Előfizetés

Rasmus Andresen: a nemi hovatartozás jogi elismerése a hátrányos megkülönböztetés elleni védelem alapja

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.05.09. 08:00

Fotó: CARSTEN REHDER / DPA/AFP
“A transznemű emberek nemük törvényes elismeréséhez való jogát nem lehet azzal lesöpörni az asztalról, hogy szükség van a jogértelmezés körüli bizonytalanságok felszámolására. A nemi hovatartozás jogi elismerése a transzneműek hátrányos megkülönböztetés elleni védelmének az alapja”. Rasmus Andresen német zöldpárti EP-képviselő lapunk kérésére így válaszolt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter levelére, amelyben a magyar politikus a kormány transzneműekre vonatkozó és külföldön nagy visszhangot keltett módosító indítványát igyekezett megmagyarázni az uniós törvényhozó testület tagjainak. Április közepén 63 EP-képviselő Gulyásnak és Varga Judit igazságügyi miniszternek írt nyílt levelében bírálta a javasolt jogszabályi változtatást. A kancelláriaminiszter válaszában főként jogértelmezési bizonytalanságokkal indokolja a transzneműek nemváltoztatását megakadályozni hivatott előterjesztést. Szerinte a születési nem anyakönyvezése orvosolná a problémát, hiszen születéskor egyértelműen megállapítható az ember neme fizikai jellemzői és kromoszómái alapján. “Ez az érvelés azt bizonyítja, hogy a magyar kormány teljességgel tagadja és elutasítja az interszex emberek létezését, akiket elsődleges nemi jellegük és kromoszómáik alapján nem lehet egyértelműen a férfiakhoz és nőkhöz sorolni” — hangsúlyozta Andresen, aki az Európai Parlament LMBTI (Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transznemű és Interszex) frakcióközi munkacsoportjának a tagja. Az EP-képviselő visszautasítja a magyar miniszternek azt a magyarázatát is, hogy a készülő törvénymódosítás senkit sem akadályoz meg abban, hogy nemi identitásának megfelelően élje az életét. Szerinte a transznemű és interszex embereket nemük jogi elismerése nélkül jobban sújtja a diszkrimináció a közigazgatásban, kevésbé védettek a zaklatás és a hátrányos megkülönböztetés ellen, hiszen a hatóságok kevésbé ismerik fel az ellenük elkövetett bűncselekményeket. 

