Vitézy Dávid mondott egy borzasztó dátumot a közlekedési múzeum újraindulása kapcsán

Publikálás dátuma
2020.05.14. 07:00
Látványterv
Egy hónapon belül aláírhatják a múzeum tervezői szerződését, de az építésről már a következő kormány dönthet.
Öt éven belül aligha nyit meg az új közlekedési múzeum – mondta a Népszavának az intézmény vezetését 2016 óta ellátó Vitézy Dávid. Szerinte egy ilyen méretű projekt átfutása, különösen egy rengeteg kockázatot rejtő, szennyezett ipari területen, eleve 8-10 év. A kiviteli tervek 2022 végére készülhetnek el, ami alapján a BMSK részeként működő Beruházási Ügynökség kiírhatja a kivitelezői tendert. Így a projekt megvalósításáról, az ehhez szükséges támogatás biztosításáról már a 2022-es parlamenti választások után felálló új kormánynak kell döntenie. Ezután kezdődhet az évekig tartó építkezés.
- Megéri a várakozás. Az új múzeum nem csupán a múltról szól. Nem csak egy gyűjtemény bemutatását szolgálja, sokkal inkább egy társadalmi üzenetet közvetít. Azt mutatja be, hogy vált a közlekedés a különféle eszközök fejlődésén, a gazdasági és társadalmi változásokon keresztül – jelen formájában – egyszerre vált nélkülözhetetlenné, illetve a klímaváltozás fényében fenntarthatatlanná. A látogatók a múlt izgalmas bemutatása mellett a közlekedés jövőjébe is betekintést kapnak – ígéri Vitézy Dávid.
Mint emlékezhetünk a régi Közlekedési Múzeumot a Városligetben 2015-ben zárták be azzal az ígérettel, hogy három év alatt újjászületik. Ennek jegyében 2017-re teljesen elbontották a régi eklektikus épületet. Vitézy Dávid az eredeti kormányzati elképzelésnek megfelelően elkészíttette az új múzeumi koncepciót, de kiderült, hogy a szűkös telken csak nagy kompromisszumok árán és igen nagy költséggel építhető fel a nagyméretű műtárgyakból álló gyűjtemény bemutatására alkalmas kiállítótér. A kormány Vitézyék javaslatát elfogadva 2017 végén úgy döntött, hogy az új múzeumot a Kőbányai út menti elhagyatott ipartelepen építi fel, ahol addigra az Opera is megkezdte az Eiffel csarnok átalakítását próbateremmé.
- Ez a múzeum és Budapest szempontjából is jó döntés volt, hiszen a múzeum megkaphatja a megfelelő méretű kiállítótereket, ráadásul egy volt vasút csarnoknál kevés autentikusabb helyszín lehet egy közlekedési múzeum számára, a város pedig egy újjászületett rozsdaövezettel gazdagodhat – mutat rá a múzeumigazgató, aki kiemeli a terület kiváló közösségi közlekedési kapcsolatait, hiszen séta távolságban van több busz és villamosmegálló és a tervek szerint egy új vasúti megállót is kialakítanak. Az új megálló nem csupán a múzeumlátogatóit szolgálja ki, hanem új átszállási lehetőséget kínál a vonalon ingázóknak is. A vonal korszerűsítésére egy héten belül szerződést köt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
Egy hónapon belül aláírhatják a múzeum tervezői szerződését is. Vitézy Dávid nem tagadja, hogy kissé elnyúlt a részletekről és az árról szóló egyeztetés a győztes építészirodával, de a végére jelentősen sikerült alkudni az árból, amelyre végül 5,7 milliárdot biztosít a kormány. Az amerikai sztárépítészeket – a városligeti Zene Háza tervezésébe is bedolgozó - Noll Tamás építész csapata segíti, biztosítva a magyar valósághoz és jogszabályi keretekhez való illeszkedést. Vitézy azonban nem tart attól, hogy a menetközben szükségessé váló „észszerűsítések” következményeként az új múzeumépület legfeljebb nyomokban emlékeztet majd a győztes tervre. A világ egyik legjobb építészirodájaként jegyzett, a felhagyott iparvasútból parkká varázsolt High Line tervezői aligha mennének ebbe bele.
A járvány miatt ugyan több beruházást is befagyasztott a kormány, de a projekt zöld utat kapott, bár a támogatás első részletét a múzeum is csak jövőre kapja meg. Közben a színfalak között megszületett az egyezség a kerületek és a főváros között a területre vonatkozó szabályozási tervről is. A korábban bontásra ítélt, egy évtizede üresen álló vasúti csarnok megmentését és az új szabályozást nagy fegyverténynek tartja Vitézy. A projekt nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítása kiváltotta a sok szereplős önkormányzati egyeztetés sok évig húzódó mizériáját. Az sem elhanyagolható előny szerinte, hogy a kötelezően előírt parkolószámnak alig harmadát kell megépíteni, de a jó közösségi közlekedési kapcsolatok miatt a jövőben talán ezekre sem lesz szükség.

