Előfizetés

Tarlós Orbán tanácsadójaként felpörgött: összevonná a MÁV-ot és a Volánt

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.05.12. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov /
Budapest előző főpolgármestere szerint bezárható a libegő, elhagyható a fogaskerekű.
„Most lenne megfelelő alkalom sietve összevonni a MÁV-ot és a Volánt. A MÁV szárnyvonalakon gyér a forgalom, a Volán ezt könnyen kiválthatná. Az összevonás ráadásul most mérsékeltebb hullámokat verne (média, ellenzék, szakszervezetek) – javasolja Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelében Tarlós István. Az önkormányzati választások után országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottá kinevezett politikus 19 pontban szedte össze a pandémia idején meghozandó közlekedési tárgyú javaslatait. Budapest előző főpolgármestere a Népszava birtokába került levél elején hangsúlyozza, hogy a felsorolásban nem állított fel fontossági sorrendet, elképzeléseit az egyszerűség kedvéért ömlesztve írja le. Vélhetőleg több tucatnyi hasonló lista készült a járvány kitörése óta a minisztériumokban, amelyek nagy része a papírkosárban végezte. Az ingyenes parkolás ügye azonban arra enged következtetni, hogy az ex-városvezető javaslatai korántsem merültek idejekorán egy asztalfiókba.
Tarlós mindjárt az ömlesztett lista élén leszögezi, hogy a közösségi közlekedés hiányában megoldhatatlan logisztikai problémák keletkeznének, így azt feltétlenül fenn kell tartani. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, „elő kell segíteni, hogy akinek lehetősége van rá, ne használja a közösségi közlekedést. Az ingyenes parkolás átmeneti bevezetésével elérhető, hogy kevesebben tömegközlekedjenek”. Az iromány két héttel az ingyenes parkolásról szóló kormányrendelet aláírása előtt született. Orbán Viktor - Tarlós szavaihoz kísértetiesen hasonlóan - azzal magyarázta az intézkedést, hogy az emberek közötti biztonságos távolság fenntartása "a zsúfolt tömegközlekedési járatokon nem vagy csak korlátozottan lehetséges, ezért fontos, hogy aki tudja, használhassa a saját autóját.”
Mindezek fényében különösen érdekes mit javasol még Budapest korábbi vezetője. Időben elcsúsztathatónak, de akár véglegesen elhagyhatónak tartja a fogaskerekű-projektet, mondván kicsi az utasforgalma, használata inkább nosztalgikus időutazásnak tekinthető és autóbusszal könnyedén kiváltható. Egyébként is nem kell folyton a kötöttpályát preferálni - írta.
