon nehéz, mert most maguknak kellene valamiféle fegyelmet erőltetni magukra, miközben a tanulási motivációjuk egyébként sem túl erős” – mondja. Ők elég gyorsan át tudtak állni a digitális működésre, egy hét alatt felmérték, mely családoknak lenne szükségük valamilyen okoseszközre, és az egyesület kevésbé használt tabletjeit, laptopjait osztották ki nekik, emellett több gyűjtőkampányba is bekapcsolódtak. Most hetente két alkalommal minden gyereknek tartanak valamilyen játékos készségfejlesztő foglalkozást, és segítenek az iskolai feladatokban. A fő cél viszont csak az lehet, hogy ne veszítsék szem elől a gyerekeket, megmaradjon velük a kapcsolat. „Így is van néhány olyan család, akiket elveszítettünk szem elől. Nem is feltétlenül azért, mert nem állnak rendelkezésre a megfelelő eszközök, hanem azért, mert nem tudják megfelelően használni. Legalább telefonon próbáljuk velük is tartani a kapcsolatot” – mondja Steigler Anett, aki úgy látja, a válság következményei egyre erősebben jelennek meg a rászorulóknál, az oktatás megoldása lassan hátrébb szorul a problémák sorában. Mostanra az élelmiszerekben szenvedik a legnagyobb hiányt. „Kaptunk egy egészen nagy adományösszeget egy támogatónktól, amit élelmiszercsomagokra költöttünk, és a héten ki is szállítottuk őket. Vannak olyan családjaink, ahol már csak a családi pótlékkal tudnak gazdálkodni” – jelzi Steigler Anett, hogy a mélyszegénységben élők már most nagy bajban vannak, mivel semmilyen tartalékkal nem rendelkeztek.  

Szembesülés szeptemberben

Az iskolák vélhetően a normális oktatás helyreállása után fognak igazán szembesülni a járványos időszak következményeivel. „Súlyos félelmem, hogy mi lesz szeptembertől, ha elindul a tanév, amit ezek a gyerekek elképesztő, a korábbinál is nagyobb lemaradással fognak kezdeni. Ha ezt a pedagógusok nem tudják valahogy rugalmasan kezelni, a kiesett hónapokat pótolni, a mostani időszak következményei jövő ilyenkor mutatkozhatnak meg” – vetíti előre Kende Ágnes. A szociológus szerint biztató, hogy a kutatásuk eredménye szerint a tanárok többsége empatikusan, megengedőbben áll a diákokhoz ebben a helyzetben, és nem tervezi, hogy buktatni fog, vagy ugyanolyan módon értékeli a diákok teljesítményét, mint a többi tanévben. De az biztos, hogy a most összeszedett hátrányok nem tűnnek el. „Ezeknek a gyerekeknek az esetében nagyon sok az a legalább fél év, ami most kiesik a szocializációjukból. Most elég könnyű megúszni a tanulást is, minimális feladatot kell visszaküldeni, viszont szeptemberben több hónapos hátrányokat kell majd ledolgozni, hatalmas különbségek lesznek osztályon belül” – érzékelteti Hud Janka, milyen kihívásokkal kell majd szembenézniük a pedagógusoknak a következő tanév elején.

