Előfizetés

George Russell mámorító sikere

Korom Milán
Publikálás dátuma
2020.05.11. 20:09

Fotó: Andrea Diodato / NurPhoto
A Williams pilótája nyerte a virtuális Spanyol Nagydíjat, habár egészen az utolsó előtti körig úgy tűnt, Charles Leclerc újabb győzelmet arat.
Nem lehetett panasz az ötödik hivatalos virtuális Forma-1-es viadalra sem, ugyanis csak az utolsó pillanatokban dőlt el, hogy végül a pole pozícióból startoló George Russell diadalmaskodott. A Williams-istálló 22 éves pilótája a rajtot követően visszacsúszott az ötödik helyre, majd nem sokkal később összeállt az élen a már megszokott Chalres Leclerc (Ferrari), Alex Albon (Red Bull) duó. A thai versenyző rossz stratégiát is választott, kétszer ment ki kereket cserélni, így még a dobogóért folytatott csatározásba sem tudott beleszólni.
Eközben Russell felzárkózott az internetproblémákkal küszködő Leclerc-re, azonban a második helyen haladva három másodperces időbüntetést kapott. A brit pilóta a 25. körben az élre állt, a Ferrari versenyzője azonban nem hagyta annyiban a dolgot, oda-vissza előzgették egymást, s nem úgy tűnt, hogy Russel ki tudja autózni a győzelemhez szükséges három másodperces különbséget. Végül az utolsó előtti kör végén a monacói is megkapta ugyanezt a büntetést, így az elsőként célba érkező Williams-pilóta örülhetett.
„Mámorosan érzem magam, nem vagyok hozzászokva ehhez a győztes dologhoz, hosszú idő óta nem volt benne részem. Nagyon hiányzott már” – mondta a futam után a korábbi GP3-as és F2-es bajnok, aki tavaly debütált a királykategóriában, ám a gödörben lévő Williamsszel még pontot sem tudott szerezni.
„Amikor elmentem Charles mellett tudtam, hogy időbüntetésem van, ezért eléggé dühös voltam. De a végén jött a rádióüzenet, hogy ő is büntetést kapott. Ekkor majdnem a gatyámba vizeltem…” – tette hozzá. Érdekesség, hogy a Williams egyébként a valóságban is épp a Spanyol Nagydíjon szerezte legutóbbi győzelmét, még 2012-ben Pastor Maldonado révén.
„Az utolsó kanyar kissé lazább volt a pályahatárokat tekintve, mint a pálya többi része. Minden körben próbálunk egy kicsivel közelebb lenni a belső részhez, de volt egy pont, ahol ez túl sok volt, és már volt figyelmeztetésem, szóval megkaptam én is a három másodperces büntetést. Nagyon sajnálatos, hogy ez történt, pláne, hogy az utolsó előtti körben” – fogalmazott Leclerc, aki mögött Esteban Gutiérrez (Mercedes) lett a harmadik.
A hivatalos virtuális versenysorozat két hét múlva Monacóban folytatódik, a valódi szezon elrajtolásával kapcsolatban viszont továbbra is vannak kérdőjelek. A július 5-ére tervezett idénynyitó Osztrák Nagydíj megvalósulásának továbbra sincs akadálya zárt kapuk mögött, ám a két héttel később esedékes brit futam ellehetetlenülhet, mivel az Egyesült Királyságban a kormányzat tervei szerint a koronavírus elleni védekezés keretében május végétől kötelező 14 napos beutazási karantént vezetnek majd be.

A spanyol futball-liga elnöke szerint június 12-én folytatódhat a bajnokság

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.11. 11:01

Fotó: LLUIS GENE / AFP
A tervek szerint széthúzzák a programot, hogy minden nap legyen meccs.
A spanyol labdarúgóliga elnöke, Javier Tebas azt mondta, reményei szerint június 12-én folytatódhatnak a küzdelmek, amelyek március elején szakadtak félbe a koronavírus-járvány miatt. Az első és másodosztályú klubok a múlt héten kezdték el játékosaik tesztelését, több csapatnál pedig – így például a címvédő Barcelonánál – az egyéni edzések is újrakezdődtek. A Real Madridnál hétfőn (ma) rajtol a tréning.
„Szeretném, ha június 12-én újraindulhatnánk, de körültekintőnek kell lennünk. Nemcsak a futballról van szó, hanem a közösségről, mindannyiunknak arra kell összpontosítanunk, hogy betartsuk az egészség védelmére szolgáló intézkedéseket”

– nyilatkozott Tebas a Movistar televíziónak.

Az elnök megerősítette: a mérkőzéseket nézők nélkül fogják megrendezni, bár dolgoznak azon, hogy megfelelő atmoszférát teremtsenek, részleteket ugyanakkor erről nem árult el. Azt is mondta, hogy a tervek szerint széthúzzák a programot, hogy minden nap legyen meccs. A liga vasárnap jelentette be, hogy a tesztelések során öt játékos bizonyult pozitívnak, ők karanténba vonultak. Tebas hozzátette, hogy három stábtag is elkapta a vírust, de szerinte az esetek száma így is jóval alacsonyabb a vártnál.
„Huszonöt-harminc esetre számítottunk. A 2500 teszteltből azonban mindössze nyolcan bizonyultak pozitívnak, ez jó hír”

– fogalmazott.

