Oldás vagy kötés: forgatókönyvek a folytatásra

Sikerült a SARS–CoV-2 „terjedési sebességét” lelassítani, vagyis a vírus reprodukciós rátáját 1 alá szorítani számos európai országban. Ha a szám ez alatt van, a terjedés üteme csökken, ha fölötte, akkor nő. Magyarországon 0,85 ez a bűvös érték, vagyis egy fertőzött ennyi embernek adhatja tovább a betegséget. A folytatásról több forgatókönyv készült.

Mára kiderült, hogy bezárkózással ugyan „kiéheztethető” a vírus, de nem fog eltűnni, és egyre valószínűbb, hogy szezonális járványt okozva rendre felüti a fejét. Az is világos lett, hogy a járvány másodlagos hatásai nagyobb válságot (és akár több ember halálát) okozhatják, mint maga a ragály. A véleményeket illetően két szélső érték között mozognak az attitűdök: vannak a járvány hatását eltúlzók és lenézők is. Mivel bárkinek igaza lehet, mindkét nézet vírusként terjed. Miközben több dolog nem derült ki még: nincs bizonyíték az immunitásra, vagyis a fertőzésen átesettek ellenálló képességére, és tulajdonképpen a betegség lefolyását is csak kutatják a tudósok. A világ mindenesetre megelégelte a négy fal társaságát, mindinkább nyitást akar. A hazai turizmus jó szezonra számít, a kormány mindenkinek munkát ígér, az emberek folytatnák a régi életüket. De ez aligha lesz így. Valószínűbb a csiki-csuki, a húzd meg, ereszd meg taktikája.

A korlátozások minden embert megviselnek, a távolságtartás, elszigeteltség és az emiatt kialakuló szorongás komoly mentális terhet jelent. Ezért ahogy telnek a hetek, egyre többen gondolják úgy, hogy inkább nem tartják be a szabályokat, és ha megfertőződnek, akkor legalább „túlesnek” a betegségen, és mehet az élet tovább. Arról kevesen tudnak, hogy ha valaki megfertőződik a vírussal, majd felgyógyul, az nem minden esetben jelenthet védelmet.

A Covid-19 kapcsán többször is beszámoltak már a járványügyi hatóságok olyan esetekről, mikor valaki a betegség utáni negatív tesztet követően újra fertőzötté vált. Nem volt arra utaló jel, hogy ezek a betegek fertőzőek lennének, és egy részük enyhe tüneteket mutatott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is próbálta kideríteni, hogy mi lehet a jelenség oka. A dél-koreai közegészségügyi és járványügyi központ a napokban adott megnyugtatónak tűnő választ a kérdésre. Azt közölték ugyanis, hogy bár 277 olyan páciens volt az országban, aki korábban koronavírusos volt, és a tesztje a felépülés után az újabb szűrésnél ismét pozitív eredményt mutatott. Élő vírus azonban a dél-koreai kutatók szerint már nincs ezeknek az embereknek a szervezetében. Ezzel cáfolták azt a korábban felmerült állítást, hogy a vírus újra aktívvá válhat, és fertőző lehet a meggyógyult szervezetben. A friss eredmények szerint az újabb teszt csak vírusmaradványokat mutat ki. A WHO egyébként korábban úgy nyilatkozott a kérdésről: mivel a Covid-19 egy új betegség, ezért több epidemiológiai adatra van szükség ahhoz, hogy következtetéseket lehessen levonni a vírusról. A vírus újrafertőző-képessége egyébként azért is kulcskérdés, mert a vakcinák működésének a lényege éppen az, hogy az oltóanyag megismerteti a szervezetet a kórokozóval, ezért ha az immunrendszer találkozik vele, akkor az időközben megjelent antitestekkel már védekezni tudunk ellene. Így vagy nem fertőződünk meg, vagy ha mégis, akkor is sokkal enyhébb tünetek jelentkeznek.

„Egy aránylag ismeretlen vírusról beszélünk, éppen ezért egyelőre rettentő nehéz eldönteni, hogy mi az igaz. Az újrafertőződés és a betegség kiújulása még nem tisztázott fogalmak. Nagyon ritka egy vírusinfekciónál, hogy ilyen hamar újra lehet fertőződni, ez szinte ismeretlen jelenség. Az biztos, hogy nagyobb számok alapján lehet következtetéseket levonni” – mondja Ócsai Lajos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) járványügyi főosztályának korábbi vezetője.

A majdani vakcina tehát továbbra is a legjobb esély lehet a vírus elleni jövőbeli védekezésnek, de elkészültére akár hónapokat is várni kell, és a gyártás is igen lassú folyamat lesz, hiszen tömegeknek van szüksége az oltóanyagra. Éppen ezért, a terjedés visszaszorítása érdekében akármennyire is nehéz, fontos a felesleges szociális érintkezések kerülése, a fegyelmezett távolságtartás az emberek között a boltban, tömegközlekedésen, ahogy a maszk viselése is.