Csak ürügyként hivatkozik a kormány a veszélyhelyzetre

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.05.09. 07:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
A szólásszabadságot is sérti a közérdekű adatok hozzáférhetőségének korlátozása. A Transparency International az Alkotmánybíróságon támadja meg a kormány rendeletét.
Járvány idején is zajlanak azok a folyamatok, amelyek már amúgy is szétzilálták, megtépázták a jogállamiságot és az autonómnak gondolt intézmények ellenállóképességét – nyilatkozta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Miközben a kormány az úgynevezett felhatalmazási törvény révén határidő nélkül felruházta magát a rendeleti kormányzás lehetőségével, a parlamenti törvénygyár továbbra is változatlan lendülettel működik.
A közpénzek áthelyezése, átirányítása – amit a szakirodalom a korrupció egyik lenyomatának tekint – ugyanolyan erővel folyik, mint a vírus előtti időkben. Váratlanul, a járvány elleni védekezéssel semmiféle összefüggést nem mutatva jönnek az állami vagyonjuttatásra vonatkozó újabb és újabb döntések. Ezek közül Ligeti Miklós a Mol és a Richter összesen 600 milliárd forintot érő állami részvénypakettjének elajándékozását emelte ki, de jellegzetes példaként említette a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásának a titkosítását is.
Mindez a „szokásos kétharmados ügymenet” része. A gödi Samsung gyárat és környékét viszont már a rendkívüli helyzetre hivatkozva minősítette a kormány különleges gazdasági övezetté. A helyi adóztatás joga átkerült a megyei önkormányzathoz, az ellenzéki vezetésű város elveszítette költségvetése harmadát.
Az iparűzési és a gépjárműadó elvétele, a parkolás ingyenessé tétele – ami a parkolási bevételek kiesésével jár – az önkormányzatokat érzékenyen érinti anyagilag. Ligeti Miklós számára adódik a kérdés, hogy valóban üres-e az államkassza, és ez indokolja az elvonásokat, vagy a hatalom azért kezdte el az önkormányzatok „kisöprését”, mert ebben a szférában meggyengült a kormánypárt pozíciója.
Utóbbi esetben a kormány sejthetően úgy gondolja, hogy az ellenzék megerősödéséhez képest kisebb veszteséget jelent a „baráti városok büntetése”. A Transparency jogi igazgatója szerint valószínűleg csak nagyjából fél év múlva derül ki, melyik feltevés felel meg a valóságnak. Annyi bizonyos, hogy a „túlárazott beruházásokból gazdaggá tett haveri cégeket” eddig nem sújtották elvonásokkal.
A jogállam leépülésének az is a jele, hogy szakmai vérfrissítés nélkül, „egyfajta sorcserével” rendeződött át az elvileg független intézmények némelyikének a vezetése. Az országos veszélyhelyzet kihirdetése után született döntés arról, hogy a Gazdasági Versenyhivatalt régóta irányító Juhász Miklósból alkotmánybíró lesz, helyét a Közbeszerzési Hatóságot vezető Rigó Csaba veszi át. Ligeti Miklós megjegyezte: Juhász Miklós 2010 novemberében úgy került a versenyhivatal élére, hogy ügyvédként nem volt versenypiaci szakismerete, Rigó Csaba pedig olyan „nyilvánvaló korrupciós botránysorozatokat” nem vett észre, amilyen például a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios-ügy. Az, hogy ezzel a pedigrével mégis a Gazdasági Versenyhivatal elnöke lehet, „megerősíti azt a sokéves, rossz tapasztalatokon alapuló tudásunkat, hogy az állami intézmények vezetőinek kiválasztásánál nem a rátermettség a meghatározó tényező”.
Ligeti Miklósnak a pangó Kádár-korszak mondása jutott eszébe: a jó káder nem vész el, csak átalakul. Mint amikor hirtelen szélroham hatására a dróton pihenő verebek fölreppennek, aztán visszatelepednek. Nem feltétlenül ugyanoda, ahonnan fölrepültek, de a dróton azért mindegyiknek jut hely.
Az elmúlt napokban a közérdekű adatigénylés rendszerének átalakítása is borzolta a kedélyeket. A válaszadásra megszabott kétszer 15 napos határidőt a kormány rendelete kétszer 45 napra, tehát 30-ról 90 napra növelte.
A Transparency International alkotmányjogi panasszal megtámadja a rendeletet az Alkotmánybíróságon – mondta Ligeti Miklós a Népszavának. Szerinte a próbálkozás nem esélytelen: az egyik „utolsó mohikánként” a közérdekű adatok nyilvánossága az a terület, ahol az Alkotmánybíróság még mostanában is hoz a jogállamisággal összeegyeztethető határozatokat.
A meghosszabbított határidő pillanatnyilag olyan adatigénylésekre vonatkozik, amelyek 15 napon belüli teljesítése a „veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatok ellátását veszélyeztetné”. Ligeti attól tart, hogy a járványveszélyre való hivatkozás csak ürügy, és úgy véli, a rendelkezés sérti az alaptörvényt. Mindenkinek joga van ugyanis megismerni a közérdekű adatokat, és ez az alapvető jog akkor jut érvényre, ha hatékony és működőképes gyakorlati megoldások garantálják. Ha a hatalom birtokosai tetszésük szerint megháromszorozzák a saját maguknak szabott válaszadási határidőt, az üressé teszi ezeket a garanciákat – jelentette ki Ligeti Miklós.
Emlékeztetett rá: a közérdekű adatok megismerhetősége nem önmagában vett érték, hanem a szólásszabadság gyakorlását teszi lehetővé, hiszen információt, adatot szolgáltat ahhoz, hogy a polgárok felvértezetten, tudással vehessenek részt a közéleti vitákban. Az állam a hatalom ellenőrizhetőségét és a szólásszabadságot csorbítja, amikor elzárja a közérdekű adatokat. A strasbourgi emberi jogi bíróság témába vágó ítéletei is a hatékony jogvédelem és az észszerű időben történő adatszolgáltatás fontosságáról szólnak.
Ligeti Miklós konklúziója szerint az a rendelet, amely minden különösebb indoklás nélkül megháromszorozza a válaszadási időt, semmiképpen sem egyeztethető össze a szólásszabadság jogának gyakorlásával.

