Előfizetés

Segítség családoktól családoknak

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2020.05.13. 06:49

Fotó: Népszava
Brutális élethelyzeteket (uzsora, gyerekprostitúció, stb.) produkál a válság a szegénységgel küszködő családoknál, ha nem kapnak segítséget.
A civil és egyházi oldalról érkező sürgetések ellenére a kormány eddig semmilyen segítséget nem biztosított a bevétel nélkül maradt családoknak. A probléma egyre súlyosabb: a segélyszervezetek számos hazai településen tapasztalták az éhezés és a nélkülözés harmadik világbeli formáit (és azt is, hogy az uzsorától a gyermekprostitúcióig milyen élethelyzetekbe kényszeríti az embereket a hirtelen rájuk szakadt nincstelenség). Gyermekes családok sokasága számára – remélhetően csak átmenetileg -a több mint tíz éve változatlan összegű családi pótlék maradt az egyetlen bevételi forrás, miközben vannak olyan szerencsésebb, továbbra is elegendő munkajövedelemmel rendelkező háztartások is, ahol a szociális támogatások nem játszanak kulcsszerepet a létfenntartásban. Utóbbiakhoz fordult felhívással a Nemzeti Minimum Alapítvány, megpróbálva megszervezni az alulról építkező, öntevékeny segítségnyújtást. A szervezet azt kéri, hogy aki teheti, ajánlja fel a családi pótlékot egy-egy nehéz sorsú gyerek illetve család számára az alapítványon keresztül. A számos közéleti személyiség és szervezet (például az Igazgyöngy Alapítvány, a Máltai Szeretetszolgálat tarnabodi Biztos Kezdet Gyerekháza, az Oltalom Karitatív Egyesület, a Pannonhalmi Karitász, a Szociális Csomagküldő Alapítvány) által felkarolt kezdeményezés révén az adományok garantáltan, teljes összegben eljutnak a rászorulókhoz. A részletekről, illetve az adományokat fogadó számlaszámról a „Családok a családokért” Facebook-oldalon, illetve a Nemzeti Minimum Alapítvány honlapján lehet tájékozódni.