Olasz módra

A pandémia miatti szigorítások és azok lazítása mellett is szólhatnak érvek, utóbbira főleg a gazdasági összeomlás elkerülése és az emberek mentális egészségének megőrzése miatt van óriási társadalmi igény. Olaszországban például, ahol több mint 201 ezer megbetegedést regisztráltak és a halottak száma meghaladta a 27 ezret, lassan mégis enyhítenek az eddigi tilalmakon. Május 4-től továbbra is csak indokolt esetben lehet elhagyni a lakókörzetet, de engedélyezett lesz a nem együtt élő családtagok találkozása, ahogy a profi sportolók egyéni edzése is, valamint a temetések, legfeljebb tizenöt résztvevővel. Újraindul a kézműves ágazat és az építőipar. Május 18-tól újranyitják a múzeumokat és a régészeti területeket, így a Colosseum és a vatikáni múzeumok is látogathatók lesznek. Arra a kérdésre, hogy emiatt várható-e a járvány újabb fellobbanása, Ócsai Lajos úgy válaszolt: a nemzetközi turizmus még nem lesz olyan, mint előtte, a látogatók száma így valószínűleg meg sem közelíti majd a szokásost, tömegek tehát nem várhatók, ezzel a döntéshozók is számoltak. Járványügyi szempontból azonban szerinte az újraindítás akkor lenne ideális, ha már megtanultunk védekezni, vagyis van oltóanyag vagy gyógyszer. Belátja azonban, hogy ezt gazdasági okok miatt nem engedheti meg magának a világ.

Anna Barecka-Bocchiola olasz pszichológus szerint hazájában a civilek már nemcsak magától a vírustól félnek, hanem a következményeitől is. Attól, hogy mi fog történni, ha megszűnnek a korlátozások. Mégis, most mindenki május 4-ét várja, mert akkor csökkentik a korlátozásokat, az olaszokban ennek reménye tartja a lelket és próbálnak csak előre nézni. „Maszkot viselni továbbra is kell és figyelni kell arra, hogy megfelelő távolságot tartsanak az emberek egymástól. Amíg nincs vakcina, addig együtt kell élni a vírus okozta fenyegetéssel, ami hosszú ideig is tarthat, és ez változásokat hoz a mindennapi életben is. Olaszországban sosem sütöttek annyit az emberek, mint most, lisztet például egyáltalán nem könnyű találni a boltokban. Az egész olyan, mintha egy egyszerűbb élet felé húzódnánk vissza, olyan tevékenységek felé, amiket az emberek elfelejtettek a mai modern világban” – mondja Anna Barecka-Bocchiola.

Tajvan: állandó készültségben

Vannak olyan országok, amelyek vírussal szembeni tudatos védekezése példaértékű, ha tesztelésről, védőeszközök rendelkezésre állásáról van szó. Tajvan Covid–19-re való reagálása a legjobbak között van a világon. A 24 milliós lélekszámú szigeten, ahol világklasszis és megfizethető egészségügyi rendszer működik, lapzártánkig mindössze 429 igazolt megbetegedést jelentettek, közülük 311 ember már felgyógyult, és csupán hatan hunytak el. Andrew Y. Chang, a budapesti Tajpej Reprezentatív Iroda képviselet-vezetője kérdésünkre arról beszélt, hogy miért olyan sikeres a vírus elleni küzdelem Tajvanon, és mire lehet számítani a szigor enyhítésével. Szerinte a legfontosabb a korai előkészítés, a gyors reagálás és a proaktív intézkedés. „Az elmúlt 17 évben, a SARS-járvány kitörése óta Tajvan állandó készenléti állapotban volt a kialakuló fertőző betegség veszélye miatt. Már január 2-án létrehoztunk egy, a betegségre reagáló csoportot, és január 20-án megkezdte működését a Központi Járványügyi Parancsnokság, amely képes hatékonyan integrálni a különféle minisztériumok erőforrásait, és azokat befektetni a járvány visszaszorítása érdekében. Több mint 120 hatékony intézkedést hirdettek meg, többek között a repülés ideiglenes felfüggesztését, a belépés korlátozását, valamint az esetek azonosítását és az erőforrások elosztását a közegészség védelme érdekében. Új technológiát is alkalmazunk, ideértve az utazási előzmények és az egészségügyi tünetek online jelentését az utazók fertőző kockázatainak osztályozására a repülés eredete és a megelőző 14 nap története alapján” – részletezi Andrew Y. Chang.

