„Csak lassan a testtel!” – üzente Weber, az európai kereszténydemokraták strasbourgi frakciófőnöke azoknak a kelet-európai vezetőknek, akik úgy vélik a német Alkotmánybíróság legutóbbi ítélete kapcsán, hogy ezek után ők is nyugodtan kétségbe vonhatják az Európai Bíróság ítéleteit. Mint emlékezetes, a karlsruhei taláros testület úgy foglalt állást, hogy hiába adta áldását az EiB az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjára, Németország nem működhet abban közre, ha kiderül, hogy a Covid-19 miatt elhatározott gazdasági mentőcsomag nem felel meg az arányosság követelményének.
Ilyen mértékben idáig még egyetlen tagállam sem kérdőjelezte meg az európai bírák tekintélyét, és félő, hogy Magyarország és Lengyelország gyorsan lecsap az alkalomra, miután jó ideje jogvitát folytat különféle EU-intézményekkel. A lengyel kormány máris kinyilvánította, hogy megerősítve látja véleményét, miszerint nem mindenható az Európai Bíróság. A varsói Alkotmánybíróság nevében, amely már nem jelent ellensúlyt a hatalommal szemben, az elnök úgy foglalt állást, hogy íme, kiderült: a végső döntés joga a tagállamok bíróságainál van.
Magyarország idáig sosem vonta kétségbe olyan nyíltan az Európai Bíróság illetékességét, mint a lengyelek, de most mindjárt vizsgázik az új helyzetben. Luxemburgban ugyanis a héten teszik közzé a verdiktet a magyar menedékpolitikáról és az előzetes szakvélemény cseppet sem volt kedvező az Orbán-kormány számára. Habár az igazságügyi miniszter azt bizonygatta, hogy a szabályozás teljesen összhangban áll a nemzetközi normákkal. Varga Judit ugyanakkor kijelentette, hogy a német ítélet precedens értékű a tagállami szuverenitás szemszögéből. Mármint hogy a német alkotmánybírák nem hagyták annyiban, amit az EiB kimondott.
Ezzel szemben Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság képviseletében azt fejtegette: egyes kormányok nem kívánnak eleget tenni az európai jog rendelkezéseinek és az alapvető értékeknek, így ők most késztetést éreznek, hogy megvizsgálják, milyen más területen lehet hivatkozási alapul felhasználni a német döntést. Ám szakértők szerint itt az unió jogi alapjai inognak meg. Épp ezért hangsúlyozta azt Weber, hogy a tét a közösségi jog primátusa. Arra intett bizonyos politikusokat, akik most odavannak az örömtől, hogy jól fontolják meg, mit is kívánnak.
Az újság úgy értékeli a jogállamiságért felelős uniós alelnök tegnapi nyilatkozatát, hogy az szembeszállt Orbán Viktorral. A politikus ugyanis pár napja levélben azt közölte az európai kereszténydemokrata pártok vezetőivel, hogy Magyarország ellen dezinformációs kampány folyik, ám hozzátette: Jourová többször is kinyilatkozta, hogy a rendkívüli állapot miatt hozott jogszabályok nem ütköznek az EU-jogba. A cseh biztos azonban most tisztázta, hogy minden attól függ a továbbiakban, miként él a miniszterelnök a kapott jogokkal, hiszen hasonló intézkedések összesen 20 államban születtek, de csak a magyarok nem jelölték meg, hogy azok meddig maradnak érvényben.
Mint rámutatott, a brüsszeli reakció attól függ, hogy Orbán meddig él a rendkívüli eszközökkel és miként jár el az újságírókkal. Merthogy már most is a félelem légköre uralkodik a sajtóban, és az nem segíti elő a szólásszabadságot. Azon kívül olyan rendszerszintű változások zajlanak, amelyek a Fidesz és a miniszterelnök korlátlan hatalmához vezetnek. Hát, ez nem éppen úgy hangzik, egy felmentő ítélet, jegyzi meg az újság.
A lengyeleknél a legaktuálisabb ügy az, hogy Varsónak be kell mutatnia a Bizottság számára, miként tett eleget az Európai Bíróság döntésének, azaz felfüggesztette-e az új fegyelmi kamara működését a Legfelsőbb Bíróságnál. A gond az, hogy utóbbi testület élén vezetőváltás történt, és az államfő által kinevezett elnök megerősítette a kifogásolt tanács működését, a folyamatban lévő fegyelmi ügyeket pedig magához vonta, ami minden, csak nem megnyugtató. Jourová közölte, hogy a lengyelek körmére néznek, de nagyon nyugtalanítja a helyzet, mind Lengyelországban, mind Magyarországon.
