Jelenleg 74 olyan nagyberuházást terveznek Magyarországon, amelyek értéke meghaladja az öt milliárd forintot, így akár 60-70 önkormányzat veszítheti el a jövőben a beruházásból keletkező helyi iparűzési adóbevételét a parlament előtt fekvő kormányzati törvényjavaslat szerint, amit Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes jegyez. A kormány április közepén a rendeleti kormányzás keretében alkotta meg a különleges gazdasági övezet fogalmát, és rögtön azzá is nyilvánította a Samsung gödi akkumulátorgyárának építkezési területét. A rendelet szerint Göd ellenzéki vezetésű önkormányzata nem szólhat bele a beruházásba, nem alakíthatja a szabályokat, ugyanis a kormány a beruházás telkét egyszerűen elvette a várostól és azt a fideszes vezetésű Pest megyei önkormányzathoz rendelte. A jövőben a Samsung gyárból származó évente több milliárd forintnyi iparűzési adót szintén a Pest megyei önkormányzat szedheti be és költheti el.
A most beterjesztett törvényjavaslattal szintet lépett az Orbán-kormány, ugyanis az eddigi száz milliárd forintról öt milliárdra csökkentené azt az értéket, ami fölött egy beruházás területét különleges gazdasági övezetté lehetne nyilvánítani. A napokban elkészített Konvergencia Program szerint öt olyan nagyberuházás van Magyarországon, amelynek értéke meghaladja a száz milliárd forintot, viszont 74 olyan, amelynek értéke öt milliárd forintnál magasabb. Ez ugyanennyi potenciális különleges gazdasági övezet létrehozását és hasonló számú önkormányzat jogainak és a beruházás adóztatásából származó bevételeinek elvi elvételét jelenti.
A kormány a beruházások védelmével, a munkahelyteremtéssel indokolja a különleges gazdasági övezetek létrehozását, illetve azzal, hogy az itt keletkező adóbevételeket „arányosabban” és „hatékonyabban” használhassák fel az önkormányzatok. Valójában az övezet semmilyen plusz előnyt, biztosítékot nem nyújt a beruházóknak, még az önkormányzatoktól sem szabadulnak meg, hiszen a rendeletalkotási jog a városi önkormányzatról a megyeire száll.
A jogszabály ráadásul feltételes módban fogalmaz, vagyis a kormány egyedi döntésétől függ, hogy melyik településtől vonja el az adóbevételeket és melyiktől nem. Eddig mindössze az ellenzéki vezetésű Göd érdemelte ki a különleges gazdasági övezeti beruházást – amely a most folyó fejlesztések közül „csak” a harmadik legnagyobb összegű. A gödi Samsung akkumulátorgyárat előzi a Mol Nyrt. tiszaújvárosi poliol- üzeme, illetve a kecskeméti második Mercedes is. Míg Tiszaújvárosnak MSZP-s a polgármestere, Kecskemétnek fideszes vezetője van. A várható döntéseket befolyásolhatja, hogy minden megyei önkormányzatban többségben van a Fidesz, a 2019-es választási eredmények láttán már akkor sejthető volt, hogy a kormány a korábban teljesen kiüresített megyei önkormányzatok megerősítésére készül, mintegy revánsként az elveszett településekért.
Az elmúlt hetekben a koronavírus-járvány miatt sorra derültek ki, hogy a kormány a szolidaritás jegyében jellemzően ellenzéki vezetésű önkormányzatok korábban beígért támogatását vonta el. A beruházási övezetté nyilvánítás is abba az irányba mutat, hogy a cél inkább az ellenzéki vezetésű városok kivéreztetése, a nekik járó adóbevételek elvonva pedig a környező kormánypárti települések között osztják fel. Ugyanis a törvény arra is a kormányt hatalmazná fel, hogy kiválogassa a települések közül, hogy melyek azok amelyeket „közvetlenebbül” érint a beruházás, ugyanis nekik kell, lehet visszaosztani a megyei önkormányzat által beszedett adót.
A törvényjavaslat készítői arra is ügyeltek, hogy Budapestre speciális szabályok vonatkozzanak: a főváros esetében ugyanis a megyei önkormányzat alatt a Fővárosi Önkormányzatot kell érteni – vagyis a főszabály szerint a kerületektől az ellenzéki vezetésű fővároshoz lehetne így pénzt átcsoportosítani – de láthatóan nem ez a cél. Ugyanis a főváros esetében az adóbevételekre továbbra is érvényben marad a főváros és a kerületek között megosztási szabály – vagyis semmi szín alatt nem kerülhet több pénz a fővárosi kasszába, akkor sem, ha egy budapesti fejlesztés területét nyilvánítja a kormány különleges gazdasági övezetté. A megyei jogú városok területén is kialakítható ilyen övezet, mivel azok is „települési önkormányzatnak” minősülnek, esetükben is a megye veszi át a feladatköröket.
Az egész javaslaton átsüt a szubjektivitás, hisz még arról is rendelkezne a törvényjavaslat, hogy ha egy különleges gazdasági övezet több megye területére esik, akkor is a kormány határoz arról, hogy melyik megye jogosult gyakorolni a hatásköröket, viszont a bevételeket megosztják területileg érintet megyei önkormányzatok között – az érintett város azonban ez esetben sem lát egy fillért sem, hacsak nagy kegyesen a megye vissza nem ad a neki járó bevételekből. A beruházási övezettel nemcsak az adókivetési jogát veszíti el az adott város, de a megyei önkormányzat kezelésébe kerülnek a városhoz tartozó közutak, a polgármester és a helyi jegyző jogait a megyei önkormányzat gyakorolhatja – vagyis a különleges gazdasági övezet területenkívüliséget élvez. A városi önkormányzat a helyi építésügyi szabályokat sem tudja érvényesíteni, ugyanis a törvényjavaslat szerint csak addig érvényesek a helyi szabályok, amíg azt nem írja felül a megye, vagy a kormány rendelete.