A Törekvés Művelődési Központot is bekebelezik

A kőbányai Mocorgó óvoda után a Törekvés Művelődési Központot is bekebelezi az új közlekedési múzeum – derül ki egy múlt heti kormányrendeletből. A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum építését, illetve a Törekvés Művelődési Központ felújítását. Az új kiállítóhely kapuja ugyanis nem a Kőbányai útról nyílna a Dieselcsarnok előtti tér szűkössége miatt, hanem az 1-es villamos megállója felőli új reprezentatív köztérről. Ide lóg ki az épületegyüttes leglátványosabb részeként megvalósuló üveghasáb is, benne (legalábbis a látványtervek tanúsága szerint) több vasúti járművel, közte egy mozdonnyal. A tavaly lezárt nemzetközi tervpályázatot megnyerő amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda a Dízelcsarnokot egy új épülettel egészítette ki, amely egy szinte lebegő tető alatt új múzeumi kiállítóhelyet és többszintes városi közteret hoz létre a Törekvés és a Közlekedési Múzeum épülete között fákkal, szökőkúttal, amely azután körbe fonja a múzeumépületet. A Kőbányai úti oldalon zöld sávban végződik – innen egy védett zöld út vezet át a Népligetbe -, míg az északi oldalon múzeumi parkká terebélyesedik. Ehhez a látványos belépőhöz azonban szükség van az óvoda és a művelődési ház parkolójának területére is. Az óvodát két évvel ezelőtt vette meg az állam a kőbányai önkormányzattól. A Törekvés Művelődési Ház épülete eleve állami tulajdonban volt. Még két évig működhetnek jelen formájukban, azután megkezdődik az óvoda bontása a művelődési ház átépítése. Utóbbi részben a múzeum fogadóépületeként működik tovább, részben a helyi civil szerveződéseket is befogadó oktató és konferenciatermeket alakítanak ki benne. A múzeum fő kiállító tereit a MÁV egykori Északi Járműjavítójának dízelmozdony-javító csarnokának bővítésével alakítják ki közel 50 ezer négyzetméteren.

Szerző
Frissítve: 2020.05.14. 07:01

Az adóforintokban úszó közmédia "szépen keresett" a járványon

Publikálás dátuma
2020.05.14. 06:54
Fotó: Vajda József
Pontosabban szépen spórolt. Mintegy 8 milliárd forintot - ez bőven ellentart a hirdetési bevételek apadásának.
A koronavírus-járvány hatásai miatt 2020-ban összességében magasabb adózott eredménnyel kalkulál a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), idézi a közmédia 2019-es beszámolójához csatolt vezérigazgatói nyilatkozatot az mfor.hu. A becslések szerint a reklámbevételek 1,5 milliárd forinttal csökkennek, a rendkívüli helyzet miatt gyártott műsorokra 500 millió forintot fordítanak, 150 millió forint értékben szereznek be védőeszközöket, médiaszolgáltatási díjból pedig 400 millió forinttal kevesebbre számítanak a közmédiánál a dokumentum szerint.  Ellenben a megváltozott műsorrend, főként a 2020-as tokiói olimpia és a labdarúgó Európa-bajnokság elhalasztása miatt a költségek 8 milliárd forint körüli összeggel csökkennek.
Szerző