A járványügy nem politikai terep - interjú Erdős Géza professzorral

Vas András
Publikálás dátuma
2020.05.09. 07:20

Fotó: UPMC, Pittsburgh PA
Már a nyáron megkezdhetik az ellenanyag emberi tesztelését – mondta a vírus elleni hatóanyagot kereső University of Pittsburgh kutatócsoportjának egyik tagja, Erdős Géza professzor.
Amerikai kutatócsoportjuk laboratóriumi szinten reménykeltő eredményeket ért el. Pontosan milyen vakcinán dolgoznak? A rövid- és a hosszútávú védelem elérése a célunk. Jelenleg a molekuláris immunreakció utáni sejtszintű válasz előidézésén és kimutatásán dolgozunk, ezzel párhuzamosan pedig a szövetségi engedélyezési folyamathoz szükséges anyagokkal kísérletezünk. Remélhetőleg az engedélyezési szakaszon egy-két hónap alatt túljutunk. Persze ahhoz, hogy elkezdődhessen a klinikai tesztelés, az anyagnak a hatékonyság mellett biztonságosnak, stabilnak és sterilnek kell lennie, továbbá szabvány gyártási módszerekkel kell előállítani. A vakcina mellett máson is dolgozunk. A kifejlesztett ellenanyagot kombinálni szeretnénk egy általunk kitalált és szabadalmaztatott oltási rendszerrel. Ez utóbbi, és ebben volt nekem jelentősebb szerepem, az úgynevezett Microneedle Array (MNA) egy már bő tíz éve fejlesztett, több szabadalommal is rendelkező eszköz, amellyel különböző hatóanyagokat juttathatunk a bőr biológiailag és immunológiailag igen aktív rétegeibe. Egyik legfontosabb előnye, hogy nem kell hűtőgép a szállításához és a tárolásához, továbbá nincs szükség injekciós tűre sem az oltóanyag beadásához. Így használata egyszerű, a világ kevésbé fejlett részein is könnyen alkalmazható. A kutatásokat jelentősen lassítja, hogy a koronavírusnak ez a fajtája ismeretlen volt a tudósok előtt. Ön mikor találkozott vele először? Korábban többször is dolgoztam egy virológus barátom, Andrea Gambotto projektjeiben, aki például a zika-, a MERSA- vagy a SARS-vírust kutatta, azaz komoly tapasztalatokkal rendelkezik a koronavírusok terén. Január végén, február elején keresett meg, hogy dolgozzunk ismét együtt. Az MNA-ba ágyazott COVID-19 specifikus fehérjékkel kezdtünk állatkísérleteket. Az immunválaszt tanulmányoztuk, a reménykeltő eredményeket pedig április elején publikáltuk. Ha sikerül előállítani az ellenszert, mennyi idő alatt lehet végigoltani az emberiséget úgy, hogy a koronavírus ne legyen nagyobb fenyegetés, mint például az influenza? Mint minden járványnak vagy betegségnek, a koronavírus elleni védekezésnek is többrétűnek kell lennie. Szükség van megelőző oltásra, a terjedés korlátozására, a fertőzés utáni gyógyszerekre, és tüneti kezelésre. Ha rendelkezésre állna megfelelő oltóanyag, a fejlett országok összefogásával egy-két év alatt elő lehetne állítani a szükséges mennyiséget. Ezután persze folyamatosan oltani kell ott, ahol a legszükségesebb, éppúgy ahogy minden évben az influenza esetében. A koronavírus oltással alapvetően nem tűnik sokkal veszélyesebbnek, mint az influenza. Oltás nélkül viszont kétszer-háromszor durvább, mint az influenza oltással. Más kérdés, hogy az új koronavírus bizonyos csoportokra hatványozottan veszélyes és halálos, ráadásul most a sajtóból sokkal pontosabb számokat kapunk az áldozatokról, mint az influenzajárvány esetében. Egyre világosabb, hogy a fertőzések jelentős részét, a jelenlegi