Előfizetés

Új hivatal figyeli a kukaholdingot

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.05.14. 08:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Nemcsak a szabálytalan szeméthegyekkel szemben lépne fel az új hulladékhivatal, de némiképp szabályozná az eddig igencsak önkényesen intézkedő állami kukaholdingot is - tudtuk meg. Január elsejével tényleg betiltják az egyszer használatos műanyag eszközöket.
Júliustól Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatala néven alakul szervezet a hazai hulladékkezeléssel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására - értesült a Népszava. Ennek fenntartására a hulladéktermeléssel és -kezeléssel foglalkozó társaságok bevételének 0,1 százalékát kitevő úgynevezett felügyeleti díjat vetnének ki. Forrásaink szerint az árbevétel figyelembe vett hányada és az érintett vállalkozások köre még bizonytalan. Akadt, aki szerint a rendelkezés akár a hazai vállalkozások többségét is érintheti és volt, aki szerint megmaradhat a jelenlegi jogszabályokban nevesített, viszonylag szűk kör. Bár egyelőre az új hatóság tevékenységi köre is képlékeny, annyi bizonyos, hogy a megyei kirendeltségek működtetéséhez legalábbis több száz fő szükséges. Kérdés, miként tagozódnak majd be a meglévő intézményrendszerekbe, így különösképp szabályzandó a jövőbeni együttműködés a kormányhivatalok - három éve a környezetvédelmi hatóság helyébe lépett - környezetvédelmi osztályaival. Értesülésünk szerint, miközben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) még stratégián is dolgozik, már elkészült egy pontos, több mint száz oldalas jogszabálytervezet is. Ez, bár főképp az uniós jog átültetése, annál részletesebb szabályokat is tartalmaz. Arról, hogy a kormány már tárgyalta-e a tervezetet, szintén ellentmondóak a hírek. A módosításokat a kormányfő februári évértékelőjén vázolt klíma- és természetvédelmi akcióterv részeként tálalják. Ehhez később Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is szolgált adalékokkal. Az akkor még Hulladékgazdálkodási Hatóságnak nevezett új szerv fő feladataként a törvénytelen hulladékhalmok felszámolását tűzték ki. Ennek módszertana változatlanul kérdés. Az illetéktelen hulladéklerakás ugyanis ma is tilos, jelenleg is léteznek az ennek megelőzésére, felszámolására és bírságolására hivatott szervek. Ám a jelek szerint mindez az egyszeri csikkelhajítóktól az építkezési hulladékot az erdőszélre hordó "iparosokig" keveseket riaszt vissza. Ráadásul a jelenlegi szabályok szerint az illegális hulladékot - tettenérés híján - a terület tulajdonosának kell eltüntetnie. A hatóságok ugyanakkor ennek láthatólag nem szereznek érvényt, elfogadva azt az érvelést, hogy nem állíthat az önkormányzat vagy épp a MÁV minden fa mellé egy őrt. Értesülésünk szerint az új szabály részint emeli az ilyenkor - akár a tulajdonosra - kivethető bírságokat, a szemetelés pedig a jövőben bűncselekménynek minősülhet. Emellett az új hatóság elősegítené a nyomozásokat, jogi eljárásokat és pereket: néhány látványos büntetés bizonyosan sokakat visszariasztana. Növelnék a kamerafelvétel bizonyító erejét is. Mindazonáltal Palkovics László februári szavaiból még az tűnt ki, hogy az új hatóság elsősorban az önkormányzatokat fogja noszogatni a hulladékhalmok elhordására. Ez a nagypolitikai célokon túl különösebb érdemi eredménnyel nem kecsegtet. Egy forrásunk úgy fogalmazott: nem tudni, egy hatékony szervezet vagy csak egy új "vízfej" létesül. Bár kevéssé verték nagydobra, lapunk értesülései szerint az új hatóság több feladatot átvesz a vitatott helyzetű és tevékenységű NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-től is. Az állami társaságot négy éve a kukadíjak országos beszedésére alapították. Ezt az összeget aztán bizonyos elvek szerint vissza kellene osztaniuk a hulladékbegyűjtést változatlanul végző helyi önkormányzati társaságoknak. Mindez az elmúlt négy év során vitákat, káoszt, rendszertelenül érkező, hiányos számlákat és az ágazat anyagi kivéreztetését hozta magával. Az évi százmilliárdok felett szinte ellenőrizetlenül, átláthatatlanul, néhány irat szerint kirívóan trehányul gazdálkodó NHKV mégis oly erős kormányzati háttértámogatást élvez, hogy az Orbán-kabinet évente közpénz-tízmilliárdokkal stafírozza. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója 2018 novemberi elemzésében úgy fogalmazott, hogy az NHKV tevékenységét látszólag jogkövetkezmények nélkül végezheti. Nincs ugyanis olyan hatóság, amely esetlegesen vizsgálná az NHKV-val szembeni panaszokat. Egy hulladékszállító csak akkor juthat hozzá a területén beszedett díjakhoz, ha az NHKV "megfelelőségi véleményt" állít ki róla. Ennek - akár önkényes, illetve az anyagi viták miatti - visszavonása ugyanakkor ellehetetlenítheti a térségi hulladékszállítást. Ez meg is történt a Gödöllő és térsége területén működő Zöld Híd esetében, ahol a kialakult, a Fidesz által politikai síkra terelt vita nyomán 2018 vége óta a katasztrófavédelem viseli a költségeket. Forrásaink mindegyike üdvözölte a változtatást, ami némiképp megrendszabályozhatja a felügyelet híján igen sok kárt okozó "kukaholdingot". Az NHKV megszüntetése ugyanakkor nincs napirenden. Az új jogszabálycsomag ezen túlmenően átülteti a hulladékok visszagyűjtésére és leválogatására vonatkozó uniós irányelveket. Ezek szerint tíz éven belül a keletkező hulladéknak mindössze 10 százalékát lehetne lerakókban elhelyezni. Addig tehát kidolgozandó a fennmaradó hányad magasabb minőségű hasznosítása. Ez nem kis kihívás, hisz az arány jelenleg körülbelül 80 százalék. Értékelések szerint a módosításokat egyelőre nem vetették vissza érdemben a koronavírussal kapcsolatos intézkedések. Lapunk vonatkozó megkeresésére sem az illetékes ITM, sem a Miniszterelnökség nem válaszolt.

