Járvány idején is zajlanak azok a folyamatok, amelyek már amúgy is szétzilálták, megtépázták a jogállamiságot és az autonómnak gondolt intézmények ellenállóképességét – nyilatkozta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Miközben a kormány az úgynevezett felhatalmazási törvény révén határidő nélkül felruházta magát a rendeleti kormányzás lehetőségével, a parlamenti törvénygyár továbbra is változatlan lendülettel működik.
A közpénzek áthelyezése, átirányítása – amit a szakirodalom a korrupció egyik lenyomatának tekint – ugyanolyan erővel folyik, mint a vírus előtti időkben. Váratlanul, a járvány elleni védekezéssel semmiféle összefüggést nem mutatva jönnek az állami vagyonjuttatásra vonatkozó újabb és újabb döntések. Ezek közül Ligeti Miklós a Mol és a Richter összesen 600 milliárd forintot érő állami részvénypakettjének elajándékozását emelte ki, de jellegzetes példaként említette a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásának a titkosítását is.
Mindez a „szokásos kétharmados ügymenet” része. A gödi Samsung gyárat és környékét viszont már a rendkívüli helyzetre hivatkozva minősítette a kormány különleges gazdasági övezetté. A helyi adóztatás joga átkerült a megyei önkormányzathoz, az ellenzéki vezetésű város elveszítette költségvetése harmadát.
Az iparűzési és a gépjárműadó elvétele, a parkolás ingyenessé tétele – ami a parkolási bevételek kiesésével jár – az önkormányzatokat érzékenyen érinti anyagilag. Ligeti Miklós számára adódik a kérdés, hogy valóban üres-e az államkassza, és ez indokolja az elvonásokat, vagy a hatalom azért kezdte el az önkormányzatok „kisöprését”, mert ebben a szférában meggyengült a kormánypárt pozíciója.
Utóbbi esetben a kormány sejthetően úgy gondolja, hogy az ellenzék megerősödéséhez képest kisebb veszteséget jelent a „baráti városok büntetése”. A Transparency jogi igazgatója szerint valószínűleg csak nagyjából fél év múlva derül ki, melyik feltevés felel meg a valóságnak. Annyi bizonyos, hogy a „túlárazott beruházásokból gazdaggá tett haveri cégeket” eddig nem sújtották elvonásokkal.
A jogállam leépülésének az is a jele, hogy szakmai vérfrissítés nélkül, „egyfajta sorcserével” rendeződött át az elvileg független intézmények némelyikének a vezetése. Az országos veszélyhelyzet kihirdetése után született döntés arról, hogy a Gazdasági Versenyhivatalt régóta irányító Juhász Miklósból alkotmánybíró lesz, helyét a Közbeszerzési Hatóságot vezető Rigó Csaba veszi át. Ligeti Miklós megjegyezte: Juhász Miklós 2010 novemberében úgy került a versenyhivatal élére, hogy ügyvédként nem volt versenypiaci szakismerete, Rigó Csaba pedig olyan „nyilvánvaló korrupciós botránysorozatokat” nem vett észre, amilyen például a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios-ügy. Az, hogy ezzel a pedigrével mégis a Gazdasági Versenyhivatal elnöke lehet, „megerősíti azt a sokéves, rossz tapasztalatokon alapuló tudásunkat, hogy az állami intézmények vezetőinek kiválasztásánál nem a rátermettség a meghatározó tényező”.
Ligeti Miklósnak a pangó Kádár-korszak mondása jutott eszébe: a jó káder nem vész el, csak átalakul. Mint amikor hirtelen szélroham hatására a dróton pihenő verebek fölreppennek, aztán visszatelepednek. Nem feltétlenül ugyanoda, ahonnan fölrepültek, de a dróton azért mindegyiknek jut hely.
Az elmúlt napokban a közérdekű adatigénylés rendszerének átalakítása is borzolta a kedélyeket. A válaszadásra megszabott kétszer 15 napos határidőt a kormány rendelete kétszer 45 napra, tehát 30-ról 90 napra növelte.
A Transparency International alkotmányjogi panasszal megtámadja a rendeletet az Alkotmánybíróságon – mondta Ligeti Miklós a Népszavának. Szerinte a próbálkozás nem esélytelen: az egyik „utolsó mohikánként” a közérdekű adatok nyilvánossága az a terület, ahol az Alkotmánybíróság még mostanában is hoz a jogállamisággal összeegyeztethető határozatokat.
A meghosszabbított határidő pillanatnyilag olyan adatigénylésekre vonatkozik, amelyek 15 napon belüli teljesítése a „veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatok ellátását veszélyeztetné”. Ligeti attól tart, hogy a járványveszélyre való hivatkozás csak ürügy, és úgy véli, a rendelkezés sérti az alaptörvényt. Mindenkinek joga van ugyanis megismerni a közérdekű adatokat, és ez az alapvető jog akkor jut érvényre, ha hatékony és működőképes gyakorlati megoldások garantálják. Ha a hatalom birtokosai tetszésük szerint megháromszorozzák a saját maguknak szabott válaszadási határidőt, az üressé teszi ezeket a garanciákat – jelentette ki Ligeti Miklós.
Emlékeztetett rá: a közérdekű adatok megismerhetősége nem önmagában vett érték, hanem a szólásszabadság gyakorlását teszi lehetővé, hiszen információt, adatot szolgáltat ahhoz, hogy a polgárok felvértezetten, tudással vehessenek részt a közéleti vitákban. Az állam a hatalom ellenőrizhetőségét és a szólásszabadságot csorbítja, amikor elzárja a közérdekű adatokat. A strasbourgi emberi jogi bíróság témába vágó ítéletei is a hatékony jogvédelem és az észszerű időben történő adatszolgáltatás fontosságáról szólnak.
Ligeti Miklós konklúziója szerint az a rendelet, amely minden különösebb indoklás nélkül megháromszorozza a válaszadási időt, semmiképpen sem egyeztethető össze a szólásszabadság jogának gyakorlásával.