A kedd este beterjesztett törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök jegyzi, előadója pedig Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter, vagyis azt nem is a adózásért felelős Varga Mihály vagy épp a gazdaságpolitikáért felelős Palkovics László jegyzi – ami megint egy jelzés a javaslat politikai töltetére. A törvényjavaslatot a parlamentnek kétharmaddal kell elfogadnia, ám ez eddig sem volt akadály a kormány számára, hisz az alkotmányozó többsége továbbra is biztosított.
"Elveszítenénk a költségvetés háromnegyedét"
- Levegő után kapkodunk, a döntés következtében ugyanis elvennék a költségvetésünk 65-75 százalékát – kommentálta a törvényjavaslatot Schrick István, a Hankook Tire Magyarország Kft.-nek otthont adó Rácalmás polgármestere. – Pontosan emlékszünk a gumigyár előtti időkre, amikor a fejlesztésekre a helyiektől kellett beszedni a pénzt. Később, amikor 2006-ban idetelepült a Hankook, teljesen megváltozott az életünk: végre normális perspektívája lett a városnak. Még úgy is, hogy 2017-től szolidaritási hozzájárulásként évi 300-400 milliót kellett befizetnünk az államnak, ebből a pénzből pedig a kevésbé tehetős településeket segítették.
A Fejér megyei kisváros vezetője megjegyezte, amikor először hallottak a törvényjavaslatról, azt hitték, az csak a százmilliárdos beruházásokat érinti majd. Az ötmilliárdos értékhatár azonban annyira alacsony, hogy tulajdonképpen bármelyik település kerülhet olyan helyzetbe, hogy egyik pillanatról a másikra elveszíti bevételei nagy részét.
- Ha elveszik a költségvetésünk kétharmadát-háromnegyedét, akkor itt csak sivatag marad: amit az elmúlt szűk másfél évtizedben fejlesztettünk, nem tudnánk fenntartani, ellehetetlenítenék szinte a teljes intézményrendszerünket – mondta Schrick István. Az új viszonyok érintenék a helyi oktatási intézményeket, valamint a sportcsarnokot is.
Egyelőre tanulmányozzák és értelmezik a Semjén-féle törvényjavaslatot Debrecenben és Tiszaújvárosban, addig nem akarnak róla véleményt mondani - mondták a Népszavának mindkét város polgármesteri hivatalában. Egyes forrásaink szerint Tiszaújváros a jelenlegi költségvetésének legalább háromnegyedét elveszítené, ha az intézkedés életbe lép, de ezzel kapcsolatban konkrétumokat és pontosabb számokat Fülöp György polgármester csak későbbre ígért lapunknak.
Akadnak azonban települések, amelyeket akár kedvezően is érinthetne a javaslat – legalábbis erre utalt Mikola Gergely Encs tavaly ősszel ellenzéki támogatással megválasztott, jobbikos polgármestere. Szavai szerint azok a városok - mint például a közel 7000-es lélekszámú észak-borsodi település, ahol nincs ipar és nem jutnak jelentősebb iparűzési adóbevételhez sem - talán kaphatnak az így elvont forrásokból, már amennyiben az elosztás valamilyen igazságos alapokra helyeződik. Társadalmi értelemben ugyanis nem igazságos, hogy egy-egy nagy beruházás teljes hasznát csak azok a városok élvezzék, ahol maga a nagyberuházás működik. Annak azonban nem látja értelmét, hogy az újraelosztási feladatot most épp a megyék kapnák meg, amelyek funkcióit az elmúlt években szinte teljesen elvették és kiüresítették.
Schmidt Jenő, Tab polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint a törvényjavaslat alapjaiban billenti meg a rendszerváltással kialakult önkormányzati rendszert. - A kormány célja az, hogy a fontos projektek esetében minél gyorsabban megvalósulhasson egy beruházás – ez természetesen érthető. Csakhogy eddig sem a településeken múlt, hogy a szakhatóságok milyen határidőkkel dolgoztak. Vagyis egy egységes szabályozással, világos eljárási renddel is fel lehetne gyorsítani a feladatokat – fogalmazott.
Egy neve elhallgatását kérő polgármester szerint a kormány egy gazdasági mázzal bekent politikai törvényjavaslatot akar keresztülverni az Országgyűlésen.
- Akkor sem tartanám jó ötletnek, ha azt mondanák, hogy minden ötmilliárdnál drágább projekt a törvény hatálya alá esik, de akkor legalább azt lehetne mondani, hogy tisztességes, hiszen egyenlően vonatkozik minden településre, legyen az kormánypárti, ellenzéki vagy független vezetésű – jegyezte meg. – Csakhogy itt éppen arról van szó, hogy a kormánytöbbség dönti el, melyek lesznek a kiemelt beruházások, amivel csúnyán ki lehet rúgni a széket a nem szimpatikus önkormányzatok alól, s átadni a pénzt, paripát, fegyvert a kormányhű vezetésű megyéknek. Az ötmilliárd forintos összeghatár ráadásul nem nagy, rengeteg ilyen beruházás valósul meg, arról nem is beszélve, hogy a meglévő nagy cégek fejlesztései általában meghaladják ezt a keretet. Azaz egy ötmilliárdos fejlesztéssel könnyedén el lehet venni egy várostól egy több százmilliárdos céget, illetve az attól érkező bevételeket. A település pedig ott marad legatyásodva, kivéreztetve.