Teherviselés kivételekkel: Pokorni kerületét egyelőre nem érinti a sarc

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.05.13. 06:30
A Normafa Park kapujának kialakítására és a Rajk-villaként ismert épület átépítésére 2,676 milliárdot ítéltek oda
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Egymás után kapják a támogatások elvonásáról szóló határozatokat a fővárosi önkormányzatok. Kivéve egyet.
A járvány elleni védekezési alap feltöltésére hivatkozva komoly összegeket vesz el a kabinet az önkormányzatoktól. A gépjárműadó elvonása 34 milliárdos kiesést jelent és jókora teher az iparűzési adó szeptember közepéig történő befagyasztása, valamint a parkolás ingyenessé tétele. Az egyes települések azonban a jelek szerint nem egyformán veszi ki részüket a teherviselésből: Budapesten legalábbis elég markáns különbség mutatkozik az ellenzéki vezetésű és a kormánypárti önkormányzatok sarcolása között. A fővárosi önkormányzatok közül elsőként az ellenzéki vezetésű Ferencvárost értesítették arról, hogy a járvány elleni védekezési alap feltöltése érdekében elvonják a József Attila lakótelep művelődési házának felújítására az idei költségvetési törvényben előirányzott 400 millió forintot. Így marad a romhalmaz – kommentálta a kormányzati döntést Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester, majd elkeseredetten hozzátette: „kifosztanak minket”. Következőként Józsefváros önkormányzatát értesítették arról, hogy a kormány valamennyi korábban ígért fejlesztési támogatást elvonja a járvány elleni védekezés okán. A VIII. kerületnek – igaz még az önkormányzati választások előtti fideszes érában – öt tételben összesen 1 milliárd 125 millió forint fejlesztési támogatást irányoztak elő 2020-ra. Csakhogy a választásokon az összellenzéki jelölt, Pikó András nyert. – Ez a példátlan súlyú elvonás a józsefvárosi emberektől nem indokolható az ország gazdasági helyzetével, elég itt csak arra a 9 milliárd forintra utalnom, amit a kormány a veszélyhelyzet bejelentése óta sporttámogatásokra elköltött. Az elvonás egyetlen értelmezhető indoka a Fidesz mindent felülíró politikai bosszúvágya – érvel Pikó András. Az elmaradó fejlesztések között bölcsőde- és óvodabővítések, a Horváth Mihály tér rendbetétele, a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika előtti parkoló építése, közbiztonsági munkák és jelentős mértékű önkormányzati bérlakásfejlesztések szerepeltek. Jóval kisebb volt az ígéret, így az elvonás is Erzsébetvárosban. A VII. kerület 100 millió forint támogatástól esik el a járvány elleni védekezés okán. Ezt a pénzt közterület fejlesztésre, többek között a Madách utca felújítására fordították volna. A pénzügyminiszteri olló azonban nem egyformán vagdosta le a támogatásokat minden önkormányzat költségvetéséről. Budapesten a fent említett három – korábban kormánypárti, ősz óta ellenzéki – kerület mellett Hegyvidék önkormányzatának is ígértek extra pénzt a fejlesztésekhez. A fideszes exminiszter Pokorni Zoltán által vezetett XII. kerület összesen 7,375 milliárd forint állami támogatást kapott az idei évre négy feladatra. A Normafa Park kialakítására két tételben összesen 3,62 milliárd forintot kapott. Jutott extra pénz (1,2 milliárd) mélygarázs-építésre, az Alkotás utca bevezető szakaszának és a csatlakozó úthálózat kerékpáros forgalmának technikai feladataira (225 millió) is. Míg a 2020-as költségvetés egy másik fejezetében további 2,35 milliárd forintot irányoztak elő a „libegő és kapcsolódó infrastruktúra felújítása” címszó alatt. A kerületet is megkérdeztük, hogy a kormány járvány elleni védekezést szolgáló alapjának feltöltése okán tőlük is elvonták-e a fent nevezett támogatásokat, vagy ezek valamelyikét, de nem kaptunk választ. A kerület által kiírt közbeszerzések mindenesetre nem erre utalnak. Hegyvidék önkormányzata ugyanis két Normafa Park fejlesztéshez is kapcsolódó tendert hirdetett az idén, amelyek közül az egyiket már le is zárták. Ennek folyományaként csaknem 8 milliárd forintos keretszerződést kötött Pokorni önkormányzata az Archibona Kft-vel magasépítésre. A feladatok között a Libegő két végállomásának felújítása, a Sport Hotel bontása és a Hild Villa felújítása is szerepel, amelyek a parkmegújítás körébe tartoznak. A Libegő pályájának felújítására egyébként egy másik közbeszerzési eljárást is elindítottak, de ennek még nincs eredménye. (Az Archibona tavaly a Normafa Park kapuja kialakítására és a Rajk villaként ismert épület átépítésére kiírt 2,676 milliárdos tendert nyerte meg.) Eddig egy vékony 189 milliós megrendelés-szelet jutott a Penta Általános Építő Kft-nek is.
A fejlesztési támogatások elvonása, a járványügyi védekezésben jobbára magukra hagyott önkormányzatok amúgy is jelentős saját kiadásaik feletti megsarcolása az önkormányzatok maradék gazdasági önállóságának elvesztéséhez vezethet. Márpedig Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint szabad források nélkül nincs független önkormányzatiság. A járvány végén így könnyen elfordulhat, hogy a települések maguk kérik az állami „gyámságot” és a jövőben a központi akaratot helyben végrehajtó, illetve vagyongazdálkodó szervezetekké alakulnak át. Független döntéshozó szervezet helyett üzemeltető szervezetekké alakulnak.

„A hatóságoknak halvány gőzük sincs, mi a teendő”