A civilek kapcsoltak

Bár Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára április közepén meglehetősen optimistán nyilatkozott a magyar gyerekek digitális ellátottságáról, a terepen dolgozók jelentős eszközhiányról számolnak be a hátrányos helyzetű családok esetében. Az államtitkár a Magyar Nemzetnek nyilatkozva arról beszélt: ahol nincsen semmilyen digitális eszköz, ott a tankerület megoldja, hogy kölcsön tudjon adni tabletet vagy laptopot a családoknak, erre a célra a fenntartók már beszereztek új eszközöket. A cikk szerint a Klebelsberg Központ birtokában jelenleg 294 ezer laptop, PC, tablet, PDA és okostelefon van. Ennek ellenére majd két hónappal a digitális oktatás bevezetése után még mindig vannak gyerekek, akikhez papíron vagy sehogy nem jut el az iskolai anyag. Segítésükre több civil gyűjtés is indult, az egyik ilyen az Ablak a padra kampány, amely a Láncreakció projektcsapat, a főváros VIII. kerületében működő Láthatatlan Tanoda és az aHang kampányplatform együttműködésében valósul meg. „Eredetileg is az oktatás területén végzünk közösségszervezést, és amikor a kialakult járványhelyzetben több helyről azt a visszajelzést kaptuk, hogy eszközök hiányában a gyerekek egy része nem tud csatlakozni a digitális oktatáshoz, úgy éreztük, lépnünk kell, és áthangoltuk a tevékenységünket. Megkérdeztük az igényekről a látóterünkben lévő tanodákat és közösségszervezőket, akik körülbelül 600 családdal vannak kapcsolatban. Huszonhárom településről kaptunk visszajelzést az ország minden részéből, és a legtöbb helyen problémát okozott a digitális átállás, úgy számoltunk, hogy 320 tabletre vagy laptopra lenne szükségünk ahhoz, hogy segíteni tudjunk” – meséli Szarka Alexanda, a kampány szakmai koordinátora. Az Ablak a padra eredeti koncepció­ja szerint cégeket, internetszolgáltatókat keresett meg, hogy segítsenek a rászoruló gyerekeken a szolidaritás jegyében, ezekből a forrásokból viszont sokkal kevesebb adományhoz jutottak, mint arra számítottak. Hamar kiderült ugyanis, hogy az otthoni munkavégzés a cégeket is új helyzet elé állította, a nem használt okoseszközök a munkatársak lakásaiban landoltak. „Most elsősorban a magánadományokra, azon belül is a pénzügyi segítségre fókuszálunk, körülbelül 15 millió forintot szeretnénk eszközbeszerzésre fordítani. Már látjuk, egyszerűbb, ha mi vásároljuk meg ezeket az eszközöket nagykereskedelmi forgalmazóktól, mert sok adománygép rossz állapotú, és az önkéntes informatikusainknak rengeteg energiát kell befektetniük, hogy használhatóvá tegyük őket” – mesél a tapasztalatokról Szarka Alexandra. Ezen a héten már meg is történt az első adományok átadása, de még mindig gyűjtik a gépeket és a pénzt, hogy mindenkinek segíthessenek. Alexandráék próbálnak a gépek mellé headseteket is biztosítani, mert az érintett családok kis, zsúfolt lakásokban élnek, ahol nagyon nehéz koncentrálni, a körülmények nem kedveznek a tanulásnak. Emellett elsősorban tabletekre és laptopokra van szükség, mert egy asztali számítógépnek hely kell, ami sokszor szintén nem adott. A program különlegessége, hogy az adományok használatában, beüzemelésében önkéntes mentorok segítenek a családoknak onnantól, hogy hogyan kell bekapcsolni egy gépet, odáig, hogy hogyan kell e-mail fiókot nyitni. „Ez egy hosszú távú befektetés, ezek a gépek a vírushelyzet után is a gyerekeknél maradnak és segítik őket a tanulásban” – teszi hozzá Alexandra.

Okosságok kórság idején

Balassa Tamás
Publikálás dátuma
2020.05.10. 12:51
Lélegeztőgép-gyártás a spanyolországi SEAT autógyár egyik gyártósorán.
Fotó: PAU BARRENA / AFP
Eddig jószerével csak a háborúk tudták előidézni a történelemben, hogy a tudósok félretegyenek minden mást, és csak egyetlen feladatra koncentráljanak. Az autógyártósorokon most nem fegyverek, hanem lélegeztetőgépek készülnek. A járvány átsorolta a preferenciákat, a tőzsde a magas fokozatba kapcsolt vakcinafejlesztésekre figyel, hatalmas pénzforrások támogatják a megváltozott társadalmi kapcsolatok új megoldásait.
A társadalomban két tévhit él a tudományról. Az egyik szerint a tudomány az emberiség minden problémájára képes választ adni, a másik szerint mindazokért a súlyos gondokért felelős, amelyeket az emberiség felelőtlensége okozott saját magának. Bencze Gyula fizikus, egyetemi tanár gondolata különösen aktuális mostanában, amikor a tudománytól várjuk, hogy visszakaphassuk az életünket. Robert Kargon tudománytörténész a folytatásról úgy érvelt az NBC-nek nemrégiben, hogy az ilyen vészhelyzetek alapvetően felgyorsítják a társadalomban már létező tendenciákat, tovább erősítik azokat, és bizonyos dolgokat gyökeresen megváltoztatnak. A digitális kommunikáció feltétlenül ezek között a gyorsan változó területek között van. Az egészségipar is soha nem látott lehetőséget kapott az elmúlt hetekben. Az ok nem a befektetők nagyvonalúsága, inkább az életük féltése. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos adatbázisa szerint májusig több mint 180 gyógyszer vizsgálatát és 101 különböző vakcina fejlesztését jelentették be. Számos cég állt át piacképes gyógyszeripari tevékenységre, így a világszerte mintegy száz telephelyét leállító Bosch is: az újonnan kifejlesztett Covid–19 gyorsteszttel és Vivalytic elemzőkészülékkel szeretnének részt venni a járvány elleni védekezésben. A világjárvány hatásainak enyhítését pályázati forrásokkal segítik a kormányok és a kormányközi szervezetek: a társadalmi érintkezés szabályainak megváltozása számos területen sürgeti a megoldásokat.