Tajvanon a magánszektor, az állami szektor és a civilek habozás nélkül működnek együtt. A Magyarországon és más európai országokban élőknek azt javasolja: megfelelően mossanak kezet, viseljenek maszkot és ügyeljenek a távolságtartásra másokkal szemben. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha az országok túl hamar oldják fel a korlátozásokat, úgy válaszolt: a végrehajtott korlátozások pozitív eredményeket mutattak Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Államok néhány államában, ezért alapos értékelésre van szükség és óvatosnak kell lenni a következő lépés megtételénél, hogy elkerüljük a Covid–19 második hullámát. Még a WHO – amelynek üléseiről egyébként a kínai nyomás miatt Tajvant rendre kizárják – is elismeri a járványok megelőzésének és visszaszorításának tajvani sikereit. A korlátozásokkal kapcsolatban a korábbiak mellett Andrew Y. Chang elmondta azt is, hogy a tajvani határokon mérik a testhőmérsékletet, egészségügyi nyilatkozatot kell kitöltenie az oda érkezőknek, és bizonyos esetben 14 napos otthoni karanténba kell vonulni. Azok esetében, akik otthoni karanténban vannak, a kormány a távközlési szolgáltatókkal is együttműködik, hogy lehetővé tegyék GPS-helymeghatározást. 50 regionális kórházat és egészségügyi központot, valamint 167 közösségi kórházat és klinikát jelöltek ki a többszintű tesztelési rendszer létrehozására. Ezeknek a kórházaknak és klinikáknak speciális osztályokat vagy területeket kell felállítaniuk. Az emberek pedig online rendelhetnek maszkokat.

Próbálj meg lazítani!…

A magyar kormány is enyhít a kijárási korlátozásokon (lapzártánk idején a bejelentést még nem tették meg, de a Magyar Nemzet már megszellőztette a fokozatos májusi nyitás fázisait (az éttermeket, boltokat, szállodákat érintően). Döntések információkból hozhatók, de vajon milyen információkból (és következtetésekből) dolgozik a kormány? Ha csak az eddigi intézkedések közül veszünk kettőt – korlátozások fenntartása és törekvés a nyolcezer lélegeztetőgép elérésére –, akkor abból az következhet, hogy elhúzódó háborúra készül, ahol nagy veszteségek lesznek. A gazdaságot mozgásban akarja tartani, vigyázva a teljesítmény fenntartására.

A kabinet munkáját segítő tudósok eredményeibe egy múlt heti konferencia engedett bepillantást. Itt elhangzott, hogy a kijárási korlátozásokkal sikerült ellaposítani a járványgörbét, de ez az állapot nem tartható fenn sokáig, és így a nyájimmunitás sem érhető el. Az átfertőzöttség nem lesz olyan mértékű, hogy az védettséget nyújtson, ezért más megközelítésre lesz szükség ahhoz, hogy ne kelljen a korlátozásokat örökké fenntartani. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt hangsúlyozta, hogy a járványkezelés kezdeti szakaszában az volt a cél, hogy időt nyerjenek az egészségügyi kapacitások felduzzasztásához.

A Magyar Tudományos Akadémia által készített korábbi elemzés szerint a szelektív járványügyi intézkedések költséghatékonyabbak a „húzd meg, ereszd meg” típusú intézkedéseknél. A tudósok úgy látják, a járvány rövid és hosszú távú kezeléséhez is alapvető feltétel a megfelelő mennyiségű és minőségű teszt folyamatos alkalmazása, sürgősen bővítendő a kontaktfelderítő, a mintavételi, az elemző és a nyilvántartó kapacitás. Ezen alapulhatnának azok a szelektív intézkedések, amelyek a fogékony csoport tagjait a mostaninál is jobban védik, a védett csoport tagjait pedig jogosultságokkal (és esetleg hatósági igazolással) ruházzák fel, a munkába való visszatérés céljából.

Mi vagyunk a gazdaság

„Őszintén remélem, hogy valamit rosszul látok, és nincs igazam a fentiekkel, de mivel nem követtük azoknak az országoknak a receptjét, amelyek valamennyire sikeresek voltak (Kína, Tajvan, Korea), ezért a 2020-as évben a járvány fog uralni mindent Európában és az USA-ban is. Ebből nem lesz így V alakú fellendülés, hanem egész éves szenvedés, sok gazdasági kárral és halottal.”

Zsiday Viktor befektetési szakember írta ezt nemrégiben a járvány nyugati kezelését bírálva, és a korlátozások feloldásáról szólva. „A vírushelyzet nem jól lett kezelve, nincs megoldva, és újabb problémákat fog okozni – írta. – Az európai és amerikai politikusok és befektetők láthatóan azt hiszik, hogy a kínai mintát követik országaik: komoly erőfeszítésekkel leverik a vírus első hullámát, majd újranyitják a gazdaságot.” Zsiday szerint azonban ez nem kivitelezhető, mert a rendkívül szigorú kínai korlátozásokkal szemben az európai karanténok „félszívűek” voltak, azaz nem vették őket elég komolyan.