becslések szerint 50-80 százalékát nem is azonosítják. A fertőzöttek ugyanis tünetmentesek, vagy csak egy gyenge nátha tünetei jelentkeznek náluk. Az ismertté vált esetek úgy tíz százaléka súlyosabb, és a tesztelések számától, illetve a statisztikai módszerektől függően 1-5 százalékuk halálos. A legtöbb szakember szerint arra kell készülni, hogy miként az influenza, úgy a koronavírus is minden évben visszatér. Számottevő virológiai és járványtani gyakorlat híján óvatos vagyok, de annyi azért látszik: az eddig rendelkezésre álló adatok nem alkalmasak arra, hogy komoly, tudományosan megalapozott következtetéseket vonjunk le. Már csak azért sem, mert például itt az Egyesült Államokban országosan, területenként és sokszor még kórházanként is más feltételekkel, eltérő módszerekkel és eszközökkel tesztelnek. Nehezíti a tisztánlátást, hogy most pozitív teszt esetén a vírus rovására írunk minden halálesetet, előbb-utóbb az adatok demográfia korrekcióját is el kell majd végezni. Jelenleg az antivírus-ellenanyagok népesség szintű gyakoriságát sem ismerjük, pedig erre nagy szükség lenne. És akkor még meg sem említettem a kínaiak kezdeti titkolózását, félrevezető viselkedését, a politikusok túlfűtött nyilatkozatait, vagy épp azt, hogy a felkorbácsolt közhangulat túlkapásokhoz vezetett a járvány kezelésében. 
Ilyen légkörben komoly nyomás nehezedik az ellenszert kutatókra. Mennyiben nehezíti a munkát a szokatlanul nagy társadalmi és politikai érdeklődés? Valóban sokkal nagyobb a társadalmi nyomás, mint általában, de ez nem befolyásolja a kutatásokat. A munkát az nehezítheti, ha nincsenek meg a szükséges források, eszközök és megfelelően képzett személyek. A kutatók pedig főként a saját elvárásaiknak akar megfelelni, emellett természetesen hajtóerő a megbecsülés is. Ha már a megbecsülést említette: egy hatékony vakcina kifejlesztése mekkora siker? Érhet például Nobel-díjat? Csak évek múlva derül majd ki, hogy a kifejlesztett ellenanyagok közül melyik mennyire hatásos. Azok lesznek sikeresek, melyek természetüknél fogva könnyen módosíthatók a vírus változásának megfelelően. Amelyik módszer más esetekre, vírusokra is alkalmazható lesz, azt komolyan értékelik majd. De hogy Nobel-díjra érdemes lenne? Bár lehetséges, azért nem hiszem. Jó lenne, ha a tudományos Nobel-díjak nem jutnának az irodalmi vagy a béke Nobel-díj sorsára. Az Egyesült Államokban eleinte nem vették túl komolyan a koronavírust, az elnök, Donald Trump is bagatellizálta a járványt. Feltehetően vele ellentétben a kutatók látták, hogy jóval nagyobb a baj. Elnökválasztási évben járunk, így minden vélt és tényleges hiba erősen átpolitizált. Azok, akik most a leghevesebben támadják a szövetségi kormányt, ugyanazok, akik fajgyűlölőnek és diktatórikusnak nevezték az ország vezetését, amikor januárban-februárban különféle utazási korlátozásokat és szigorúbb határellenőrzést vezettek be. Amúgy járványügyi döntéseket csak politikai megfontolásoktól függetlenül lenne szabad meghozni. Sajnos az alaptudás a COVID-19-ről még most sem elégséges ahhoz, hogy elfogultság nélkül tudjuk minősíteni a védekezési módszereket. Mindenesetre azután, hogy a vírus ragályossága egyértelművé vált, még februárban hatékonyabb intézkedésekre lett volna szükség, vagyis lassan reagált a szövetségi kormány, bár