Vége a sorállásnak

Az üzletek újranyitása már az első napon hosszú sorokat eredményezett a svéd bútoráruháznál. Ez a várakozás a járvány előtt még csak kényelmetlen és időrabló volt, manapság már közvetlenül is káros lehet az egészségre. A magyar Linistry virtuális sorbanállás-szolgáltatás fejlesztői négy éve határozták el, hogy az okos­eszközök korában elvárható megoldást keresnek a problémára. Több ezer órányi kutatás-fejlesztést követően készült el a platform. „Éppen az unióhoz pályáztunk a folytatásra, amikor az Európai Bizottság és az Európai Innovációs Tanács (EIT) meghirdette az #EUvsVirus hacka­thont. A járvány adott lökést a fejlesztésnek” – mondja Kövesdán Gyula, a Linistry vezérigazgatója. A kreatív online versenyre a koronavírus-járvány társadalmi hatásainak a kezelésére alkalmas innovációkat vártak. Az üzleti tevékenységek folyamatosságának biztosítását segítő megoldások kategóriáját a magyar fejlesztők nyerték meg. Megoldásuk az online sorban­állás támogatásával és az üzletekben tartózkodó vásárlók számának nyomon követésével segíti a távolságtartási szabályok betartását. A felhasználóknak csak egy okos­eszközre van szükségük, app­li­káció­ra nincs, mert a Linistry a weben működik. A kereskedelmi egységnek egy weboldalt kell csupán megnyitnia, ettől kezdve a felhasználó az egyéni beállítást követően távolról be tud állni a sorba. A Linistryt meghívták az EIT május végi Matchathonjára, ahol mentorok kötik össze a fejlesztőket a befektetőkkel és a piaci felhasználókkal. Ez a Linistry számára is fontos, hiszen az alkalmazásuk akkor lesz sikeres, ha minél több kereskedelmi egység használja őket. „Azt tűztük ki célul, hogy egy éven belül 50 millió emberi kontaktuscsökkenéssel támogatjuk a járvány elleni küzdelmet” – mondja Kövesdán Gyula. A vezérigazgató hozzáteszi: ezekben a napokban legalább tíz helyen teszik ingyenesen elérhetővé a virtuális sorbanállás-szolgáltatásukat. Folyamatosan tárgyalnak országos hálózattal rendelkező nagyfelhasználókkal, így rövidesen áruházakban, fagylaltozókban, pénzváltókban állhatunk be a sorba otthonról, és csak akkor kell fizikai valónkban is megérkezni, amikor tényleg bemehetünk a dolgunkat intézni. 
Vásárlók várakoznak az újranyitott IKEA áruháznál Budapesten
Fotó: Erdős Dénes / Népszava