Jövő év elejétől betiltják a vékony zacskókat is

A kormány, részben uniós kötelezvényt teljesítve, jövő év január elsejétől számos egyszer használatos műanyagtermék forgalmazását megtiltja - derül ki az Európai Bizottság honlapján megjelent tervezetből. A közzététel arról tanúskodik, hogy a rendeletet a kormány már elfogadta, de még nem jelent meg. Ennek az az oka, hogy a szintén betiltandó könnyű műanyag zacskókra használt fogalmat csak a tegnap a parlament elé benyújtott törvényjavaslatuk vezetné be. Eszerint tehát jövő év január 1-től nemcsak az egyszer használatos étkezési eszközöket vagy épp a szívószálakat tiltanák be, hanem az 50 mikronnál vékonyabb, az új szabály szerint "könnyű műanyag hordtasaknak" nevezett - közkeletű nevén kifligyűjtő, illetve "csíkos" - zacskókat is. Az ennél vastagabb szatyrok esetében pedig maradna a jelenlegi, viszonylag magas termékdíj. A rendelettervezet felhívja a figyelmet: a magyar kormány annak ellenére tiltja be január 1-vel a vékony zacskókat és az összes egyszer használatos műanyag poharat, hogy erre nem vonatkozik uniós kötelezvény. A tegnap benyújtott törvényjavaslat emellett feljogosítja a kabinetet a vonatkozó rendeletek megalkotására. Szakértők szerint a hátra lévő bő fél év elegendő a már legyártott készletek felhasználására. A Greenpeace tegnapi közleményében üdvözölte, hogy a kormány - sok huzavona után - kivezetné az egyszer használatos műanyagokat. Azt, hogy az uniós kötelezettségen túlmenően a műanyag zacskókat is betiltják, saját sikerükként könyvelik el. Ebbéli követelésük mellett eddig negyedmillió aláíró állt ki. A Greenpeace a javaslat változtatás nélküli elfogadására kéri a parlamentet. A zöld szervezet további lépésekre kéri a kormányt. Elérkeztünk a falhoz: a palackozott ásványvizeink, a tengeri só, de még a beltéri levegő is tele van mikroműanyagokkal - idézi közleményük Simon Gergelyt, a Greenpeace vegyianyag-szakértőjét.