Veszélyben az utánpótlás: bezárás előtt két rendészeti szakgimnázium

Publikálás dátuma
2020.05.14. 06:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A járvány miatt sokkal több feladat hárul a rendőrökre, de akár heti 60 órát is dolgozhatnak anélkül, hogy túlórapénzt kapnának.
Szeptembertől a mostani négy rendészeti szakgimnáziumból csak kettő marad meg, az egyik Körmenden, a másik Miskolcon. A hírt jó ideje ismerik a rendvédelem területén működő szakszervezetek, de az intézményeket fenntartó belügyi tárca sem nekik, sem pedig lapunknak nem árult el további részleteket arról, hogyan tervezik átalakítani a szakképzést a folyamatos és egyre nagyobb létszámhiánnyal küzdő területen. Annyi látszik biztosnak, hogy ez a két iskola technikumként működik tovább, de hogy mi lesz az adyligeti és a szegedi rendészeti középiskolákkal, az június elején derülhet ki – legalábbis ezt az ígéretet kapta a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ). A kérdés tisztázása azért lenne sürgető, mert már megkezdődött a szakközépiskolákban dolgozó pedagógusokkal az egyéni elbeszélgetés a jövőjükről, vagyis hogy mi változik meg július elsejétől, amikor elveszítik az eddigi közalkalmazotti jogviszonyuk előnyeit és átsorolják őket A munka törvénykönyve alá tartozó munkavállalókká. A váltás azért kiemelten fontos a rendvédelemben, mert – ahogy azt a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára kiemelte -, évente kétezren távoznak a területről és egyre kevesebb fiatal jelentkezik a képzésekre. Pongó Géza szerint a rendőrségi, katasztrófavédelmi munka nem lett vonzóbb az utóbbi hetekben sem, mert a lakosságtól ugyan rengeteg elismerést kaptak a rend őrei, de a veszélyhelyzet kihirdetése óta a korábbinál is nehezebb lett a munkájuk, s az év eleji tíz százalékos emelés után is általánosnak tekinthető a néhány éve dolgozó rendőrök és tűzoltók nettó 180-182 ezer forintos bérezése, ami pótlékokkal esetleg elérheti a 220 ezer forintot. Április 6-tól akár heti 60 órát is dolgozhatnak anélkül, hogy azt túlmunkának tekintenék, vagyis pénzt vagy szabadnapot kapnának érte – sorolta Bárdos Judit, a BRDSZ elnöke. 
A rendvédelemben érintett szakszervezetek az utóbbi hetekben több levelet is írtak Pintér Sándor miniszternek és Felkai Lászlónak, a tárca közigazgatási államtitkárának, amelyekben kérték, hogy a koronavírus fertőzés miatt leginkább veszélyeztetett állomány, például a házi karanténban lévőket ellenőrző járőrök kapjanak veszélyességi pótlékot, legyenek jogosultak a veszélyhelyzet után a szolgálati törvényben lehetőségként szereplő 14 napos rekreációs szabadságra és a legmagasabb bűnözéssel sújtott településeken kapják meg a régóta nekik ígért pótlékot. Az államtitkár azonban megtagadta ezeknek a kéréseknek a teljesítését, egyedül a cafetéria keret emelését ígérte meg, de levelében nem szerepel, hogy a plusz kétszázezer forintos pihenésre fordítható lehetőséget teljes egészében megadják, vagy csak az összeg egy részét kapják meg a rendőrök, tűzoltók. A védőfelszerelés egyenetlen elosztása mellett szinte a csodával határos, hogy csak néhány rendőr és egy városi kapitány kapta el a fertőzést az elmúlt hetekben – fogalmazott a Népszavának a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának vezetője. Powell Pál szerint nagyon is elképzelhető, hogy a veszélyhelyzet megszüntetése után megint tömeges lesz a kilépés a rendőrség kötelékéből, mert a megfeszített munka és a kevés pénz mellett a korábbinál is nehezebben viselik a beosztottak egyes vezetők lekezelő, nem egyszer durva, embertelen hozzáállását, csakhogy most nincs lehetőségük a távozásra. A hivatásosok április eleje óta nem mondhatnak le a szolgálati jogviszonyukról, és nem élhetnek a lehetőséggel, hogy visszavonják a „kifogástalan életvitel” ellenőrzésére megadott hozzájárulásukat, ami eddig a kilépés legegyszerűbb módja volt. Aki ugyanis írásban visszavonta az engedélyt, másnap már le is szerelhetett, most azonban csak a veszélyhelyzet visszavonása után tehet ilyen jognyilatkozatot.