Előfizetés

Veszélyben az utánpótlás: bezárás előtt két rendészeti szakgimnázium

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.05.14. 06:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A járvány miatt sokkal több feladat hárul a rendőrökre, de akár heti 60 órát is dolgozhatnak anélkül, hogy túlórapénzt kapnának.
Szeptembertől a mostani négy rendészeti szakgimnáziumból csak kettő marad meg, az egyik Körmenden, a másik Miskolcon. A hírt jó ideje ismerik a rendvédelem területén működő szakszervezetek, de az intézményeket fenntartó belügyi tárca sem nekik, sem pedig lapunknak nem árult el további részleteket arról, hogyan tervezik átalakítani a szakképzést a folyamatos és egyre nagyobb létszámhiánnyal küzdő területen. Annyi látszik biztosnak, hogy ez a két iskola technikumként működik tovább, de hogy mi lesz az adyligeti és a szegedi rendészeti középiskolákkal, az június elején derülhet ki – legalábbis ezt az ígéretet kapta a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ). A kérdés tisztázása azért lenne sürgető, mert már megkezdődött a szakközépiskolákban dolgozó pedagógusokkal az egyéni elbeszélgetés a jövőjükről, vagyis hogy mi változik meg július elsejétől, amikor elveszítik az eddigi közalkalmazotti jogviszonyuk előnyeit és átsorolják őket A munka törvénykönyve alá tartozó munkavállalókká. A váltás azért kiemelten fontos a rendvédelemben, mert – ahogy azt a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkára kiemelte -, évente kétezren távoznak a területről és egyre kevesebb fiatal jelentkezik a képzésekre. Pongó Géza szerint a rendőrségi, katasztrófavédelmi munka nem lett vonzóbb az utóbbi hetekben sem, mert a lakosságtól ugyan rengeteg elismerést kaptak a rend őrei, de a veszélyhelyzet kihirdetése óta a korábbinál is nehezebb lett a munkájuk, s az év eleji tíz százalékos emelés után is általánosnak tekinthető a néhány éve dolgozó rendőrök és tűzoltók nettó 180-182 ezer forintos bérezése, ami pótlékokkal esetleg elérheti a 220 ezer forintot. Április 6-tól akár heti 60 órát is dolgozhatnak anélkül, hogy azt túlmunkának tekintenék, vagyis pénzt vagy szabadnapot kapnának érte – sorolta Bárdos Judit, a BRDSZ elnöke. 
A rendvédelemben érintett szakszervezetek az utóbbi hetekben több levelet is írtak Pintér Sándor miniszternek és Felkai Lászlónak, a tárca közigazgatási államtitkárának, amelyekben kérték, hogy a koronavírus fertőzés miatt leginkább veszélyeztetett állomány, például a házi karanténban lévőket ellenőrző járőrök kapjanak veszélyességi pótlékot, legyenek jogosultak a veszélyhelyzet után a szolgálati törvényben lehetőségként szereplő 14 napos rekreációs szabadságra és a legmagasabb bűnözéssel sújtott településeken kapják meg a régóta nekik ígért pótlékot. Az államtitkár azonban megtagadta ezeknek a kéréseknek a teljesítését, egyedül a cafetéria keret emelését ígérte meg, de levelében nem szerepel, hogy a plusz kétszázezer forintos pihenésre fordítható lehetőséget teljes egészében megadják, vagy csak az összeg egy részét kapják meg a rendőrök, tűzoltók. A védőfelszerelés egyenetlen elosztása mellett szinte a csodával határos, hogy csak néhány rendőr és egy városi kapitány kapta el a fertőzést az elmúlt hetekben – fogalmazott a Népszavának a Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának vezetője. Powell Pál szerint nagyon is elképzelhető, hogy a veszélyhelyzet megszüntetése után megint tömeges lesz a kilépés a rendőrség kötelékéből, mert a megfeszített munka és a kevés pénz mellett a korábbinál is nehezebben viselik a beosztottak egyes vezetők lekezelő, nem egyszer durva, embertelen hozzáállását, csakhogy most nincs lehetőségük a távozásra. A hivatásosok április eleje óta nem mondhatnak le a szolgálati jogviszonyukról, és nem élhetnek a lehetőséggel, hogy visszavonják a „kifogástalan életvitel” ellenőrzésére megadott hozzájárulásukat, ami eddig a kilépés legegyszerűbb módja volt. Aki ugyanis írásban visszavonta az engedélyt, másnap már le is szerelhetett, most azonban csak a veszélyhelyzet visszavonása után tehet ilyen jognyilatkozatot.