Betiltandó egyszer használatos műanyagtermékek

Fültisztító pálcika Evőeszköz (villa, kés, kanál, evőpálcika) Tányér Szívószál Italkeverő pálcika Léggömbökhöz rögzített pálca és rögzítő (kivéve az ipari alkalmazásokat) Expandált polisztirolból készült - ételtároló edény - italtároló, valamint a kupakja és a fedele - italtartó pohár, valamint a teteje és a fedele Egyéb egyszer használatos műanyag italtartó pohár, valamint a teteje és a fedele Könnyű műanyag hordtasak Forrás: ec.europa.eu 

"Levegő után kapkodunk" - új módot talált a kormány az önkormányzatok kisemmizésére

Papp Zsolt Vas András Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.05.14. 07:00

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Minden öt milliárd forint feletti beruházás területét és adóbevételeit elvonhatja a településektől a kormány egy törvényjavaslat szerint.
Jelenleg 74 olyan nagyberuházást terveznek Magyarországon, amelyek értéke meghaladja az öt milliárd forintot, így akár 60-70 önkormányzat veszítheti el a jövőben a beruházásból keletkező helyi iparűzési adóbevételét a parlament előtt fekvő kormányzati törvényjavaslat szerint, amit Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes jegyez. A kormány április közepén a rendeleti kormányzás keretében alkotta meg a különleges gazdasági övezet fogalmát, és rögtön azzá is nyilvánította a Samsung gödi akkumulátorgyárának építkezési területét. A rendelet szerint Göd ellenzéki vezetésű önkormányzata nem szólhat bele a beruházásba, nem alakíthatja a szabályokat, ugyanis a kormány a beruházás telkét egyszerűen elvette a várostól és azt a fideszes vezetésű Pest megyei önkormányzathoz rendelte. A jövőben a Samsung gyárból származó évente több milliárd forintnyi iparűzési adót szintén a Pest megyei önkormányzat szedheti be és költheti el. A most beterjesztett törvényjavaslattal szintet lépett az Orbán-kormány, ugyanis az eddigi száz milliárd forintról öt milliárdra csökkentené azt az értéket, ami fölött egy beruházás területét különleges gazdasági övezetté lehetne nyilvánítani. A napokban elkészített Konvergencia Program szerint öt olyan nagyberuházás van Magyarországon, amelynek értéke meghaladja a száz milliárd forintot, viszont 74 olyan, amelynek értéke öt milliárd forintnál magasabb. Ez ugyanennyi potenciális különleges gazdasági övezet létrehozását és hasonló számú önkormányzat jogainak és a beruházás adóztatásából származó bevételeinek elvi elvételét jelenti. A kormány a beruházások védelmével, a munkahelyteremtéssel indokolja a különleges gazdasági övezetek létrehozását, illetve azzal, hogy az itt keletkező adóbevételeket „arányosabban” és „hatékonyabban” használhassák fel az önkormányzatok. Valójában az övezet semmilyen plusz előnyt, biztosítékot nem nyújt a beruházóknak, még az önkormányzatoktól sem szabadulnak meg, hiszen a rendeletalkotási jog a városi önkormányzatról a megyeire száll.  A jogszabály ráadásul feltételes módban fogalmaz, vagyis a kormány egyedi döntésétől függ, hogy melyik településtől vonja el az adóbevételeket és melyiktől nem. Eddig mindössze az ellenzéki vezetésű Göd érdemelte ki a különleges gazdasági övezeti beruházást – amely a most folyó fejlesztések közül „csak” a harmadik legnagyobb összegű. A gödi Samsung akkumulátorgyárat előzi a Mol Nyrt. tiszaújvárosi poliol- üzeme, illetve a kecskeméti második Mercedes is. Míg Tiszaújvárosnak MSZP-s a polgármestere, Kecskemétnek fideszes vezetője van.  A várható döntéseket befolyásolhatja, hogy minden megyei önkormányzatban többségben van a Fidesz, a 2019-es választási eredmények láttán már akkor sejthető volt, hogy a kormány a korábban teljesen kiüresített megyei önkormányzatok megerősítésére készül, mintegy revánsként az elveszett településekért.     