Életrevaló ötletelés

A páneurópai hackathonon nagy magyar siker született: a megméretésre nevezett 2160 projekt hat kategóriája közül kettőt nyert meg hazai pályázó. A Linistry mellett az egyetemistákból álló Team Discover is kiemelt kategóriát nyert: 3D-nyomtatással készült, szenzorokkal ellátott szemüveggel neveztek, amely az egészségügyi dolgozók munkáját segítheti. Az Óbudai Egyetem lélegeztetőgépet fejlesztő kutatócsoportja egy részkihívásban ért el első helyezést. A MassVentil Project tábori körülmények közt is működő, egyszerre több ember lélegeztetését megoldó berendezést hozott létre. Az egészségipari innovációk nemcsak a fenti pályázaton kaptak kiemelt szerepet. A világjárványra adott válaszként a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) is rendkívüli pályázati felhívást tett közzé már a múlt hónapban egészségügyi és távorvoslási, gyógyászati, oktatási, e-tanulási/távoktatási fejlesztések támogatására. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és az Innovációs és Technológiai Minisztérium Covidea című pályázatára csütörtökig lehetett jelentkezni. Ennek az az érdekessége, hogy egyszerre ötlet- és startupverseny, tehát magánszemélyek és vállalkozások is pályázhattak. A cél a járványügyi, egészségügyi és társadalmi helyzetben felmerülő új kihívások enyhítése. A megoldásokat civil felismerésből is sokan keresik. Varga Krisz­tián­ informatikus egy olyan egyszerű applikációt alkotott, amelynek segítségével a digitális eszközökön „csempéken lehet látni” a hivatalos koronavirus.gov.hu adatokat. „Azt gondoltam, miért ne tegyem mindenki számára elérhetővé ezeket – indokolt a fejlesztő. Az alkalmazást feltettem a hivatalos Microsoft áruházba, mert ezt láttam a terjesztés legegyszerűbb és legmegbízhatóbb módjának. Gondolkodom statisztikai adatok és grafikonok megjelenítésén is, a világ és más országok adatait is közzétéve, esetleg érzékeltetve, milyen veszélyes dolog az exponenciális görbe, ha nem vigyázunk.” Varga azt is vizsgálja, hogy egyéb fertőzéssel összefüggő megelőzési tippeket is megjelenítsen a program a felületén, de ezt elvetette, mert nem látta a program feladatának, se felelősségének az ilyen jellegű tájékoztatást. Egy egyszerű, statisztikát, hivatalos tényeket követő és adatmegjelenítő applikációt akart csak létrehozni. 

„Parkolás” app-pal

A koronavírus-járvány tetőzése utánra készül a Fővárosi Önkormányzat is egy alkalmazással, írta a közösségi portálon nemrég Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes. Az applikációval arra az égető fővárosi problémára keresnek megoldást, hogy a zöldterületeken ne alakuljon ki tömeg. Ezért egy olyan okosmegoldáson dolgoznak, amely lehetővé teszi a Budapesten zöldterületet keresők számára, hogy idősávot foglaljanak. Véleménye sze­­rint a parkok újranyitására csak szemléletváltás után lesz lehetőség. „Ne úgy fogjuk fel, hogy egy park vagy egy zöldterület vagy nyitva van, vagy zárva, hanem úgy, hogy egy-egy zöldterület bizonyos számú látogató számára nyitva áll” – írta a főpolgármester-helyettes. Az új alkal­ma­zással a tervek szerint indulás előtt, a napja tervezésekor mindenki lát­hatná, hogy hova érdemes és hova nem menni a többiek szándékai alapján.

Járvány: ötödével több a szabadalom

Mintegy 20 százalékkal nőtt a szabadalmi bejelentések száma az első negyedéves adatok alapján a tavalyi év hasonló időszakához képest, tájékoztatott a Népszava kérdésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). A megnövekedett bejelentési szám nagyjából kétharmada köthető a járványhoz. A pontos részletekről a nemzetközi jogszabályok kötöttségei miatt nem tájékoztathattak, hiszen a bejelentést követő időszakban garantálniuk kell, hogy a szabadalmaztatás tárgyáról nem kerül ki információ a hivataltól. Ebben az időszakban a bejelentőnek lehetősége van felmérni a hazai és külföldi piacot, előkészülni a gyártásra, illetve értékesítésre úgy, hogy a versenytársak számára ne legyen megismerhető a találmány, továbbá el tudja indítani a külföldi szabadalmazást is.

Heti abszurd: Budapestiek akartak bejutni Magyarországra!