Szintén felejthetőnek tartja a libegő megújítását, sőt szerinte be is zárható, mivel „megszűnőben az érdeklődés iránta”. Bár Tarlós megelőlegezi, hogy a kerület más véleménnyel lesz az ügyről, de ellenérvként beveti a hárommilliárd forintos megtakarítást. (Nagyjából ennyi támogatást ígért a kormány.) Elvethetőnek tartja az M2-es metró és a gödöllői HÉV összekötését is, mert nagyon drága és nem gazdaságos. Ő maga – árulja el – korábban csak a XVI. és a XVII. kerületi polgármesterek (mindketten fideszesek - a szerk.) kedvéért támogatta a projektet. Elmaradhat szerinte a budai fonódó második üteme is, amit a Garancsi-féle BudaPart lakóparkot és irodanegyedet kötné be a közösségi közlekedési hálózatba, mivel az „oda pályázó emberek jövedelmi átlagszínvonala, úgysem az ígéri, hogy tömegközlekedésre hangolódnának”. Halaszthatónak tartja az M3-as metróvonal Káposztásmegyerig történő meghosszabbítását, a 2-es villamos vonalának felújítását és a pesti rakpart alatti víznyomócső cseréjét is.
Tarlós István Budapest főpolgármestereként egyébként ezeknél sokkal kisebb fajsúlyú lépések esetében is hátába szúrt késről beszélt, az M3-as metróvonal rekonstrukcióját pedig ő indította el, most mégis annak megakasztásáról írt. Véleménye szerint a járvány befejeződése előtt nem szabadna megkezdeni a középső szakasz felújítását. (Ez egyébként már megkezdődött.) Úgy véli, hogy a szakasz kiváltásához olyan sok pótlóbuszra lesz szükség, mint a másik két szakaszon együttvéve. (A kormány éppen most tesz javaslatot a 3,2 milliárdos buszpénz kifizetésének elhalasztására.) Bár azt ő is elismeri, hogy az uniós támogatás határideje miatt a leállás kissé kockázatos.
Felgyorsítaná viszont a Millenniumi Földalatti Vasút korszerűsítését és bővítését, lévén ez most a leginkább támogatandó közlekedési beruházás. Bár nem magyarázza meg, hogy miért. Elengedhetetlennek tartja az M0-ás körgyűrű bezárását is, mégpedig az eredeti nyugati és északi nyomvonalon. Az autós közlekedést részesíti előnyben az a javaslat is, amely szerint átmenetileg felfüggesztené az autópálya-útdíjak fizetését.
Ezzel még nincs vége az ötletek sorának. A miniszterelnöki megbízott szerint a pandémia időszaka éppen megfelelne a Közbeszerzési Törvény módosítására. De szerinte jó lenne elengedni az építőipari kötbéreket és az építőiparra is kiterjeszthetnék a munkabérek utáni közterhek fizetése alóli mentességet. Tarlós István megkeresésünkre azt közölte, nem kíván nyilatkozni.