Az elmúlt hetekben a koronavírus-járvány miatt sorra derültek ki, hogy a kormány a szolidaritás jegyében jellemzően ellenzéki vezetésű önkormányzatok korábban beígért támogatását vonta el. A beruházási övezetté nyilvánítás is abba az irányba mutat, hogy a cél inkább az ellenzéki vezetésű városok kivéreztetése, a nekik járó adóbevételek elvonva pedig a környező kormánypárti települések között osztják fel. Ugyanis a törvény arra is a kormányt hatalmazná fel, hogy kiválogassa a települések közül, hogy melyek azok amelyeket „közvetlenebbül” érint a beruházás, ugyanis nekik kell, lehet visszaosztani a megyei önkormányzat által beszedett adót. A törvényjavaslat készítői arra is ügyeltek, hogy Budapestre speciális szabályok vonatkozzanak: a főváros esetében ugyanis a megyei önkormányzat alatt a Fővárosi Önkormányzatot kell érteni – vagyis a főszabály szerint a kerületektől az ellenzéki vezetésű fővároshoz lehetne így pénzt átcsoportosítani – de láthatóan nem ez a cél. Ugyanis a főváros esetében az adóbevételekre továbbra is érvényben marad a főváros és a kerületek között megosztási szabály – vagyis semmi szín alatt nem kerülhet több pénz a fővárosi kasszába, akkor sem, ha egy budapesti fejlesztés területét nyilvánítja a kormány különleges gazdasági övezetté. A megyei jogú városok területén is kialakítható ilyen övezet, mivel azok is „települési önkormányzatnak” minősülnek, esetükben is a megye veszi át a feladatköröket. Az egész javaslaton átsüt a szubjektivitás, hisz még arról is rendelkezne a törvényjavaslat, hogy ha egy különleges gazdasági övezet több megye területére esik, akkor is a kormány határoz arról, hogy melyik megye jogosult gyakorolni a hatásköröket, viszont a bevételeket megosztják területileg érintet megyei önkormányzatok között – az érintett város azonban ez esetben sem lát egy fillért sem, hacsak nagy kegyesen a megye vissza nem ad a neki járó bevételekből. A beruházási övezettel nemcsak az adókivetési jogát veszíti el az adott város, de a megyei önkormányzat kezelésébe kerülnek a városhoz tartozó közutak, a polgármester és a helyi jegyző jogait a megyei önkormányzat gyakorolhatja – vagyis a különleges gazdasági övezet területenkívüliséget élvez. A városi önkormányzat a helyi építésügyi szabályokat sem tudja érvényesíteni, ugyanis a törvényjavaslat szerint csak addig érvényesek a helyi szabályok, amíg azt nem írja felül a megye, vagy a kormány rendelete. A kedd este beterjesztett törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök jegyzi, előadója pedig Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter, vagyis azt nem is a adózásért felelős Varga Mihály vagy épp a gazdaságpolitikáért felelős Palkovics László jegyzi – ami megint egy jelzés a javaslat politikai töltetére. A törvényjavaslatot a parlamentnek kétharmaddal kell elfogadnia, ám ez eddig sem volt akadály a kormány számára, hisz az alkotmányozó többsége továbbra is biztosított.

A megyék nem költenek közlekedésre

A parlament előtt fekvő törvénycsomag módosítaná a helyi adókról szóló törvény azon pontját is, amely kimondja, hogy a települések a helyi iparűzési adót mire fordíthatják. A papíron 2015 óta létező szabály szerint ugyanis az önkormányzatoknak a helyi adót elsősorban a közösségi közlekedésre, másodsorban pedig szociális kiadásokra kell fordítani. A megyei önkormányzatokra ezek a megkötések nem érvényesek, hisz azok oly mértékben kiüresedtek, hogy jelenleg semmilyen intézménnyel és vagyonnal nem rendelkeznek, így semmilyen közösségi feladatuk sincs.