Doros Judit, Vas András
Publikálás dátuma
2020.05.13. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A kormány főleg a fővárosi idősotthonok kríziséről beszél, de valójában az állami és civil fenntartású intézményekre is súlyos csapást mért a járvány.
Régi szocreál épület a hajdan virágzó, ma már lepusztult volt lemezgyártól alig kőhajításnyira: itt működik az állami fenntartású Észak-Borsodi Integrált Szociális Intézmény borsodnádasdi otthona, ahol a hivatalos közlések szerint négy idős, koronavírussal fertőzött gondozott vesztette életét. Az intézmény elvileg 41 férőhelyes, legalábbis ilyen adatok jelentek meg eddig: ha ebből indulunk ki, akkor a halálozási arány rosszabb itt, mint a sokat emlegetett és pellengérre állított fővárosi Pesti úti idős otthonban. (A hangsúly persze az arányon van, hiszen a két otthon aligha összevethető: a fővárosi intézményben több mint tízszer ennyien, 544-en éltek, közülük hunyt el a vírus miatt 44 gondozott.) A borsodnádasdiak közül viszont többen is azt mondták nekünk a városban, hogy az otthon nem működött teljes kapacitással. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem segített tisztázni a számokat, lapzártánkig nem válaszoltak arra, hány férőhelyes az intézmény, hányan élnek most ott, s van-e jelenleg beteg lakója az otthonnak. Az intézmény előtt egy tetőtől-talpig védőruhába öltözött ápolónővel találkoztunk. Ő azt mondta, negyvenöten vannak most az otthon 16 szobájában, ami azt jelenti, hogy a szobák többségében hárman laknak együtt. Az ápolónő tudomása szerint a négy elhunyt közül ketten helybéliek voltak. Rajtuk kívül valamennyi, eddig kórházban ápolt beteg visszatért már az intézménybe: a Borsod megyei kormányhivatal korábbi közlése szerint 31 koronavírus-fertőzést regisztráltak az állami fenntartású otthonban, s 15 beteget vittek kórházba. Mint megtudtuk, munkába állt kedden az a bekölcei illetőségű gondozónő is, aki szintén megfertőződött, de mivel különösebb tünetei nem voltak, otthoni karanténban vészelte át a két hetet. Azt is elárulta: jelenleg egy új koronavírus-gyanús ápolt van az idősek között, hozzá szerdán érkeznek, hogy leteszteljék. Ennek fényében úgy tűnik, kissé talán elsietett volt a város háziorvosának optimizmusa, aki örömhírként jelentette be hétfőn a település közösségi oldalán: „Elmondhatjuk, hogy hetek óta nincs új koronavírusos esetünk sem a városban, sem a szociális otthonban. (...) Valószínűleg a borsodnádasdi kiemelkedő hullámon túl vagyunk” – írta. Erre a jó hírre hivatkoztak az otthon közelében lakók közül többen is, s mintha valóban kissé felszabadultak volna a nyomás alól, maszkot alig viselt valaki, s a másfél méteres távolságot sem nagyon tartották be.
A vidéki idősotthonok közül a legtöbben, hatan a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) mezőszilasi intézményében hunytak el. Kérdésünkre, hányan laknak az intézményben, s közülük hányan koronavírus-fertőzöttek, az állami fenntartó nem válaszolt. Ugyanakkor a mezőszilasi önkormányzat Facebook-oldala szerint a hétvégén hét fertőzött akadt a férfiosztályon. Steidl János polgármester a Népszavának elmondta, a hivatalosan kétszáz gondozottat ellátó intézményben április közepéhez képest javult a járványhelyzet: akkor a nem hivatalos adatok szerint tucatnál is több fertőzöttet regisztráltak, jelenleg viszont csak hét esetről tud az otthonban. A faluvezető hozzátette, az otthon lakói közül többeket kórházban kezelnek Covid-fertőzéssel, ám hogy hány gondozottat, arról őt sem tájékoztatták. A második legtöbb halálesetet az Aranybárka Egyesület seregélyes-szőlőhegyi idősek otthonában regisztrálták, ahol a járvány kitörése előtt 161 gondozottat láttak el. Hargitai Sándor, az egyesület elnökének tájékoztatása szerint jelenleg 152 szépkorú lakik az intézményben, közülük 77-en fertőződtek meg koronavírussal, tizenegy gondozottat kórházban kezelnek, öten pedig belehaltak a járványba. Vagyis a gondozottak 52 százalékánál mutatták ki eddig a koronavírust. Az Aranybárka Gárdonyban is üzemeltet két idősek otthonát, illetve két, úgynevezett támogatott lakhatási intézményt összesen 164 szépkorúval – nyolc korábbi lakót egészségügyi problémák, valamint hozzátartozói félelmek miatt hazaengedtek –, közöttük azonban nincs Covid-fertőzött. – Megállapítottuk, hogy a kórházi kezelések után visszaküldött, részben kezeletlen, teszteletlen lakókkal érkezett a vírus hozzánk, ugyanis intézményeinkben gyakorlatilag január, az influenzajárvány kitörése óta zárlatot rendeltünk el – jegyezte meg Hargitai Sándor. – Előfordult, hogy a kórház kétoldali tüdőgyulladással visszaküldte a lakónkat. Az elnök szerint a járványügyi helyzet két hónap alatt nagyjából három-négymillió forint többletköltséggel járt: – Tulajdonképpen semmiféle védőeszközt nem biztosított számunkra az állam, csak az elmúlt 2-3 hétben tudtuk nagy nehezen beszerezni az előírt védőeszközöket. A kormány „segítsége” kimerült az értelmetlen-oktalan ellenőrzésekben, s a százoldalnyi jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy a hatóságoknak halvány gőze sincs, mi a teendő. Elvileg lejárt a lakóink karanténideje, de semmiféle instrukciót nem kaptunk a további teendőkről. Arról nem is beszélve, ha az első pillanattól tesztelték volna a gyanús eseteket, sokkal rövidebb idő alatt véget ért volna a karantén.