az is igaz, hogy a döntések joga jórészt az egyes államok kormányzói kezében van ilyen ügyekben. A Tengerentúlon ráadásul sokkal nehezebb elfogadtatni a korlátozásokat, hiszen a személyes szabadságjogok szentek és sérthetetlenek. Akár a járványellenes intézkedésekkel szemben is. A személyes szabadságjogok védelme és tiszteletben tartása minden körülmények között elsődleges kell, hogy legyen. Ilyen járványhelyzetben viszont nehéz közös nevezőre jutni, hiszen, ha valaki élni akar egy meghatározott joggal, azzal nem korlátozhatja másvalaki szabadságjogait. De a maszk kötelező viselése nem a személyes jog korlátozása, éppen ellenkezőleg: a maszk a biztosítéka, hogy mások is megtehessék, amit akarnak, és élhessenek azzal a jogukkal, hogy ne legyenek veszélyeztetettek. Másféleképpen, de a végrehajtó hatalommal szemben is meg kell védeni ezeket a jogokat, még ha nem is egyszerű. Benjamin Franklint idézve, az, aki feladná az alapvető szabadságot, hogy megvásároljon egy kis átmeneti biztonságot, nem érdemel sem szabadságot, sem biztonságot. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy az egyénnek vagy az egész nemzetnek a védelme érdekében bizonyos jogok időleges korlátozására szükség lehet. Az élethez való jog ugyanis nem összevethető például egy parkbeli séta korlátozásával. Más kérdés, hogy a különféle korlátozó intézkedéseket lehetett volna racionálisabban, s főként irányítottabban meghozni, ami kisebb gazdasági veszteségeket okozott volna. A koronavírus átírta az eddigi, megszokott életvitelt, látványos, ahogyan megváltozott az emberek hozzáállása bizonyos helyzetekhez. Maradandó változások ezek? Remélem, annyiban feltétlenül lesz maradandó következménye a járványnak, hogy sokkal jobban odafigyelünk a higiéniára. Ez talán főleg attól függ, mennyire érezték veszélyben magukat az emberek. A New York-iakban biztosan sokkal nagyobb nyomot hagy majd a járvány, mint a vidéki amerikaiakban. Még itt, a lakóhelyemen, a New York állammal szomszédos Pennsylvaniában is más a hozzáállás. A New York városhoz közeli Philadelphiában, ahol sokkal nagyobb a népsűrűség, máshogy kezelik a helyzetet, mint Allegheny megyében, ahová Pittsburgh is tartozik. Nálunk viszonylag kevesebb a haláleset, és az új fertőzések egy része a börtönben történt. Nem véletlen tervezi a kormányzó, hogy az állam nyugati részében a jövő héttől fokozatosan feloldja a megszorításokat.

Erdős Géza

Az idén 65 esztendős professzor a Veszprém megyei, ma Ajkához tartozó Padragon született. A sümegi gimnázium biológia tagozatos osztályában érettségizett, ahonnan az ELTE biológia szakára vezetett útja: 1978-ban diplomázott, majd a genetika tanszéken lett doktori ösztöndíjas, a disszertációját 1981-ben védte meg. A genetika és az evolúciós genetika terén elért eredményeinek köszönhetően kapott meghívást az University of Illinois-ra 1983-ban. Később a michigani Royal Oak Beaumont kórházába került, ahol a növényi molekuláris biológiáról rák molekuláris biológiai kutatásokra váltott. Pittsburgh-be a kilencvenes évek közepén költözött, ahol eleinte rákkutatással foglalkozott, majd 22 éve a dermatológia tanszék professzora. Az idén nyár végére tervezte nyugdíjba vonulását, ám a koronavírus vakcináját kutató pittsburgh-i csoport tagjaként egyelőre csúszik a visszavonulása.