Júliustól Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatala néven alakul szervezet a hazai hulladékkezeléssel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására - értesült a Népszava. Ennek fenntartására a hulladéktermeléssel és -kezeléssel foglalkozó társaságok bevételének 0,1 százalékát kitevő úgynevezett felügyeleti díjat vetnének ki. Forrásaink szerint az árbevétel figyelembe vett hányada és az érintett vállalkozások köre még bizonytalan. Akadt, aki szerint a rendelkezés akár a hazai vállalkozások többségét is érintheti és volt, aki szerint megmaradhat a jelenlegi jogszabályokban nevesített, viszonylag szűk kör.
Bár egyelőre az új hatóság tevékenységi köre is képlékeny, annyi bizonyos, hogy a megyei kirendeltségek működtetéséhez legalábbis több száz fő szükséges. Kérdés, miként tagozódnak majd be a meglévő intézményrendszerekbe, így különösképp szabályzandó a jövőbeni együttműködés a kormányhivatalok - három éve a környezetvédelmi hatóság helyébe lépett - környezetvédelmi osztályaival. Értesülésünk szerint, miközben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) még stratégián is dolgozik, már elkészült egy pontos, több mint száz oldalas jogszabálytervezet is. Ez, bár főképp az uniós jog átültetése, annál részletesebb szabályokat is tartalmaz. Arról, hogy a kormány már tárgyalta-e a tervezetet, szintén ellentmondóak a hírek.
A módosításokat a kormányfő februári évértékelőjén vázolt klíma- és természetvédelmi akcióterv részeként tálalják. Ehhez később Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is szolgált adalékokkal. Az akkor még Hulladékgazdálkodási Hatóságnak nevezett új szerv fő feladataként a törvénytelen hulladékhalmok felszámolását tűzték ki. Ennek módszertana változatlanul kérdés. Az illetéktelen hulladéklerakás ugyanis ma is tilos, jelenleg is léteznek az ennek megelőzésére, felszámolására és bírságolására hivatott szervek. Ám a jelek szerint mindez az egyszeri csikkelhajítóktól az építkezési hulladékot az erdőszélre hordó "iparosokig" keveseket riaszt vissza. Ráadásul a jelenlegi szabályok szerint az illegális hulladékot - tettenérés híján - a terület tulajdonosának kell eltüntetnie.
A hatóságok ugyanakkor ennek láthatólag nem szereznek érvényt, elfogadva azt az érvelést, hogy nem állíthat az önkormányzat vagy épp a MÁV minden fa mellé egy őrt. Értesülésünk szerint az új szabály részint emeli az ilyenkor - akár a tulajdonosra - kivethető bírságokat, a szemetelés pedig a jövőben bűncselekménynek minősülhet. Emellett az új hatóság elősegítené a nyomozásokat, jogi eljárásokat és pereket: néhány látványos büntetés bizonyosan sokakat visszariasztana. Növelnék a kamerafelvétel bizonyító erejét is. Mindazonáltal Palkovics László februári szavaiból még az tűnt ki, hogy az új hatóság elsősorban az önkormányzatokat fogja noszogatni a hulladékhalmok elhordására. Ez a nagypolitikai célokon túl különösebb érdemi eredménnyel nem kecsegtet. Egy forrásunk úgy fogalmazott: nem tudni, egy hatékony szervezet vagy csak egy új "vízfej" létesül.
Bár kevéssé verték nagydobra, lapunk értesülései szerint az új hatóság több feladatot átvesz a vitatott helyzetű és tevékenységű NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-től is. Az állami társaságot négy éve a kukadíjak országos beszedésére alapították. Ezt az összeget aztán bizonyos elvek szerint vissza kellene osztaniuk a hulladékbegyűjtést változatlanul végző helyi önkormányzati társaságoknak. Mindez az elmúlt négy év során vitákat, káoszt, rendszertelenül érkező, hiányos számlákat és az ágazat anyagi kivéreztetését hozta magával. Az évi százmilliárdok felett szinte ellenőrizetlenül, átláthatatlanul, néhány irat szerint kirívóan trehányul gazdálkodó NHKV mégis oly erős kormányzati háttértámogatást élvez, hogy az Orbán-kabinet évente közpénz-tízmilliárdokkal stafírozza.
Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója 2018 novemberi elemzésében úgy fogalmazott, hogy az NHKV tevékenységét látszólag jogkövetkezmények nélkül végezheti. Nincs ugyanis olyan hatóság, amely esetlegesen vizsgálná az NHKV-val szembeni panaszokat. Egy hulladékszállító csak akkor juthat hozzá a területén beszedett díjakhoz, ha az NHKV "megfelelőségi véleményt" állít ki róla. Ennek - akár önkényes, illetve az anyagi viták miatti - visszavonása ugyanakkor ellehetetlenítheti a térségi hulladékszállítást. Ez meg is történt a Gödöllő és térsége területén működő Zöld Híd esetében, ahol a kialakult, a Fidesz által politikai síkra terelt vita nyomán 2018 vége óta a katasztrófavédelem viseli a költségeket. Forrásaink mindegyike üdvözölte a változtatást, ami némiképp megrendszabályozhatja a felügyelet híján igen sok kárt okozó "kukaholdingot". Az NHKV megszüntetése ugyanakkor nincs napirenden.
Az új jogszabálycsomag ezen túlmenően átülteti a hulladékok visszagyűjtésére és leválogatására vonatkozó uniós irányelveket. Ezek szerint tíz éven belül a keletkező hulladéknak mindössze 10 százalékát lehetne lerakókban elhelyezni. Addig tehát kidolgozandó a fennmaradó hányad magasabb minőségű hasznosítása. Ez nem kis kihívás, hisz az arány jelenleg körülbelül 80 százalék.
Értékelések szerint a módosításokat egyelőre nem vetették vissza érdemben a koronavírussal kapcsolatos intézkedések. Lapunk vonatkozó megkeresésére sem az illetékes ITM, sem a Miniszterelnökség nem válaszolt.
Jövő év elejétől betiltják a vékony zacskókat is
A kormány, részben uniós kötelezvényt teljesítve, jövő év január elsejétől számos egyszer használatos műanyagtermék forgalmazását megtiltja - derül ki az Európai Bizottság honlapján megjelent tervezetből. A közzététel arról tanúskodik, hogy a rendeletet a kormány már elfogadta, de még nem jelent meg. Ennek az az oka, hogy a szintén betiltandó könnyű műanyag zacskókra használt fogalmat csak a tegnap a parlament elé benyújtott törvényjavaslatuk vezetné be. Eszerint tehát jövő év január 1-től nemcsak az egyszer használatos étkezési eszközöket vagy épp a szívószálakat tiltanák be, hanem az 50 mikronnál vékonyabb, az új szabály szerint "könnyű műanyag hordtasaknak" nevezett - közkeletű nevén kifligyűjtő, illetve "csíkos" - zacskókat is. Az ennél vastagabb szatyrok esetében pedig maradna a jelenlegi, viszonylag magas termékdíj.
A rendelettervezet felhívja a figyelmet: a magyar kormány annak ellenére tiltja be január 1-vel a vékony zacskókat és az összes egyszer használatos műanyag poharat, hogy erre nem vonatkozik uniós kötelezvény. A tegnap benyújtott törvényjavaslat emellett feljogosítja a kabinetet a vonatkozó rendeletek megalkotására. Szakértők szerint a hátra lévő bő fél év elegendő a már legyártott készletek felhasználására. A Greenpeace tegnapi közleményében üdvözölte, hogy a kormány - sok huzavona után - kivezetné az egyszer használatos műanyagokat. Azt, hogy az uniós kötelezettségen túlmenően a műanyag zacskókat is betiltják, saját sikerükként könyvelik el. Ebbéli követelésük mellett eddig negyedmillió aláíró állt ki. A Greenpeace a javaslat változtatás nélküli elfogadására kéri a parlamentet. A zöld szervezet további lépésekre kéri a kormányt. Elérkeztünk a falhoz: a palackozott ásványvizeink, a tengeri só, de még a beltéri levegő is tele van mikroműanyagokkal - idézi közleményük Simon Gergelyt, a Greenpeace vegyianyag-szakértőjét.
