Most jó eséllyel lehet alkudni a lakásokra

Publikálás dátuma
2020.05.13. 15:21

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az ingatlanpiacra is hatott a karantén: a vevők a nagyobb lakásokat keresik, miközben kevesebbet hajlandóak fizetni.
Az ingatlanpiacot sem hagyta érintetlenül a koronavírusjárvány: a lakásokat hosszabb ideig tart eladni, a vevők egyre inkább az olcsóbb lakásokat keresik, az eredeti árakból pedig tavalyhoz képest többet lehet lealkudni – derül ki az ingatlanközvetítő cégek elemzéseiből. Országosan vizsgálva a tulajdonosok továbbra is a februári négyzetméterárakon kínálják a lakásokat, ami Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint azt jelzi: az eladók még kivárnak, és nincsenek lépéskényszerben. A fővárosban viszont kezdenek lejjebb menni az árakkal. A budapesti kínálatban egyre nagyobb arányt képviselnek ugyanis a fővárosi viszonylatban olcsóbbnak számító, 30 millió forint alatti lakások. Ezen lakóingatlanok aránya tavaly májusban még csak 18 százalékot tett ki, most viszont már a teljes kínálat csaknem negyedét adják. Az ingatlan.com több mint 400 ezer hirdetést vizsgáló elemzése szerint a megyeszékhelyeken még nem látszik hasonló átrendeződés. A vásárlók azonban már nem szeretnének annyit költeni egy lakásra vagy házra, mint korábban, így beindulhat az eladók harca a vevőkért – véli Balogh László. A 30 millió forintnál olcsóbban kínált lakások iránti érdeklődések aránya már most is 57 százalékra emelkedett a februári 54 százalékról. Ezzel párhuzamosan – vélhetően a karanténhatásnak köszönhetően – fokozódott a nagyobb lakások iránti kereslet. A Duna House-nál szintén érzékelték ezt a „pandémiás hatást”. Pest megyében például a 80-120 négyzetméter közötti otthonok tették ki az adás-vételek majdnem felét, és a 160 négyzetméternél nagyobb eladott ingatlanok aránya is 10 százalékpontot emelkedett tavaly áprilishoz képest. Az ingatlanközvetítő hálózat számaiból ugyanakkor az is látszik, hogy az idén áprilisban jóval kevesebb lakás cserélt gazdát, mint az év korábbi hónapjaiban, vagy tavaly. Az idén áprilisban alig 6 ezer lakást adtak el, míg tavaly áprilisban még több mint 14 ezret, de még az idén februárban is 13 ezer fölött járt az adás-vételek száma. A vevők érdeklődése márciushoz képest azonban már élénkült: a mélypont április első két hetében volt, azóta a kereslet hétről hétre emelkedik. Ha a járványhelyzet nem súlyosbodik, akkor a Duna House szerint az adásvételek száma is növekedni fog. A jelenlegi bizonytalanabb piaci környezetben azonban tovább tart eladni egy lakást: a paneleknél erre három, a téglaépítésűeknél pedig négy hónapot is rá kell szánni. A vevők számára viszont jó hír, hogy jóval többet le lehet alkudni az eredeti árból, mint tavaly ilyenkor. Budapest belvárosában például egy téglalakás eredeti árából tavaly ilyenkor még 3 százalékot lehetett lefaragni, ma már akár 9 százalékot is. Tavaly Pesten egy panellakás eredeti árát maximum 2 százalékkal lehetett lejjebb vinni, az idén tavasszal már 6 százalék is lehet az engedmény mértéke. Országszerte is 6-8 százalékos áralkuval számolhatnak már a vevők. A Duna House hálózatában értékesített ingatlanok ára ráadásul az előző negyedévhez képest - a fővárosi téglalakások kivételével - mindenhol csökkent: ingatlantípustól és elhelyezkedéstől függően 1-10 százalékkal. Tavalyhoz képest ugyanakkor keleten nőttek, nyugaton csökkentek az eladási árak. Így egy átlagos panellakásért az ország keleti felében most 15,7, a nyugati felében 15,5 millió forintot fizettek a vevők, egy használt téglalakásért pedig keleten 18,9, nyugaton 15,2 millió forintot adtak. A fővárosban is látszódnak már a változás jelei, a pesti panel otthonok négyzetméterára tavalyhoz képest 9, az előző negyedévhez képest 4 százalékot csökkent. Egy átlagos panel ára így Pesten most 25, Budán 29,8 millió forint, a téglalakásokért pedig Pesten 32,8, Budán 67,8 millió forintot fizettek a vevők.     
Szerző