Torzulnak a görbék - így működik a kormányzati számmisztika

Boda András Danó Anna Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.05.12. 06:00

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Egyre nyilvánvalóbb módon válogat a kormány az adatok közül, és csak a számára politikailag kedvezőbb számokat, magyarázatokat teszi közzé.
„Budapest életének újraindítása ügyében a szakemberek álláspontja az, hogy meg kell várni a koronavírus-fertőzés miatti halálozási számok csökkenését.” – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő még a múlt hét végén. Azt viszont rajta kívül kevesen tudhatják, mikor csökken jelentősen a fővárosi halálozás: arról ugyanis a kormányfő és az operatív törzs sem közölt adatokat, hogy miként alakult a tragédiák száma Budapesten. A központi kormányzati portálról csak az derül ki, hogy Budapesten és Pest megyében hányan haltak meg. Ráadásul alapvető kérdéseket vet fel a központi régió adatsora is: a számok szerint ugyanis Budapesten és Pest megyében sokkal nagyobb a halálozási arány, mint vidéken. Arról viszont a kormányzat nem beszél, hogy enne mi az oka. Hiába kérdeztük, arra sem válaszoltak: Mi a magyarázata annak, hogy az operatív törzs adatai szerint arányaiban többen gyógyulnak meg vidéken, mint Budapesten és Pest megyében?
Nem csak az árulkodó, hogy miről hallgat a kormány, hanem az is, miről ad bőséges tájékoztatást. Hétfőn például feltűnően részletes adatsort tett közzé az operatív törzs az idősotthonokban élők megfertőződéséről és haláláról: intézményenként sorolják a számokat a fővárosi működtetésű otthonok esetében külön ki is hangsúlyozva, hogy Budapest a fenntartó. Ugyanezt az állami fenntartású intézményeknél elmulasztották megtenni, azok csak egyszerűen vidéki idősotthonokként szerepelnek. Eddig 12 budapesti és 20 vidéki intézményben 100 idős gondozott hunyt el, nagy többségben fővárosi otthonban. – Miután a kormány a járványra vonatkozó adatokat „mazsolázva” teszi közé, és az adatgyűjtés körülményei sem ismertek, csak találgatni lehet arról, hogy pontosan mi, miért alakul úgy ahogyan – mondta lapunknak Weltner János sebész, aki segíteni próbált halálozási és gyógyulási adatok értelmezésében. – Budapesten 100 ezer lakosra 90,6, Pest megyében 34,2 fertőzött jut, ez utóbbi csaknem éppannyi, mint az országos átlag. A mezőnyből a budapestiek mellett a Komárom megyeiek (57,8), a zalaiak (63), és a fejér megyeiek(96) emelkednek még ki. A fővárosi több fertőzött azzal is magyarázható, hogy itt sűrűbben élnek, többen utaznak tömegközlekedési eszközön az emberek, a háziorvosi rendelők váróiban több körzet betegei találkozhatnak. Magyarázat lehet az is, hogy itt valószínűleg több volt a tesztelés, de hogy mennyi, az sem fejthető fel a nyilvánosan közzé tett adatokból, melyek valószínűleg nem tartalmazzák a magántesztelések adatait. A gyógyultakról is csak annyi tudható, hogy e pillanatban a központi régióban 536-an, vidéken 422-en vannak. Aktív fertőzött május 3-án 2000 volt Budapesten és Pest megyében, valamint és 1200 vidéken. Azaz nem volt nagyságrendi különbség, a vidéki közel kétharmada volt a Budapestinek, május 11-én körülbelül hasonló a helyzet: az aktív fertőzöttek száma a fővárosban lement 1158 -ra és vidéken pedig 747-re, azaz a konkrét betegek aránya folyamatosan csökken mindkét területen. – A budapesti meghaltak aránya valóban magasabb, mint a vidékieké. De ennek nem tudom a magyarázatát – mondja a szakember. – Sokáig még azt sem lehetett tudni, hogy a statisztikában a vidéki és fővárosi meghaltakat milyen adatok alapján, például a lakcím-kártya vagy a gyógyítás helye szerint sorolják ide vagy oda. Csak hétfőn közölték, hogy ha egy vidéken élő fertőzöttet Budapestre szállítanak és ott veszti életét, akkor a halálozási adatok között az elhunyt lakcímét tüntetik fel. Így viszont még kevésbé érthető, hogy miért jóval magasabb a halálozási arány a központi régióban, mint vidéken. Weltner János szerint viszont a kormányfő által emlegetett „plató” bekövetkezett, a kezdeti gyors esetszám és halálozás emelkedés néhány napja megállt, és egy viszonylag gyors esésbe kezdett. „Az biztos, hogy az iskolák bezárása hasznos intézkedés volt, ahogyan ez megtörtént, megállt a járvány növekedése.” Falus Ferenc egykori tiszti főorvos szerint viszont ennek a járványnak még semmilyen csúcsa nem volt, csak annyi látszik, hogy el van nyomva. És egyáltalán nem tudjuk, hogy néhány nap alatt elindul-e újra. Szerinte is nagyon zavaró, hogy az operatív törzs tájékoztatói alapján, azt sem lehet tudni, az egészségügyi dolgozók 15 százaléka fertőződött-e meg vagy a fertőzöttek 15 százaléka egészségügyi dolgozó.

