A nemek eltérő élethossza jól ismert az emberi populációk esetében: a 19. század óta rendelkezésre álló adatok mindenütt a nők hosszabb élettartamát mutatják. Különösen szembetűnő ez a nagyon idős korcsoportokban – a 110 év feletti kort elértek közül például tízből kilenc nő. A franciaországi University Lyon 1 kutatóinak vezetésével végzett vizsgálatban, amelyet a Proceedings of the National Academy of Sciences vezető nemzetközi folyóirat közölt 101 különféle emlősállat esetében hasonlították össze a nemek élethosszát – közölte az MTA.
Az eredmény megerősíti az embereknél tapasztaltakat: a nőstény emlősök élettartama átlagosan 18 százalékkal hosszabb, mint a hímeké. Ez jelentősen nagyobb, mint a humánpopulációk 8 százalék körüli különbsége. A vizsgálat másik fontos eredménye, hogy a nőstények hosszabb élettartamának oka nem lassabb öregedési rátájuk, amint azt gyakran feltételezik. Ehelyett a nőstények minden korcsoportban alacsonyabb halálozási rátája vezethet a hosszabb élettartamhoz. Habár egyelőre nem ismert biztosan a halálozási ráta különbségének az oka,
A kutatás egyik magyar közreműködője, Székely Tamás professzor, a Debreceni Egyetem NKFIH Élvonal Kutatócsoportjának tagja szerint a markáns ivari különbség meglepő: „A nőstény oroszlánok például 50 százalékkal tovább élnek a hímeknél. Korábban úgy véltük, hogy ez az ivari szelekció következménye: a hímek harcolnak a falkák megszerzéséért, hogy hozzáférhessenek a nőstényekhez.
A mostani vizsgálat azonban nem támasztja alá ezt az elképzelést, ezért máshol kell keresnünk az okokat.”
A kutatás másik résztvevője, Liker András professzor, a Pannon Egyetem MTA-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának tagja szerint a nemek eltérő ivari kromoszómái is számításba esnek. A magyar kutatók egyik korábbi vizsgálata az elsők között igazolta ezt az elképzelést a különböző (XY és ZW) ivari kromoszóma-rendszerű gerinces állatok felnőttkori ivararányainak összehasonlítása révén, egy nemrég megjelent kutatás pedig az ivari kromoszómák és a nemek élethossza között mutatott ki kapcsolatot. Liker András szerint a kutatás eredményeivel összecseng, hogy
Például a jelenleg zajló koronavírus- (Covid-19) járványban jóval több férfinál alakul ki súlyosabb megbetegedés, mint nőnél, és a férfiak halálozási rátája több országban duplája a nőkének. A különbséget gyakran életmódbeli okokkal magyarázzák, például a férfiaknál gyakoribb a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Ezek a tényezők ugyan valóban növelhetik a halálozási kockázatot, de a rendelkezésre álló adatok tükrében szerepük egyelőre bizonytalan.
A vadon élő állatoknál tapasztalható élethosszbeli és halálozási különbségek olyan biológiai tényezők szerepét valószínűsítik, amelyek az emberek esetében is számíthatnak. Szerepet játszhat például a nők hatékonyabb immunrendszere, ami talán az ivari kromoszómákhoz is köthető, vagy a nemek eltérő hormonális profilja, ami a nőknek nagyobb védelmet nyújt. Az erre vonatkozó ismeretek egyelőre hiányosak, azonban a nemek közötti biológiai, például élethosszbeli, mortalitási, immunitási különbségekért felelős tényezők kutatása közelebb vihet a betegségekkel és járványokkal szembeni eredményesebb védekezéshez is – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia közleményében.
A PNAS-ban közölt cikk jelentős figyelmet kapott a nemzetközi sajtóban. Ismertette például a BBC, a CNN, valamint a The Times is.