"Elveszítenénk a költségvetés háromnegyedét"

- Levegő után kapkodunk, a döntés következtében ugyanis elvennék a költségvetésünk 65-75 százalékát – kommentálta a törvényjavaslatot Schrick István, a Hankook Tire Magyarország Kft.-nek otthont adó Rácalmás polgármestere. – Pontosan emlékszünk a gumigyár előtti időkre, amikor a fejlesztésekre a helyiektől kellett beszedni a pénzt. Később, amikor 2006-ban idetelepült a Hankook, teljesen megváltozott az életünk: végre normális perspektívája lett a városnak. Még úgy is, hogy 2017-től szolidaritási hozzájárulásként évi 300-400 milliót kellett befizetnünk az államnak, ebből a pénzből pedig a kevésbé tehetős településeket segítették. A Fejér megyei kisváros vezetője megjegyezte, amikor először hallottak a törvényjavaslatról, azt hitték, az csak a százmilliárdos beruházásokat érinti majd. Az ötmilliárdos értékhatár azonban annyira alacsony, hogy tulajdonképpen bármelyik település kerülhet olyan helyzetbe, hogy egyik pillanatról a másikra elveszíti bevételei nagy részét. - Ha elveszik a költségvetésünk kétharmadát-háromnegyedét, akkor itt csak sivatag marad: amit az elmúlt szűk másfél évtizedben fejlesztettünk, nem tudnánk fenntartani, ellehetetlenítenék szinte a teljes intézményrendszerünket – mondta Schrick István. Az új viszonyok érintenék a helyi oktatási intézményeket, valamint a sportcsarnokot is. Egyelőre tanulmányozzák és értelmezik a Semjén-féle törvényjavaslatot Debrecenben és Tiszaújvárosban, addig nem akarnak róla véleményt mondani - mondták a Népszavának mindkét város polgármesteri hivatalában. Egyes forrásaink szerint Tiszaújváros a jelenlegi költségvetésének legalább háromnegyedét elveszítené, ha az intézkedés életbe lép, de ezzel kapcsolatban konkrétumokat és pontosabb számokat Fülöp György polgármester csak későbbre ígért lapunknak. Akadnak azonban települések, amelyeket akár kedvezően is érinthetne a javaslat – legalábbis erre utalt Mikola Gergely Encs tavaly ősszel ellenzéki támogatással megválasztott, jobbikos polgármestere. Szavai szerint azok a városok - mint például a közel 7000-es lélekszámú észak-borsodi település, ahol nincs ipar és nem jutnak jelentősebb iparűzési adóbevételhez sem - talán kaphatnak az így elvont forrásokból, már amennyiben az elosztás valamilyen igazságos alapokra helyeződik. Társadalmi értelemben ugyanis nem igazságos, hogy egy-egy nagy beruházás teljes hasznát csak azok a városok élvezzék, ahol maga a nagyberuházás működik. Annak azonban nem látja értelmét, hogy az újraelosztási feladatot most épp a megyék kapnák meg, amelyek funkcióit az elmúlt években szinte teljesen elvették és kiüresítették. Schmidt Jenő, Tab polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint a törvényjavaslat alapjaiban billenti meg a rendszerváltással kialakult önkormányzati rendszert. - A kormány célja az, hogy a fontos projektek esetében minél gyorsabban megvalósulhasson egy beruházás – ez természetesen érthető. Csakhogy eddig sem a településeken múlt, hogy a szakhatóságok milyen határidőkkel dolgoztak. Vagyis egy egységes szabályozással, világos eljárási renddel is fel lehetne gyorsítani a feladatokat – fogalmazott. Egy neve elhallgatását kérő polgármester szerint a kormány egy gazdasági mázzal bekent politikai törvényjavaslatot akar keresztülverni az Országgyűlésen. - Akkor sem tartanám jó ötletnek, ha azt mondanák, hogy minden ötmilliárdnál drágább projekt a törvény hatálya alá esik, de akkor legalább azt lehetne mondani, hogy tisztességes, hiszen egyenlően vonatkozik minden településre, legyen az kormánypárti, ellenzéki vagy független vezetésű – jegyezte meg. – Csakhogy itt éppen arról van szó, hogy a kormánytöbbség dönti el, melyek lesznek a kiemelt beruházások, amivel csúnyán ki lehet rúgni a széket a nem szimpatikus önkormányzatok alól, s átadni a pénzt, paripát, fegyvert a kormányhű vezetésű megyéknek. Az ötmilliárd forintos összeghatár ráadásul nem nagy, rengeteg ilyen beruházás valósul meg, arról nem is beszélve, hogy a meglévő nagy cégek fejlesztései általában meghaladják ezt a keretet. Azaz egy ötmilliárdos fejlesztéssel könnyedén el lehet venni egy várostól egy több százmilliárdos céget, illetve az attól érkező bevételeket. A település pedig ott marad legatyásodva, kivéreztetve.