Brüsszel vizsgálja az adatvédelmi korlátozást - kötelezettségszegési eljárás indulhat

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.05.14. 06:20

Fotó: JOHN THYS / AFP
Fogást találhat az Európai Bizottság egy veszélyhelyzeti kormányrendeleten, amely korlátozza a magyar állampolgárok saját adataikhoz való hozzáférését és információs jogait.
Jelenleg az Európai Adatvédelmi Testület (EAT) vizsgálja, hogy a jogszabály megfelel-e az uniós jognak. Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyekért felelős tagja egy brüsszeli videokonferencián lapunk kérdésére közölte: az EAT-tal együtt elemzik a kormányrendeletet, és csak ezt követően fognak határozni a következő lépésekről. - Egyelőre korai jósolni, lehet, hogy bizonyos változtatásokat fogunk kérni a magyar kormánytól, lehet, hogy kötelezettségszegési eljárást indítunk vagy egészen más döntést hozunk - fogalmazott. Az EAT már kétszer meghallgatta a magyar adatvédelmi hatóságot a kormányrendelet hatályáról. A kedden lezajlott második eszmecserén a magyar hatóság arról számolt be, hogy figyelmeztette a kormányt: csak szükséges, arányos és időhatárhoz kötött korlátozásokat vezethet be, amelyekről tájékoztatnia kell minden érintettet. A meghallgatások után az Európai Adatvédelmi Testület úgy döntött, hogy további tárgyalásokra van szükség, és egy szakértői munkacsoportra bízta annak feltárását, hogy a szigorítások összhangban állnak-e az EU általános adatvédelmi rendeletének az előírásaival. A testület titkársága lapunk megkeresésére közölte: iránymutatásokat fognak készíteni arról, hogyan kell biztosítani az uniós törvény következetes alkalmazását. A május 5-ikén hozott magyar jogszabály meghatározatlan ideig - vagyis a veszélyhelyzet megszűnéséig - felfüggeszti az Európai Unió egyes adatvédelmi rendelkezéseit. Ennek következményeként az állampolgároknak nincs lehetőségük arra, hogy megtudják, hogyan kezelik az adataikat, sem arra, hogy tiltakozhassanak az adataik kezelése ellen. Akinek panasza van, csak a járvány után fordulhat bírósághoz. A kormányrendelet emellett 15 napról 45 napra növeli a közérdekű adatokra vonatkozó kérelmek határidejét. A jogszabály szerintük uniós jogot sértő rendelkezéseire három nem-kormányzati szervezet is felhívta az Európai Adatvédelmi Hatóság figyelmét. A Társaság a Szabadságjogokért, az Európai Szövetség a Szabadságjogokért és az Access Now nevű szervezetek levelet írtak az EAT-nak, amelyben részletesen megindokolták a véleményüket. Az EAT titkársága lapunkat arról tájékoztatta, hogy hamarosan megválaszolják a hármak levelét és egy hivatalos közleményt is kiadnak az ügyben.