Föld S. Péter
Publikálás dátuma
2020.05.10. 07:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Sajtótájékoztatón mutatták be azt a Budapestről induló 134 alagutat, melyek túlsó vége valamelyik magyarországi üdülőhelyen, jellemzően Siófokon vagy a Balaton északi partján található. Mint az illetékesek elmondták, véletlenül fedezték fel ezeket az alagutakat, bár már régóta sejtették, hogy számos budapesti illegális módon kíván bejutni Magyarország területére. A nyilatkozó, akinek a nevét tíz évre titkosították, azt is elmondta, hogy néhány vidékre igyekvő budapestit elfogtak és meghallgatásuk haladéktalanul megkezdődött. A vallomásaikból kiderült, hogy a legtöbben a kellemesebb körülmények – vízpart, levegő stb. – miatt vágtak neki a kockázatos és fárasztó útnak, és azért vállalták a veszélyt, valamint az ezzel járó nem kis anyagi kockázatot, hogy otthagyhassák szülőföldjüket, Budapestet. Vannak közöttük olyanok is, akiket korábban megvásárolt építményeik – ahogy ők mondták: ingatlanjaik – vártak, mások úgy tervezték, hogy hotelekben, kempingekben, vagy rokonoknál, ismerősöknél húzzák meg magukat. Hogy miként tudták ezeket a hosszú alagutakat észrevétlenül kivitelezni, az egyelőre még az illetékesek számára is talány. Gyaníthatóan segítőik lehettek, olyan nem budapestiek, akik Soros György kottájából játszanak, és fizetett zsoldosként idegen érdekeket képviselnek. Ezek az alagutak egyébként többnyire Budapest határából indulnak, a legtöbbet az M7-es be-, illetve kivezető szakaszán találták, de volt olyan is, amelyik északkeleti irányba, a Mátra hegység felé vezetett és valamelyik hegyvidéki település kocsmájának udvarán volt a végállomása. A sajtótájékoztatón azt is elmondták, hogy a jó idő beköszöntével várhatóan élénkülni fog a Magyarországra bejutni szándékozó budapestiek száma. Már most is érzékelhető, hogy a főváros belső kerületeiben készülnek valamire, így például Terézvárosban és Erzsébetvárosban több alkalommal is különös viselkedéseket, gyanús magatartásokat, valamint mozgásokat is észleltek. Vannak, akik hamis lakcímkártyákkal segítik a tulajdonaikat illegálisan megközelíteni akaró budapestieket. Az illegálisan Magyarországra lépő budapestiek felderítését nagyban nehezíti, hogy amennyiben sikerül átjutniuk a főváros határán, onnantól már szinte lehetetlen megkülönböztetni őket a nem budapesti, ennél fogva Magyarország területén legálisan tartózkodó magyar lakosságtól. Ránézésre ugyanis teljesen ugyanolyanok, mint a nem budapestiek, minden fővárosi kiválóan beszél magyarul, sőt vannak, akik megtévesztésül még a vidéken élő magyaroknál is jobban elsajátították anyanyelvüket. Az illetékesek kérik az illegálisan vidéken tartózkodó budapestiekkel találkozó helyi lakosságot, hogy ne próbálják feltartóztatni őket. Látszólag ugyan nem agresszívek, de láttunk mi már karón varjút, vagyis, minden megtörténhet, és azt is tudjuk, hogyha a színpadra bevisznek egy pisztolyt, az előbb vagy utóbb biztosan elsül. Arról még nincs döntés, hogy épül-e kerítés Budapest köré, mert bár lenne rá igény, a jelenlegi gazdasági helyzetben ez túlságosan nagy áldozatot követelne meg a lakosságtól. A rendőri ellenőrzés mindenképpen fokozódik, bár tranzitzónák kialakításában nem gondolkodik a határrendészet. Abban viszont minden honfitársunk biztos lehet, hogy nem leszünk gyarmat, senkit nem hagyunk az út szélén, és egyetlen magyar sincs egyedül. Mindez magyarra fordítva azt jelenti, hogy nem engedünk sem a külföldről, sem a belföldről ránk nehezedő nyomásnak. Csapataink harcban állnak, ma is hatvannégymillió maszk érkezett az országba, innen üzenjük mindenkinek, hogy megvédjük Magyarországot.