A konzervatív lap szerint a német alkotmánybírák minden további nélkül láthatták volna előre, hogy olyanok fogják megtapsolni döntésüket, akik azt szeretnék, ha megnyirbálnák az Európai Bíróság jogkörét. Ezt pedig – mutat rá a kommentár – Brüsszel nem engedheti meg. Jourová máris jelezte, hogy semmiféle extra kedvezmény nem jár Németországnak, minden tagállamra nézve érvényes az EU-jog elsőbbsége. Von der Leyen pedig még azt is megpendítette, hogy szerződésszegési eljárás kezdődik Berlin ellen.
Az éles reakció érthető, mert Brüsszel hosszú ideje csatázik a jogállam ügyében. Lengyelország ellen éppen most indult kötelezettségszegési eljárás az igazságügyi reform miatt. Az ilyen pereket idáig mindig az unió nyerte meg. Varsó tartotta is magát az ítéletekhez, de most Morawiecki miniszterelnök ujjong, mert a karlsruhei testületben végre egy szövetségesre akadt, aki helyre teszi az európai bírákat. Teljesen képtelen módon azzal érvel, hogy nem Lengyelország, hanem az Európai Bíróság veszélyezteti a jogállamot. Ha most a lengyel kormány is jogot formál a luxemburgi döntések felülvizsgálatára, akkor az EU még mélyebben belesüpped a válságba.
Ám ezt a német Alkotmánybíróság eleve tudhatta volna, hiszen többször is megállapította, hogy a lengyeleknél és a magyaroknál széteshet a demokrácia. A testületnek ezúttal nem csupán az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programját kellett volna mérlegre tennie, hanem azt is, hogy állásfoglalása milyen következményekkel jár az európai jogközösségre nézve.
Az olyan autokraták, mint a kínai elnök és a magyar kormányfő hatalmuk kibővítésére használják a válságot, de a helyzetük nem egyforma. Erre hívja fel a figyelmet a berlini Globális Közpolitikai Intézet társalapítója és igazgatója. Thorsten Benner emlékeztet arra, hogy a demokráciákban is alkalmaznak különleges intézkedéseket a fertőzés visszaszorítására, csak éppen a beépített ellenőrző mechanizmusok miatt ezek a jogosítványok csupán átmenetiek. Ezzel szemben a tekintélyelvű rezsimekben fennáll a veszély, hogy ott a ragály igazából lepelként szolgál a teljhatalom megragadására és a hosszan tartó elnyomás bevezetésére.
Európa közepén Orbán Viktor biankó csekket állíttatott ki magának a parlamenttel, hogy rendeleti úton kormányozhasson. Úgyhogy máris hozzálátott, hogy kivéreztesse az ellenzéki irányítás alatt álló városokat. Azon kívül a rémhírterjesztés ügyében hozott törvény Zimbabwéra emlékeztet, csak ott 20 év jár az ilyesmiért. De a sorba beletartozik Algéria, Azerbajdzsán, Kína és Oroszország is.
A lap azt írja, az olyanoknak, mint Orbán, akinek az EU demokratikus rendje ellenében kell kiépítenie a maga autokráciáját, a járvány alapvető fontosságú, hogy igazolja húzásait. A bejáratott tekintélyelvű rendszerekben viszont ilyen ürügyre nemigen van szükség. Vonatkozik ez Pekingre, Moszkvára és Ankarára is. Számukra a Covid-19 nem jelent minőségi változást, amikor hatalmuk kiterjesztéséről van szó.
Diktátor lesz-e Orbán Viktorból, aki immár dekrétumokkal, az Országgyűlés terhes felügyelete nélkül kormányozhat? Ezt kérdezte az este a német közszolgálati tévé, az ARD politikai magazinműsora, amely helyszíni riportban foglalta össze a magyarországi helyzetet. Az ötperces összeállítás azzal kezdődött, hogy vidéki körútja során Szél Bernadett orvosoknak maszkot vitt, miután a kormány a hivatalos adatok szerint rengeteg védőfelszerelést hozott be, csak éppen ezek felhasználása teljesen átláthatatlan. Mármint hogy kik kapják. A képviselőnő azt kérdi, miként lehet védekezni a járvány ellen, ha az egészségügy dolgozóit sem óvják meg. A tudósító hozzáteszi, hogy az újságírókat megfélemlítik, ezért még nehezebb utánajárni a dolgoknak.
