Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló 2018. évi beszámolót csütörtökön fogadta el az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága. Ebben a képviselők aggasztónak nevezik a közösségi támogatásokkal való visszaéléseket. Leszögezik, hogy az egyes tagállamokban tapasztalható rendszerszintű korrupció nemcsak az EU pénzügyi érdekeit sértik, hanem a demokráciát, az alapvető jogokat és a jogállamiságot is.
A jelentésben a képviselők külön kiemelnek néhány országot, ahol magasrangú köztisztviselőkhöz köthető az uniós források hűtlen kezelése: “Az Európai Parlament határozottan elítéli az európai strukturális és beruházási alapokkal a Csehország magas szintű állami tisztviselői, valamint más magyar, görög, lengyel, román és olasz állami szereplők által elkövetett visszaéléseket. Megjegyzi, hogy az ilyen csalásokra azon kicsi családi vállalkozások rovására kerül sor, akiknek leginkább szüksége van a támogatásokra”. A megállapítás egy hárompárti módosító indítvány megszavazásával került a jelentésbe, amelynek benyújtója két néppárti, egy-egy zöldpárti és szélsőbaloldali képviselő volt.
A jóváhagyott szövegben a szakbizottság tagjai felszólítják az Európai Bizottságot, hogy rendszeresen értékelje, mit tesznek a tagállamok az összeférhetetlenség megakadályozására, és hozzon iránymutatásokat a magasrangú politikusok összeférhetetlenségének elkerülésére. Az uniós testület egyébként már dolgozik a javaslatokon, az Európai Számvevőszék pedig jövőre jelentést készít arról, hogy egyes tagállamok hogyan alkalmazzák az érvényes összeférhetetlenségi szabályokat.
A képviselők nemcsak határozottan elítélik a kohéziós alappal való visszaéléseket, hanem megfontolásra ajánlják egy olyan rendszer kidolgozását, amelyben a szabálytalanságok miatt felfüggesztett uniós kifizetéseket csak feltételekkel vagy korlátozásokkal lehessen újra felhasználni. Jelenleg az EU által kiszabott büntetés elvileg nem jár veszteséggel, a befagyasztott pénzt más programokra vagy projektekre el lehet költeni.
A szakbizottság tagjai kifogásolják, hogy néhány tagállam rendszeresen nem jelent egyetlen csalási esetet sem, ezért felkérik az Európai Bizottságot, hogy tartson véletlenszerű helyszíni ellenőrzéseket ezekben az országokban. Véleményük szerint érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy csalás elleni nemzeti stratégiák elfogadásához kössék az európai támogatási alapokhoz való hozzáférést.
Költségvetési Ellenőrző Bizottságban jóváhagyott jelentés szavazásakor a fideszes Deutsch Tamás alelnök tartózkodott, míg néppárti frakciótársai egységesen támogatták a szöveget. Elvi okokból nemmel szavaztak a szocialisták és a szélsőbaloldaliak, így tiltakozva a szélsőjobboldali jelentéstevő személye ellen, akinek eredeti szövegtervezetét a bizottság tagjai lényegében átírták a jóváhagyott módosító indítványokkal.