Majdnem 50 ezer egyéni vállalkozás kényszerült leállni

Publikálás dátuma
2020.05.13. 13:41

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A fodrászok és a járművezető-oktatók vannak a legnehezebb helyzetben.
Több mint ötször annyi egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét májusig, mint a korábbi évek azonos időszakában - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt összesítéséből. Az adatok alapján a folyamat összefügg a járványveszéllyel, hiszen a 61 ezer szüneteltetésből 49 ezret március 1. után regisztráltak. Ezt követően, a hónap második felében egyre több, április 1-jén pedig kiugróan sok szüneteltetést jegyeztek be. Az elemzés a vészhelyzet gazdasági hatásaival magyarázza a folyamatot, mivel azok közvetlenül érintik a személyes szolgáltatást nyújtó egyéni vállalkozókat. Kivételek akadnak ugyan, mint például a futárszolgáltatások, vagy a nyelvtanárok, akik online megoldásokkal folytathatják a munkájukat. A többség viszont azonnal érzékelték a keresletcsökkenés következményeit, főképp azok, akik nem tudnák a személyes érintkezést elkerülni - indokolták a visszaesést. A KSH szerint a legtöbb szüneteltetés a fodrászat, szépségápolás területén fordul elő, arányaiban viszont leginkább a járművezető-oktatókat érintette. A szüneteltetések száma a leginkább érintett összes ágazatban a tavalyi többszörösére nőtt. A vállalkozói tevékenység újraindítása egyelőre nem általános, de már 12 ezren döntöttek a folytatás mellett, és májussal a szüneteltetések száma sem nőtt már olyan mértékben, mint előtte. A KSH ugyanakkor nem feltétlen tekinti kedvezőtlen döntésnek a szüneteltetést sem, hiszen - mint írták - a vállalkozó ezzel azt is kifejezi, hogy bízik a folytatásban. A hivatal arra számít, hogy júniusban tovább csökkenhet a szüneteltetett vállalkozói tevékenység száma - olvasható az összesítésben.
Szerző

Kifosztja a kormány a településeket: Semjén Zsolt sok-sok különleges övezetet csinált

Publikálás dátuma
2020.05.13. 10:15

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Minden öt milliárd forintnál nagyobb beruházás helyi adóját elvonják a településekről – egy új kormányjavaslat szerint.
Az éjjel a kormány újabb törvényjavaslatokat terjesztett a parlament elé, ezek közül az egyik az úgynevezett különleges gazdasági övezetek felállításról szól, vette észre az atv.hu. A javaslat szerint minden olyan beruházás, amelynek értéke meghaladja az öt milliárd forintot különleges gazdasági övezetté nyilvánítható. A kormány szerint a különleges gazdasági övezet ismérve az, hogy ilyen beruházások engedélyezésbe a település nem folyhat bele, illetve a befolyó helyi adókat nem a település, hanem a jellemzően fideszes többségű megyei önkormányzatok vetik ki, kapják meg és költhetik el. A kormány rendeleti úton – élve a különleges jogrenddel – már ideiglenesen bevezette a különleges gazdasági övezet fogalmát – ennek elszenvedője Göd városa, ahol a Samsung új e-autókhoz használatos akkumulátorgyárat épít, mintegy 300 milliárd forint értékben. A rendelet következtében Göd városa több milliárd forintnyi helyi iparűzési adótól esik el évente. A rendelet még száz milliárd forintban határozta meg a különleges gazdasági övezet értékhatárát.   A száz milliárdos értékhatáron belül összesen öt nagyberuházás esik, ám azzal, hogy a kormány Semjén Zsolt jegyezte törvényjavaslattal öt milliárdra csökkenti le a beruházási értéket – több tucat önkormányzatot érinthet hátrányosan a javaslat. A törvényjavaslat megengedő, tehát ezen területeken lévő beruházásokat a kormány különleges gazdasági övezetté nyilváníthatja, de nem köteles azzá nyilvánítani. Vagyis a törvény lehetővé teszi, hogy a kormány politikai alapon szelektáljon, mint Göd esetében, ahol ellenzéki az önkormányzat és a városvezető is. Ezzel szemben fel sem merült, hogy debreceni BMW-gyárat vagy épp a kecskeméti Mercedes-gyárat különleges gazdasági övezetté nyilvánítsák, ami összefügghet azzal, hogy mind a két várost megbízható fideszes káderek vezetik. (BMW-problémát a bajor cég bejelentése amúgy is megoldotta, ugyanis legalább egy évvel kitolódik a debreceni üzem átadása, de könnyen lehet, hogy el szem kezdődik.) A kedd este beterjesztett törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök jegyzi, előadója pedig Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter, vagyis azt nem is a adózásért felelős Varga Mihály vagy épp a gazdaságpolitikáért felelős Palkovics László veszi a nevére – ami meging egy jelzés a javaslat politikai töltetére. A törvényjavaslatot a parlamentnem kétharmaddal kell elfogadnia, ám ez eddig sem volt akadály a kormány számára, hisz az alkotmányozó többsége továbbra is biztosított. 
Szerző
Frissítve: 2020.05.13. 12:09