Életmentő bezárkózás

Egyelőre sikeresen védekeztek a járvánnyal szemben a szentbalázsi Zselici Rózsakert Idősek Otthonában. Mint arról lapunk korábban beszámolt, a Kaposvár melletti falu intézmény hat dolgozója március közepén úgy döntött, a fertőzésveszély minimálisra csökkentése érdekében a járvány elmúltáig, családjukat hátrahagyva végleg beköltözik a nyolcvan évesnél idősebb gondozottjaik közé. Két hónap múltán úgy tűnik, megérte az országosan nagy visszhangot kiváltó önfeláldozás, hiszen senkit sem ért el a koronavírus, mindössze egyetlen lakót kellett kórházba szállítani, de őt is más jellegű betegséggel. A gondozócsapatból öten továbbra sem hagyták el az otthont, csak az egyik kisgyermekes anyuka adta fel az önként vállalt bezártságot családi okok miatt. Érdeklődésünkre kiderült, a gondozók fáradtak, kimerültek, de május végéig még bizonyosan maradnak, s június elején beszélik át az intézmény vezetésével a járvány aktuális állásának ismeretében, lazíthatnak-e a szabályokon. - Vas András

Lesújtó idősotthonkórkép

A hazai idősotthonok már a koronavírus-járvány betörése előtt súlyos gondokkal küzdöttek, amit azután a pandémia felnagyított. Az már jóval a járvány magyarországi megjelenése előtt tudható volt, hogy az idősotthonokban élők a leginkább veszélyeztetettek: koruk, egészségügyi állapotuk, illetve az intézményi zsúfoltság okán. Ennek ellenére sem az állam, sem a fenntartók nem készültek fel erre. Az otthonok többségét anélkül érte el a járvány, hogy az intézményeket, az ott dolgozókat, a lakókat és a hozzátartozókat felkészítették volna. De hiányos volt az eszköztár is: az otthonok többségében nem volt elég maszk, fertőtlenítő folyadék, kevés volt a személyzet. Ráadásul a dolgozók jó része a veszélyeztetett korba tartozik. A járvány még világosabbá tette: Magyarországon önkormányzati vagy állami idősek otthonába költözni számos kockázatot hordozó, súlyos döntés. Az intézmények jó része alapszintű ellátást nyújt. A szobák négy, esetenként hat ágyasak, egy-egy éjjeliszekrénnyel választva el egymástól a fekhelyeket. A szobákban egy asztal és egy mosdó, jó esetben szekrények. A fürdőszoba és a vécék a folyosó végén, sokszor 20 vagy akár 40 emberre jut belőle egy. A takarítás a kórházakból jól ismert színvonalat hozza. A sokszor leépülő, számos betegséggel és problémával küszködő, megfáradt és a világtól távolodó emberek gondozása nehéz és megalázóan alulfizetett munka, az intézmények többsége még a tömeges munkanélküliség idején is létszámhiánnyal küzd. Főállású orvost kevés intézmény tud felmutatni, ez nem egy vágyott karrierállomás, így többnyire szerződéssel oldják meg a feladatot. A költségkeret szűkös. Az ellátottaktól beszedett pénz – nyugdíjuk 80 százalékát kérhetik el – többnyire nem fedezi a költségeket, hiszen aki teheti, külön apartmanokat kínáló magánintézménybe költözik. (Néhány önkormányzati otthonban is található saját fürdőszobás, esetenként teakonyhás lakrész, de sokkal kevesebb, mint amennyire igény lenne.) Ebbe a normál időkben is végletekig lepusztultnak számító ellátórendszerbe tört be a járvány. A nagy létszámú intézményeknek esélyük sem volt a vírussal szemben. Az intézményvezető nem rendelhetett saját szakállára, nem volt hely az izolációhoz, túl kevés volt a személyzet az előírások precíz betartásához. Ott ahol az elkülönítést sikerült megoldani, ahol idejében kaptak maszkot és fertőtlenítőt, nem küldtek vissza fertőzött lakót a kórházból, illetve eléggé kicsi volt az intézmény és eléggé önfeláldozó a személyzet a bentlakáshoz, ott akár veszteségek nélkül is megúszhatták. A többiben jobbára a vak szerencsén múlt. - Szalai Anna