Már működik az a telefonos alkalmazás, amelynek révén a rendőrség nyomon követi, hogy a házi karanténra kötelezettek nem hagyják-e el lakhelyüket. Az első napokban az érintettek csekély lelkesedést mutattak, alig néhány százan vetették alá magukat az új eljárásnak.
Május 4-én, hétfőn jelent meg – és pár nap múlva, csütörtökön életbe is lépett – az a kormányrendelet, amelynek értelmében elektronikus formában ellenőrizhetik, hogy a hatóságilag elrendelt házi karanténban lévők betartják-e a szabályokat. Az okostelefonra telepített szoftver tájékoztatja a rendőrséget az ellenőrzött személy mozgásáról, a hatóságok az illető arcképét és egészségügyi adatait is megkapják.
Mindenki önként dönthet arról, vállalja-e, hogy telepíti és használja az applikációt. Az Amnesty International Magyarország azonban megkérdőjelezte az önkéntességet. Az emberi jogi szervezet állásfoglalása hangsúlyozta: ha valaki nem akarja telepíteni a szoftvert, akkor fokozottabb rendőri ellenőrzésre számíthat, mint az, aki beleegyezik.
Ráadásul előbbiek 5 ezertől 500 ezer forintig terjedő pénzbírságot kapnak szabálysértés esetén, a rendőrség pedig nem alkalmazhat csupán szóbeli figyelmeztetést. Ezzel szemben, ha valaki hozzájárul az elektronikus ellenőrzéshez, de szabálysértést követ el, 3 ezertől 300 ezer forintig terjedő pénzbírságra számíthat, és a rendőrségnek lehetősége van szóban is figyelmeztetni. Vagyis egyértelműen „kedvezőbb” az elektronikus ellenőrzést választani.
Vasárnapig háromszázharminchatan vállalták az önkéntes elektronikus ellenőrzést. Kiss Róbert alezredes, az operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa online sajtótájékoztatóján elmondta, 10 356 esetben rendeltek el hatósági házi karantént.
Az említett előnyök ellenére tehát csak elenyészően kevesen választották az ellenőrzésnek ezt a módját.
Makay József kiberbiztonsági szakértő nemrég a Blikknek azt nyilatkozta, nem kell attól tartani, hogy a karanténban használt program törlése után nyomkövető kódok maradnak a készülékeken. A telefon maradéktalanul törli az applikáció kódját, így „gyakorlatilag nulla az esélye annak, hogy bárki visszaéljen ezzel” – állította.
Demeter Áron, az Amnesty szóvivője szerint mindössze az a kérdés, honnan lehet tudni, hogy így van. A szóvivő lapunknak elmondta: mivel hivatalosan eddig semmilyen információt nem tettek közzé a karanténban használt szoftverről, nem lehetünk meggyőződve arról, hogy alaptalanok az adatvédelmi aggályok.