Járványügyi macska-egér játék

Rátolnák Budapest vezetésére a fővárosi korlátozások fenntartásának, vagy oldásának felelősségét. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hétfőn napirend előtti kérdésre adott válaszában arról beszélt, hogy még mindig Budapesten van a legtöbb koronavírus megbetegedés és csak akkor lehet újraindítani a várost, ha csökken az idősotthoni halálestek száma. Karácsony Gergely főpolgármester viszont úgy véli, hogy Budapest újranyitásáról csak járványügyi adatok birtokában hozható felelős döntés. Csakhogy ezeket a járvány kezdete óta hiába kéri a kormánytól, a Miniszterelnökségtől és az operatív törzstől. A városvezetés ugyanakkor a járvány lassuló tendenciájára, valamint a korlátozásokkal kapcsolatos türelem fogyatkozására tekintettel lassan oldana a korlátozásokon. Ám ehhez fontos lenne a járványügyi adatok ismerete. A fővárosi önkormányzat több csatornán keresztül is tájékoztatást kért a veszélyhelyzet kihirdetése óta eltelt időszak alatt a Budapest területén elvégzett hivatalos és a kormányzat által elfogadott PCR-tesztek számáról, eredményéről. Ezenfelül a városvezetés azt is tudni szeretné, hogy a pozitív tesztek közül mennyi számít kórházi eredetűnek. Nem véletlenül. Karácsony Gergely már korábban többször utalt arra, hogy az idősotthonokba minden valószínűség szerint kórházi kezelésről visszatérő, kérésre sem tesztelt gondozottak „hurcolták be" a koronavírust. Arra is kíváncsi a városvezetés, hogy a kormány Koronavírus-kutató Akciócsoportjának elemzése milyen prognózist ad a járvány esetleges visszatéréséről. A fenti kérdésekhez hétfőn újabb adódott: miért szállítják Budapestre a vidéki fertőzötteket? S az sem mindegy, hogy ezeket a betegeket majdan a fővárosi fertőzöttekhez számítják vagy sem. Előbbi esetben Budapesten még nagyon sokáig biztosított a korlátozásokat indokló magas esetszám.

Kásler beszélt, de nem mondott semmit

Megjelent a Parlamentben tegnap Kásler Miklós, kérdezhettek is tőle az ellenzéki képviselők, ám humántárca vezetője kitérő válaszokat adott. A szocialista Korózs Lajos például arra is kíváncsi volt, miként fordulhatott el, hogy az Országos Népegészségügyi Központ honlapján utólag írtak át fertőzéssel kapcsolatos adatokat. Kásler a kérdések zömét figyelmen kívül hagyva csak annyit közölt: 66 ezer ágy van a kórházakban és négy ütemben fogják visszaállítani az egészségügy normál működését.

Négymillió forintot küldött Ferencváros a járvánnyal küzdő Beregszásznak

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.05.11. 22:04
Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere
Fotó: Népszava
A határon túli testvérvárosnak nagyon jól jött a segítség, maszkot, kesztyűt és élelmiszercsomagokat vásárolnak belőle.
"Segítségünket ajánlottuk fel határon túli testvérvárosainknak, mert a külhoni magyaroknak fontos tudniuk, hogy mindig számíthatnak ránk. Szerencsések vagyunk, hogy tudunk segíteni Beregszásznak ebben a sosem látott válsághelyzetben” - írta Facebook-oldalán Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere.  Mint hozzátette,  4,5 millió forintot küldtek a kárpátaljai településnek – és további adományozók csatlakozását is várják.
Beregszász polgármestere, Babják Zoltán levélben köszönte meg a támogatást: mint írta, "a járvány kitörése és a szigorú óvintézkedések bevezetése óta Beregszász teljesen elszigetelődött, a határzár pedig csak tovább mélyítette az amúgy is kilátástalan helyzetet". A városban védőeszközöket és élelmiszert szereznének be az összegből, de már jelezték, örülnének még egy egyszeri hárommilliós támogatásnak is.
Az adakozó IX. kerület amúgy nincs kifejezetten jó anyagi helyzetben: a kormány a járványügyi védekezésre hivatkozva 400 millió forintnyi fejlesztési támogatást vett vissza tőlük, a gépjárműadó teljes, az iparűzési adó részleges einstandja és az ingyenessé tett parkolás pedig alaposan megtépázta Ferencváros idei bevételeit. Más kerületekhez és településekhez hasonlóan önerőből kell biztosítaniuk a járványügyi védekezés költségeit és az arra rászorulók ellátását is. Ugyanakkor sok önkéntest tudtak megnyerni a helyi feladatokra, és a fővárosi Soros-támogatásból 160 ingyenes PCR -tesztet biztosítanak a városrész lakóinak.