Helyreállítási csomaggal készül az EB a járvány utáni korszakra

MTI
Publikálás dátuma
2020.05.13. 22:10

Fotó: JOHN THYS / AFP
Ursula von der Leyen szerint a források elosztása a válság gazdasági és társadalmi hatásainak súlyossága alapján történik majd.
Az Európai Bizottság (EB) júniusban javaslatot tesz a koronavírus-járvány utáni európai uniós helyreállítási csomagra – jelentette ki szerdán Ursula von der Leyen. Az Európai Unió javaslattevő és végrehajtó testületének elnöke szerdán az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén azt mondta: Az EB egy ambiciózus helyreállítási terven dolgozik, mivel a tagállami gazdaságok csak lassan és óvatosan jönnek újra mozgásba. Az intézkedéscsomag része lesz az új uniós hétéves pénzügyi keret (MFF) is, illetve egy helyreállítási pénzeszköz magasabb finanszírozási plafonnal.  Az új uniós hétéves pénzügyi keretről (MFF), a saját forrásokról és a gazdaságélénkítési tervről szóló parlamenti vitában Ursula von der Leyen azt mondta: „A helyreállítási eszköz rövid távra szól, és a fellendülés első éveire összpontosít. Ez fogja, az új MFF-el együtt, biztosítani a válságra adott nagyratörő választ, amelyre most Európának szüksége van”. A bizottság által benyújtandó csomag magában foglal majd új befektetési, fizetőképesség-támogatási és egészségügyi programokat, valamint az unió új bevételeire vonatkozó javaslatokat is. – Az EB az elmaradottabb ágazatok és területek felzárkóztatását szolgáló kohéziós források kiegészítését is javasolja, ennek elosztása a válság gazdasági és társadalmi hatásainak súlyossága alapján történik majd – fűzte hozzá Ursula von der Leyen.

Magyar kívánság: „Ne legyen erkölcsi kockázat”

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a vitában azt hangsúlyozta, hogy a járvány okozta válság nem lehet ürügy arra, hogy a tagállamok közti különbségek súlyosbodjanak, elmélyüljenek. – Épp ellenkezőleg a válságnak erősítenie kell a közös európai akaratot arra, hogy együttműködjünk a nagyobb konvergencia, a folytatódó kohézió és az európai integráció érdekében - fogalmazott. Deli Andor, a Fidesz európai parlamenti képviselője a vitában azt mondta, hogy „a bizottság által tervbe vett helyreállítási alap is szükséges, azonban az nem mehet a hagyományos uniós politikák rovására, amelyek eddig is bizonyították hasznosságukat”. – Fontos, hogy a források elosztásánál ne legyen „erkölcsi kockázat”, tehát se az MFF, se a helyreállítási alap ne jutalmazza a felelőtlen gazdálkodást vagy a járvány félrekezelését. A cél, hogy minden tagállam szükségletei és érdemei szerint kapjon segítséget - fogalmazott a magyar kormánypárti képviselő.