A befektetési szakember szerint az európai és amerikai politikusok néhány országot leszámítva majdnem haszontalanul pocsékoltak el 4-6 hetet az emberek életéből. Ezalatt sikerült úgy összeomlasztani a gazdaságot, hogy cserébe elég kevés haszna volt: mivel a reprodukciós rátát még karanténnal is alig sikerült egy1 alá szorítani, a nyitás után szinte biztos, hogy 1 fölé fog menni, azaz újra elkezd terjedni a vírus, írja Zsiday. Megérzése szerint a vírus újbóli terjedése „még nem is lenne annyira baj, ha lenne, mondjuk, 100 fertőzött, mert abból kellő óvatossággal csak sokára lenne több tízezer. A baj az, hogy eleve sok százezerről indulunk, és ebből szinte garantálható, hogy a nyitások után pár héttel, valamikor a nyár folyamán, ismét nagyon komoly baj lesz.”

Pogátsa Zoltán közgazdász, egyetemi docens, az Új Egyenlőség főszerkesztője is az óvatosság híve. Mint az ATV-nek a minap elmondta, a „lock down” (lezárás), vagyis a szociális kapcsolatok számának a csökkentése „félkeményre” sikerült, és amint a gazdaság elkezd pörögni, a fertőzések száma sem fog mást tenni. „Nagyon nem szeretem azt a megkülönböztetést, hogy van a társadalom, és van a gazdaság. A gazdaság mi, magunk vagyunk, és ha kinyitjuk ezt az önkéntes korlátozást, akkor gyakorlatilag az történik, hogy elkezd terjedni a vírus sokkal gyorsabban, és akkor a gazdaság is óhatatlanul sokkal rosszabb helyzetbe kerül. Szerintem téves az a megkülönböztetés, hogy most válság van, most rosszul meg a gazdaság, de ha kinyitjuk, akkor újraindulhat minden. Ha elkezd nagyon hirtelen, nagyon gyorsan terjedni a vírus, ahogy mondjuk Lombardiában vagy New Yorkban, akkor az a gazdaságra is negatív hatással lesz. Ez mérhető emberéletekben, kiesett jövedelmekben, munkahelyek elvesztésében” – mondta Pogátsa Zoltán.

A közgazdász emlékeztetett: a kormány 4 százalékos GDP-csökkenésre számít. Eközben mintegy 60 ezren veszítették el az állásukat, de nem tudni, mennyien vannak a csökkentett munkaidőben, csökkentett bérért foglalkoztatottak, és főként nem tudható, hogy meddig tart a járvány, és vele a gazdaság – a társadalom – csökkentett üzemmódja.

Összeomlik a kereslet

„A kormányzati csomag túl későn jött, túl kicsi, és nem jó a szerkezete” – ezt még hetekkel ezelőtt mondta a Zsiday egy interjúban. Szerinte a kormány félreérti a helyzetet, amikor azt hiszi, egyszerűen csak újraindíthatja a gazdaságot. Most inkább ahhoz hasonló a helyzet, mint amikor egy fuldokló nem kap levegőt, és ha nem tesszük lélegeztetőgépre gyorsan, akkor később már hiába is próbálnánk. Most teljesen félre kéne tenni a „munkaalapú társadalom” gondolatát egy darabig, mert nagyon megváltoztak a körülmények.

A befektetési szakember szerint a gazdaságok maguktól is zsugorodnak ilyen helyzetben és szükség van még állami intézkedésekre is, 5-10 százalékos költségvetési hiány lesz gyakori vagy akár még nagyobb, de ez nem baj. „Ilyenkor az államnak túl kell költekeznie, különben meghal a gazdaság” – jegyezte meg. Osztja ezt Pogátsa is, aki szerint a magyar válságkezelő csomag túlságosan arra összpontosít, hogy ne szálljon el a hiány, és igyekszik megállítani az eladósodást. „Ám a válságban a magángazdaságban a kijárási korlátozás és a bérek hiánya miatt összeomlik a kereslet. Ha ezt az állam nem pótolja, akkor zuhanni fog a GDP. Az államadósság/GDP mutató pedig romlik. Ha az állam tényleg élénkítene, erőteljes deficittel, ez nem így lenne” – írja a Mércén.

A közgazdász szerint a magyar társadalom nagyobbik része egyáltalán nem osztja a miniszterelnök álláspontját, mely szerint csak munkáért szabad az államnak megélhetést biztosítania. A European Social Survey adatai szerint például egy alapjövedelem bevezetését a magyarok 70 százaléka támogatja, és csak 30 százaléka ellenzi. Ezzel második helyen vagyunk Európában. Számos ország máris bevezetett vagy bevezetni készül valami hasonlót a járvány okozta jövedelem vesztés ellensúlyozására Szingapúrtól Spanyolországon át az Egyesült Államokig.