Az tény, mutat ár az összefoglaló, hogy a magyaroknál lényegesen kevesebb a beteg, mint másutt, és idézi Orbán Viktor rádiónyilatkozatát, miszerint az ország megnyerte az első csatát, és fel vagyunk készülve a továbbiakra is. A miniszterelnök idáig 70 rendeletet adott ki, közülük nem egy az önkormányzatokat sújtja, ám azok véleményét előzetesen nem kérték ki. Megszólalt Karácsony Gergely, aki azt fejtegette, hogy a hatalom azt csinál, amit csak akar. Így többnyire az ellenzék vezette városokat bünteti, de ez csak a jéghegy csúcsa.
Ehhez képest az igazságügyi miniszter azt hangoztatta, hogy minden a legnagyobb rendben van a felhatalmazás körül. A vírus elleni küzdelem a lényeg, senkit sem vettek őrizetbe, a bírálat megengedett – mondta Varga Judit. Azon kívül a Parlament, ha úgy látja jónak, feloldhatja a különleges intézkedéseket. Sok magyar szerint tényleg nem rosszak az eredmények a vírus feltartóztatására. Ám nem kevesen aggódnak a munkahelyük miatt. Ezeket a nézeteket alighanem osztja Orbán is, mert sikere a gazdasági fellendülésre épült. És ha itt valami gond támad, akkor könnyen elvesztheti jelentős népszerűségét.
A lap arról ír, Orbán Viktor átfogó hatalmat szerzett, gyakorlatilag dekrétumokkal, a parlament kikapcsolásával kormányozhat, ameddig csak jónak látja. A hatóságok pedig jogot kaptak, hogy letartóztassák azokat, akik szerintük álhíreket terjesztenek. A bírálók azt mondják, hogy a miniszterelnök kivégzi a demokráciát és a politikus már hozzá is kezdett, hogy kiterjessze ellenőrzését. Magyarország és más államok a járványt a saját politikai hasznukra fordítják, így aggályos, hogy a jogállam miként élheti túl a fertőzést.
Uniós illetékesek és újságírók arra figyelmeztetnek, hogy az új jogkör birtokában Orbán csak még jobban lebontja a demokráciát. Egyes bírálók szerint az EU-nak közbe kell lépnie, mert itt már autokrata rendszer jött létre. Sophie In’t Veld, a holland liberális EP-képviselő úgy fogalmaz, hogy a politikus befejezte a nagy művet: kinyírta a demokráciát és a jogállamot.
A kormányfő nagy ravaszdi és abban különösen ügyes, hogy átírja a törvényeket és olyan jogszabályokat fogadtasson el, amelyek a Fidesznek kedveznek. Ám arra idáig még nem vetemedett, hogy nyíltan támadja ellenfeleit és abszolút hatalmat építsen ki. Sok új rendeletének azonban nem sok köze van a vírushoz, ellenben saját pártjának befolyását igyekszik növelni, illetve gyengíti az ellenzéket. Pardavi Márta a Helsinki Bizottságtól úgy nyilatkozott, hogy a jelek szerint Orbán fel akarja gyorsítani a teljhatalom megragadását. Közben erősödött a nyomás a független sajtóra a rémhírterjesztési törvény miatt.
A jogszabály felveti azt a gondot is, hogy még nehezebb lesz felbecsülni a járvány méreteit. A WHO szerint a hivatalos adatok nem megbízhatóak, és a fertőzés sokkal szélesebb körű, mint ahogy azt a hatóságok állítják. Az egyetlen testület, amely elvileg még képes felügyelni, mit is csinál Orbán, az az Alkotmánybíróság. Ám arról ellenzékiek azt mondják, hogy tele van vazallussal. Az Országgyűlésben pedig a fideszes többség egy emberként megszavazza, amit a kormányfő csak akar, állapítja meg a legnépszerűbb amerikai hírportál európai változata.