Karácsony nyitna, a kormány halogat

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.05.14. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A járványügyi adatokat nem, de a felelősséget megosztaná a kabinet a fővárosi polgármesterekkel.
Nem látom időszerűnek a kormány hezitálását és bizonytalankodását a korlátozások jelenlegi formájának megváltoztatásának ügyében, hiszen az orvosi egyetemek reprezentatív vizsgálatának adatai szerint lényegében nincsenek új lakossági fertőzöttek – ezt válaszolta a kormány kérdésére Karácsony Gergely a Népszavához szerdán eljutott levelében. A főpolgármester ugyanakkor leszögezte, hogy a korlátozások fokozatos megszüntetésének üteme, illetve mélységének meghatározása annak a felelőssége, aki az ehhez szükséges járványügyi adatokkal rendelkezik. S ez nem ő és nem is a kerületi polgármesterek. Karácsony nevetségesnek és méltatlannak tartja azokat a kifogásokat, amelyekkel a kormány – minden kérésnek ellenállva – elhárítja a részletes járvány-adatok kiadását.
A főpolgármester nem tartja elfogadhatónak, hogy a tárgyát és idejét tekintve is példátlan terjedelmű, rendkívüli közjogi felhatalmazással rendelkező kormány nem kívánja viselni a kijárási korlátozások megszüntetésével kapcsolatos politikai felelősséget, ugyanakkor érdem partneri együttműködésre sem hajlandó – írta Gulyás Gergelynek címzett levelében Karácsony. Mint arról tegnap a Népszava beszámolt: a kormány döntés helyett szerdán levelet küldött Karácsony Gergely főpolgármesternek és valamennyi kerületi polgármesternek, amelyben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról tájékoztatja az önkormányzati vezetőket, hogy Budapesten és Pest megyében van a legtöbb koronavírussal fertőzött beteg: jelen állás szerint összesen 1089 és bár a fertőzöttek száma az elmúlt napokban csökkent, Budapest továbbra is kiemelkedik a fertőzöttség terén. Ezt hangsúlyozta az Operatív Törzs szerdai tájékoztatóján Müller Cecília országos tiszti főorvos is, aki szerint nincs ebben semmi meglepő, hiszen a főváros a legsűrűbben lakott terület hazánkban. A korlátozások oldásáról szerinte akkor lehet elgondolkodni, ha ez a szám tovább csökken. Ehhez képest Gulyás Gergely azt tudakolta a fővárosi polgármestereknek írt levelében, hogy időszerűnek látják-e Budapesten a kijárási korlátozások feloldását és a fővárosi élet fokozatos újraindítását? A válaszokat gyors határidővel csütörtök délután 15 órára várja a kormány, amely a polgármesteri vélemények begyűjtése után dönt arról, hogy milyen szabályok érvényesüljenek a következő hetekben Budapesten. A levél erősen meglepte a polgármestereket, akik a felhatalmazási törvénnyel felkent kormánytól várták a döntést, hiszen minden döntéshez szükséges adat és információ az Orbán-kabinetnél fut össze. A fővárosban jelenleg is érvényben lévő kijárási korlátozásokat a kormány vezette be március végén. A Fidesz azonban az elmúlt napokban furcsa kommunikációba fogott az esetleges nyitásról. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára és Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára egymás után ismételték el az üzenetet: Budapest újraindítása csak akkor lehetséges, ha csökken az idősotthoni halálestek száma. Ehhez képest a mai miniszteri levélben szó sem esett az idősotthonokban történt halálesetekről. Talán nem véletlenül. A Válasz Online ugyanis megszerezte és tegnap közzé is tette a Nemzeti Népegészségügyi Központ egyik prezentációjának diáját, amelyen az látható: április utolsó napjaiban az új fertőzések 59 százaléka kórházi vagy szociális intézményi volt. Vagyis a meglehetősen alacsony esetszám kétharmada intézményi hátterű. Minden harmadik fertőzés kórházi. Az állami fenntartású kórházakban tehát gyakoribb a fertőzés, mint a szociális intézményekben, illetve az idősotthonokban. Az adatokból az is kiderül, hogy a kórházakban már jelen volt a fertőzés, amikor a városvezetés azt kérte a fővárosi kormányhivataltól, hogy csak negatív koronavírus-teszttel rendelkező időseket vigyenek vissza az otthonokba. Sára Botond azonban „felesleges költségnek” minősítette ezt. Karácsony szerint ezért a kormányhivatali döntésért valakinek felelnie kell.   

430 áldozat

 Magyarországon az aktív fertőzöttek száma 1809 volt szerdán. Közülük 688-an voltak kórházban, 45-en lélegeztetőgépes kezelésre szorultak – közölte az országos tisztifőorvos, Müller Cecília. Hozzátette: az elhunytak száma 430-ra nőtt.