„Budapest életének újraindítása ügyében a szakemberek álláspontja az, hogy meg kell várni a koronavírus-fertőzés miatti halálozási számok csökkenését.” – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő még a múlt hét végén. Azt viszont rajta kívül kevesen tudhatják, mikor csökken jelentősen a fővárosi halálozás: arról ugyanis a kormányfő és az operatív törzs sem közölt adatokat, hogy miként alakult a tragédiák száma Budapesten. A központi kormányzati portálról csak az derül ki, hogy Budapesten és Pest megyében hányan haltak meg. Ráadásul alapvető kérdéseket vet fel a központi régió adatsora is: a számok szerint ugyanis Budapesten és Pest megyében sokkal nagyobb a halálozási arány, mint vidéken. Arról viszont a kormányzat nem beszél, hogy enne mi az oka. Hiába kérdeztük, arra sem válaszoltak: Mi a magyarázata annak, hogy az operatív törzs adatai szerint arányaiban többen gyógyulnak meg vidéken, mint Budapesten és Pest megyében?
Nem csak az árulkodó, hogy miről hallgat a kormány, hanem az is, miről ad bőséges tájékoztatást. Hétfőn például feltűnően részletes adatsort tett közzé az operatív törzs az idősotthonokban élők megfertőződéséről és haláláról: intézményenként sorolják a számokat a fővárosi működtetésű otthonok esetében külön ki is hangsúlyozva, hogy Budapest a fenntartó. Ugyanezt az állami fenntartású intézményeknél elmulasztották megtenni, azok csak egyszerűen vidéki idősotthonokként szerepelnek. Eddig 12 budapesti és 20 vidéki intézményben 100 idős gondozott hunyt el, nagy többségben fővárosi otthonban.
– Miután a kormány a járványra vonatkozó adatokat „mazsolázva” teszi közé, és az adatgyűjtés körülményei sem ismertek, csak találgatni lehet arról, hogy pontosan mi, miért alakul úgy ahogyan – mondta lapunknak Weltner János sebész, aki segíteni próbált halálozási és gyógyulási adatok értelmezésében. – Budapesten 100 ezer lakosra 90,6, Pest megyében 34,2 fertőzött jut, ez utóbbi csaknem éppannyi, mint az országos átlag. A mezőnyből a budapestiek mellett a Komárom megyeiek (57,8), a zalaiak (63), és a fejér megyeiek(96) emelkednek még ki. A fővárosi több fertőzött azzal is magyarázható, hogy itt sűrűbben élnek, többen utaznak tömegközlekedési eszközön az emberek, a háziorvosi rendelők váróiban több körzet betegei találkozhatnak. Magyarázat lehet az is, hogy itt valószínűleg több volt a tesztelés, de hogy mennyi, az sem fejthető fel a nyilvánosan közzé tett adatokból, melyek valószínűleg nem tartalmazzák a magántesztelések adatait.
A gyógyultakról is csak annyi tudható, hogy e pillanatban a központi régióban 536-an, vidéken 422-en vannak. Aktív fertőzött május 3-án 2000 volt Budapesten és Pest megyében, valamint és 1200 vidéken. Azaz nem volt nagyságrendi különbség, a vidéki közel kétharmada volt a Budapestinek, május 11-én körülbelül hasonló a helyzet: az aktív fertőzöttek száma a fővárosban lement 1158 -ra és vidéken pedig 747-re, azaz a konkrét betegek aránya folyamatosan csökken mindkét területen.
– A budapesti meghaltak aránya valóban magasabb, mint a vidékieké. De ennek nem tudom a magyarázatát – mondja a szakember. – Sokáig még azt sem lehetett tudni, hogy a statisztikában a vidéki és fővárosi meghaltakat milyen adatok alapján, például a lakcím-kártya vagy a gyógyítás helye szerint sorolják ide vagy oda. Csak hétfőn közölték, hogy ha egy vidéken élő fertőzöttet Budapestre szállítanak és
ott veszti életét, akkor a halálozási adatok között az elhunyt lakcímét tüntetik fel. Így viszont még kevésbé érthető, hogy miért jóval magasabb a halálozási arány a központi régióban, mint vidéken.
Weltner János szerint viszont a kormányfő által emlegetett „plató” bekövetkezett, a kezdeti gyors esetszám és halálozás emelkedés néhány napja megállt, és egy viszonylag gyors esésbe kezdett. „Az biztos, hogy az iskolák bezárása hasznos intézkedés volt, ahogyan ez megtörtént, megállt a járvány növekedése.”
Falus Ferenc egykori tiszti főorvos szerint viszont ennek a járványnak még semmilyen csúcsa nem volt, csak annyi látszik, hogy el van nyomva. És egyáltalán nem tudjuk, hogy néhány nap alatt elindul-e újra. Szerinte is nagyon zavaró, hogy az operatív törzs tájékoztatói alapján, azt sem lehet tudni, az egészségügyi dolgozók 15 százaléka fertőződött-e meg vagy a fertőzöttek 15 százaléka egészségügyi dolgozó.
Kásler beszélt, de nem mondott semmit