A La Liga-idényből még 11 forduló van hátra.

Berobogott a Hajdú Expressz

Vincze Attila
Publikálás dátuma
2020.05.11. 11:00

Fotó: DVSC
Pontosan 25 éve nyert KEK-et a Dunaferr, néhány nappal később pedig EHF-kupát a Debrecen: a női kézilabdázás legendás hetére emlékezünk.
„Diadal! Beteljesedés! Csapategység! Család! Igen azok voltunk egymásnak, így éltük az életünket, az egymás iránti alázat és tisztelet jegyében. Sok-sok ezer embernek szereztünk örömet, akik a mai napig emlékeznek erre, nem feledték azokat az élményeket! A Hódos csarnok nekünk olyan volt, mint egy szentély, a világ legjobb szurkolótáborával! Úristen, az a hangulat, ami ott volt! Még ma is libabőrös leszek! A kupagyőzelem utáni ünneplés felejthetetlen. Reptér, Dósa Nádor tér, Hódos. Kopaszra vágott vezetők, szurkolók. Áldottnak és szerencsésnek érzem magam, hogy egy ilyen rendkívüli, mágikus élménynek lehettem a részese!” – emlékezett a DVSC hivatalos honlapján a 25 évvel ezelőtti mámoros napra Jeddi Mária, a kupagyőztes csapat átlövője.
Az emlékek jottányit sem koptak negyedszázad alatt, ami jelzi: Debrecenben különleges helyet foglal el a város lakóinak szívében a női kézilabdázás. A klub első nemzetközi sikere egy hosszú, sokszor oltári balszerencsével övezett folyamat beteljesülése volt: a Loki addigra már túl volt első európai kupadöntőjén, az IFH-kupa 1985/86-os kiírásában a csapat a keletnémet SC Leipzig ellen bukta el a finálét. Az 1989/90-es szezonban a Rosztelmasz Rosztov ellen ugyancsak a döntőig robogott a csapat, de szintúgy nem sikerült a pontot feltenni a betűre: annyival jobb volt a KEK döntőben az ellenfél, hogy nem volt kérdés a végkifejlet.
Ugyanebben a sorozatban 1992-ben csak idegenben lőtt több góllal nyerte meg az aranycsatát a Radnicski Belgrád a DVSC ellen. És két évvel később az EHF-kupában újra kísértett az idegenben lőtt gólok átka, a dán Viborg vitte el a létező legminimálisabb különbséggel a trófeát a DVSC elől. Ilyen előzmények, tehát kétszer is csupán rosszabb gólaránnyal elbukott európai kupadöntő után következett az 1995-ös EHF-kupa-döntő: az ellenfél a norvég Bakkelagets Oslo volt. Ráadásul két nappal korábban a Dunaferr megnyerte a KEK-et, szóval valóban kézilabdás nagyhét volt az országban huszonöt évvel ezelőtt. Az első meccset Debrecenben játszották, a Loki kiütéses, nyolcgólos vereséget mért a norvégokra. A visszavágón azonban Grini, a kor egyik legnagyobb hatású játékosának vezérletével majdnem megfordította az állást az Oslo: kint nyolccal nyert, vagyis ledolgozta hátrányát, ám az idegenben lőtt több gól révén ezúttal végre a DVSC örülhetett. Sőt a Loki egy évvel később arra is képes volt, hogy megvédje az EHF-kupát, ami addig a sorozatban semelyik csapatnak nem sikerült!
Csapó Erika, a DVSC történetének legeredményesebb játékosa öt évvel ezelőtt a Debreceni Hírek című helyi lapban igen érdekes különbségre hívta fel a figyelmet. „Hihetetlen, milyen mentalitásbeli különbség volt közöttünk és az északiak között. Amikor mi 1994-ben elbuktuk a finálét, olyan mély depresszióba zuhantunk, hogy egy hétig szinte hozzánk szólni sem lehetett. Ezzel szemben a norvégok, akik ugyanúgy hazai pályán vesztettek, mint mi a Viborg ellen, körülbelül tíz perc alatt tették túl magukat a dolgon. Már az eredményhirdetés alatt tudtak mosolyogni. Ha pedig valaki csak az esti bankettre toppant volna be, talán meg sem tudta volna állapítani, melyik a győztes és melyik a vesztes csapat. Mert ugyanúgy buliztak, mint mi. A hazatérés Debrecenbe felejthetetlen volt, rengeteg szurkoló fogadott bennünket a Debreceni Repülőtéren. Mikor kinéztünk a gép ablakán, olyan volt, mintha kijött volna elénk az egész város…”
A klub történetét feldolgozó könyvben Jeddi Mária elmondta: már állt a repülőgép a földön és az ajtó nyitva volt. De sokáig nem indult el senki kifelé. Mert az egész csapat együtt sírt a boldogságtól.
A DVSC egészen kivételes évet futott, egy évvel később szintúgy norvég, csak épp a Larvik ellen játszotta a döntőt. És azt is megnyerte. A két nemzetközi kupagyőzelem metszéspontjában Köstner Vilmos vezetőedző szerepe megkerülhetetlen: csapatában nem voltak világsztárok, de az egymást a végletekig és azon túl is segítő játékosok mégis világsztárokat vertek. 
A mai DVSC-nek pedig ismét Köstner Vilmos az edzője…